I can resist anything but temptation.

Érdekesen alakulnak a centik, de beszéljenek helyettem a számok:

A 17. hét a nyaralás előtti, a 19. hét a nyaralás utáni állapotot mutatja. (A táblázat többi oszlopa is megvan természetesen, de a blog.hu képtelen nagyobb táblázatot kitenni, vagy én nem értek hozzá.)

Annyit "trükköztem", hogy a hétvégén akkor mértem meg a centiket, amikor a kilók száma is kedvezően lecsökkent, de úgy gondolom, hogy ez adott reálisabb értéket.

Amit nekem a táblázat elmond:

- a nyaralás alatt felszedett kilókat nem fogom tudni leadni, de ha tartom a súlyomat még egy hétig, a "hivatalos" adat is lassan utolér - igazából ha már csak +1 kg lenne a különbség az én gyarapodásom és a normális között, már nyugodt és elégedett lennék;

- a centik kicsit csökkentek, de többnyire nem mentek alá a nyaralás előtti értékeknek, azaz nem fogyok, nem kell aggódni, csak lassan visszatérek abba az állapotba, amit egy hét odafigyelés nélküli étkezéssel sikerült elrontani;

- a bal és a jobb combom közötti értékek eltérése feltehetően abból adódik, hogy a szombati esés után vasárnap egész nap feküdtem, és többnyire a hátamon vagy a jobb oldalamon.

Igazából elégedett vagyok, ha még egy kicsit ezt tudnám tartani, újra nem kellene aggódni nagyon a kilók miatt. Ráadásul lassan a terheléses cukorvizsgálat ideje is eljön (szeptember elején), ha azon túl vagyok és jó lesz, pláne megnyugszom.

Sok jóra ne számítsatok :) Jövő hét elejére lesz kész a pajzsmirigyes vérvétel eredménye, kíváncsi vagyok, hogy van-e összefüggés a TSH értéke és a hízás között...

Hétfő: 76,1 kg. (Emlékeztető: az előző nap 75,9 kg volt.) Nagyjából súlytartás, jó lett volna, ha ez marad a héten...

Ebédre a maradék szilvás-túrós sütit ettem meg, mert tudtam, hogy este főzni fogunk. Vacsorára töltött padlizsánt csináltunk, amiből egy hajó elsőre elégnek tűnt, de utána még muszáj volt ennem egy kis dinnyét is. Elkeserítő, hogy igazából szerintem egészségesen ettem egész nap, a ch - fehérje arány mégis eléggé rossz lett :(

Mozgás nem volt, mert reggel vérvétel, délután kórházlátogatás volt a program (ismerős feküdt benn, hozzá mentem), a nap végére a főzés után örültem, amikor vízszintesbe kerülhettem.

Kedd: 76,3 kg. Picit elindultam felfelé, de ha maradt volna, erre sem panaszkodnék.

Ebédre az előző napi töltött padlizsánt és a hétvégéről maradt sütit ettem, és 6 körül szépen uzsonnáztam is, mert azt terveztük Thatsme-vel és Lenivel, hogy este futunk egyet. Végül a lányok nem értek rá, de én kimentem egyedül is, mert tudtam, hogy a héten nem nagyon lesz máskor időm mozogni. Zenével, beszélgetés nélkül magamhoz képest egész normális időt futottam - 42 percet -, és a pulzusom is végig 24 (10 mp-es), illetve 140 (egy perces) alatt volt.

Ezzel kapcsolatban megkérdeztem a nőgyógyászt, aki azt mondta, hogy 140-150 körül mozgás közben teljesen oké a pulzus, ha utána visszamegy, úgyhogy ezután azt is figyelni fogom, hogy gond nélkül visszaállok-e nyugalmi pulzusra néhány perc után.

Szerda: 76,4 kg. Itt kezdtem nem érteni a rendszert: az előző két napi étkezésem súlytartó kalóriamennyiség alatt volt, ráadásul futottam is, mégsem csökken :(

Estig minden rendben volt, felfedeztem, hogy a Cserpes joghurt - bár nem diétás - isteni finom (de a cukortartalma miatt egyelőre hanyagolni fogom), és túlestem a fogászati kontrollon és a fogkőleszedésen is. Estére rántott cukkinit készítettünk, mert kaptunk egy hatalmas cukkinit rokonoktól, mindkettőnknek az egyik kedvenc étele, és több, mint egy éve nem ettünk. Úgy gondoltam, néha én is ehetek úgy - különösen, ha egyébként odafigyelek -, mint egy átlagos, normális ember. Úgy tűnik, mégsem :(

Mozgás nem volt, mert a délutáni fogorvoshoz mászkálás épp eléggé kikészített.

Csütörtök: 77,6 kg. Azaz +1,2 kg csak egy normális vacsora miatt... :( Azért ezen nagyon elkeseredtem :(

Vacsoráig úgy gondolom, jól ettem, vacsorára viszont ahelyett, hogy készítettem volna körözöttet vagy hasonlót, beleettem K. rendelt kajájába. Az összkalória még így is jó, a fehérje már kevésbé, de nem nagyon érdekelt: csütörtökön volt ugyanis a nőgyógyásznál a vizsgálat, és kiderült, hogy minden genetikai vizsgálaton túl vagyunk, és minden rendben van :) Azt továbbra sem tudni biztosan, hogy fiú-e vagy lány...

Mozgás nem volt, mert egész nap dolgoztam, utána mentünk a dokihoz, és este örültem, hogy élek.

Péntek: 77,9 kg. Itt adtam fel, hogy bármit is megértsek.

Ebédre csak annyi időm volt - az is csak fél 2 körül - hogy beugorjak egy mekibe, mert délután rokonokhoz mentünk. Kaptam egy csomó tündéri babaruhát és sok más hasznos dolgot is, kezd alakulni a kelengyelistám (nagyon profi lista amúgy, barátnőmtől kaptam excelben, majd mág utánaolvasok pár dolognak, és magam is kiegészítgetem, de kiindulásnak szuper). Vacsorára zöldséges-tofus csirkét dobtunk össze. Az összkalória kicsit kevés, de úgy gondolom, ennyi hízás után ez a legkisebb baj.

Mozgás nem volt, a ruhaválogatás, hajtogatás, csomagolás és pakolás közben jól elfáradtam, de nagyon jó érzés volt a pici babaruhákkal elképzelni, milyen is lesz, amikor már lesz benne valaki :) Talán lassan kezdek ráhangolódni a babára :)

Szombat: 77,5 kg. A héten először van csökkenés, bár összességében így is túl sok :(

Kicsit megcsúszott a nap - ahogy hétvégén szokás szerint történni szokott -, így csaptunk 10 körül egy nagy reggelit. Akartunk később főzni is, de egyrészt volt egy kis maradék az előző napról, másrészt amikor elindultam itthonról, megcsúsztam a lépcsőn és elestem, rá a hátamra. Szerencsére nagyobb baj nem történt, de ennek "örömére" azért a biztonság kedvéért inkább csak feküdtem egész nap. Így a tervezett pakolás is elmaradt, a mozgás meg pláne, de igazából inkább hízzak 30 kg-t, minthogy bármi baj történjen.

Bosszant, hogy ismét nem gondolom egy egészségtelen napnak, mégsem jó a ch - fehérje arány. Ismét bebizonyosodott, hogy az csak akkor javul, ha tudatosan odafigyelek rá, ha "csak úgy" egészségesen eszek, az kevés hozzá :(

Vasárnap: 76,5 kg. Kivételesen értem, az előző nap az esés miatti ijedtség folytán igen sűrűn látogattam a mellékhelyiséget... de gyanítom, nem lesz tartós.

Szokás szerint csúszott a nap. Mivel menet közben kiderült, hogy az ebéd csak vacsorára lesz kész, ettem egy diós bejgli nevű péksütit két részletben (a kalóriatartalmáról fogalmam nincs, a MFP-ban mákosra van adat, ezért azt használtam). Délután csináltam xilites pudingot - K. szerint nagyon kispóroltam belőle a xilitet, de még így is rosszak az arányai, azt hiszem, ezt a puding témát nem fogom erőltetni -, estére pedig csirkemellből kis olajon megpirítva készítettünk gyrost tortilla lappal (az ötletért köszönet Thatsme-nek), amibe saját tzatzikit tettünk. Nagyon jó lett, és legalább javított a napi fehérjearányon :) Várhatóan holnap is ez lesz a vacsora, mert mindenből maradt. Az esti pudingot nem kellett volna már megenni, de nagyon kívántam az édeset, mert egész nap pakoltunk.

Ennyi volt a mozgás is: egy délutánon át hajolgatás, válogatás, létrára fel, létráról le stb. Azt hiszem, felért egy futással, nagyon kidöglöttem a végére, de legalább egyszer sem estem le a létráról (miknek tudok örülni...). Ha nem eszek édeset ebédre, tuti nem bírtam volna. De ennek eredményeként már csak egy kupac doboz maradt a "gyerekszobában" (jelenleg raktár), és ha az is kész, kezdhetjük berendezni :)

A héten még mindig többnyire nyugi volt a munkában, ezért igyekeztem kicsit hétközben is főzni, hogy K. is és én is együnk normális kajákat is.

Kaptunk a hétvégén rokonoktól padlizsánt, és volt egy recept, amit már rég ki akartam próbálni. Ez volt a töltött padlizsán.

Összetevők:

Elkészítés: a hagymát megpároltam egy kevés olajon, folyamatosan pici vizet adagolva hozzá, hogy ne ragadjon le, utána hozzáadtam a darált húst (darált húsból csak disznót használok, a darált csirke és a pulyka nekem brrr, pedig amúgy nincs velük bajom), és lepirítottam. Az edényt levettem a tűzről, és hagytam picit kihűlni, majd megszórtam pirospaprikával, tettem hozzá mindenféle fűszert (só, bors, piros arany, majoranna, babérlevél), meg egy paradicsomot és egy paprikát is felvágva (most látom, ez kimaradt az összetevőkből), és megfőztem pörköltnek. Közben a padlizsánokat megmostam, félbevágtam, és kikapartam a belsejükből annyit, hogy kb. egy cm vastag húsréteg maradjon a héján. A kikapart padlizsánt összekockáztam, a már kész pörkölthöz hozzátettem, és addig főztem, amíg teljesen össze nem esett. Az így elkészült szmötyit beletöltöttem a padlizsánokba - éppen elég lett -, a tetejükre egy-egy szelet füstölt trappistát tettem (nem muszáj), és sütőben légkeverésesen 200 fok körül egész hamar készre sütöttem. Én köret nélkül ettem, K. kapott hozzá sült krumplit.

A végeredmény: 6 db ilyen "hajó" lett, 1 db önmagában kicsit kevés (de ha esztek utána valami mást is, vagy köretet hozzá, akkor elég), kettővel dugig jól lehet lakni, pedig én igazán tudok sokat enni :)

A hét másik nagy felfedezése onnan indult, hogy vettem régebben egy tofut - mert egészséges -, ami péntekig volt jó. Mivel péntekig nem szántam rá magam a tofuevésre, péntek estére fel volt adva a lecke, hogy kéne belőle valamit csinálni, de nem nagyon volt kedvem főzőcskézni. Így egy nagyon egyszerű és gyors recept született, a zöldséges-tofus csirke, ami olyan lett, mint a "kőleves": a legkevesebb a tofu volt benne :)

Összetevők:

Amint látható, a főzést egy LIDL bevásárlás előzte meg :)

Elkészítés: a csirkemellet kockákra vágtam, és egy pici olajon nagy lángon addig kavargattam, amíg kifehéredett. Ekkor levettem kicsit kisebbre, hozzáadtam a kockára vágott tofut, és folyamatosan kevés vizet adagolva hozzá lepirítottam. Amikor szépen megpirult, megborsoztam (sót nem tettem hozzá, az volt a többi összetevőben), és hozzáadtam a két zacskó mirelit zöldségkeveréket. Alig fért bele az edénybe, de később összeesett. A végén - mivel K. is evett belőle, de ő főtt tésztával - adtam hozzá egy üveg édes-savanyú szószt, de szerintem anélkül is épp elég finom lett volna, a zöldségkeverékekben ugyanis volt egy csomó fűszer. Én köret nélkül ettem - lehet hozzá főzni durumtésztát, rizst vagy bulgurt, de nem nagyon érdemes, a zöldség belefőve épp elég jó köretnek is -, K. főtt tésztával.

Erről sajnos fotó nem készült, mert nem volt valami látványos, de nagyon tudom ajánlani azoknak - akár tofu nélkül is -, akiknek a szokásos csirke-párolt zöldség párosításból már elegük van :)

Szeretném felhívni a figyelmet mindkét receptnél a fantasztikus szénhidrát - fehérje arányra! A zsír az elsőnél nem annyira jó, de ha valaki meg tudja enni a darált csirkét/pulykát, rögtön tud javítani rajta. És mindkét recept kiváló akkor is, ha nem diétázó családtagot is etetni kell, mivel a köretekkel játszva meg sem érzik, hogy tulajdonképpen egészséges kaját esznek :)

Mindkét recept ötletéért és az elkészítési tanácsokért köszönet Tittinek mint értelmi szerzőnek!

Azaz hogyan tértem vissza az egészséges étkezéshez a nyaralás után. Csonka hét lesz, mert hétfőre elfelejtettem kaját rendelni, estére pedig csajos vacsi volt, úgyhogy - még nyaralunk felkiáltással - hagytam a fenébe a kalóriaszámolást.

Hétfő: 76,8 kg. Nyaralás előtti utolsó mérés: 74,3 kg. Azaz +2,5 kg, de ezen már elmélkedtem korábban.

Mozgás: 45 perc kismamatorna. A relaxációról megint leléptem. Majd ha már nem pörgök ennyire, valószínűleg jobban fogom értékelni, de jelenleg nem vágyom rá.

Kedd: 77,3 kg. Egy nap alatt fél kg plusz... lokális maximum.

Hülyén alakult a nap, mivel kitaláltam, hogy most, hogy még pár hétig nyugi van a munkában, főzni fogok, hogy K. is normális ételeket egyen. Ezért ebédre csak a sütit ettem meg, majd bevetettem magam az egyik nagyáruházba, ahol a kimérős medvecukor mellett (arra nem találtam értéket, ezért lett sima gumicukor) nem tudtam elmenni... Találtam füstölt kagylót is, amit én ugyan meg nem eszek (semmit, ami tengeri), de K-nak kíváncsiságból vittem. Ő megette, majd elaludt, így a közös főzés kútba esett :(

Mozgás: futottunk Thatsme-vel (aka Alice) egy kört, 41:20 alatt. A felénél 10 mp alatt 28-as volt a pulzusom (sima felszorzással 168, de ahogy Tomisz mondta, nem szabad így számolni, a kismamatornás edző szerint a 10 mp-es pulzus 24-ig jó), úgyhogy még az eredeti csigatempóból is visszavettünk, így a végére hajszálnyit lejjebb ment, 27-re. Én igyekeztem nem beszélni, szerencsére Thatsme jó társalgó volt :) Itt is köszönet neki a türelemért!

Estére megettem az ebédre rendelt kajámat, és mivel picit még szédelegtem később is, néhány zabkekszet. A tápanyagarány nem igazán tökéletes, de a kalória súlytartó - és  most nekem az kell, legalább egy hétig, a nyaralás miatt.

Szerda: 76,8 kg. Na azért, a 77 kg nagyon sok volt...

Itt végre sikerült eljutnunk a főzésig, aminek az eredménye a korábban már posztolt baconos szűzérme lett, amihez én egy hatalmas adag görög salátát ettem, mert már nagyon kívántam a zöldségeket. Vicces - vagy elkeserítő -, hogy az elfogyasztott görög saláta kalóriatartalma annyi, mint a szűzérméké, zsírtartalma viszont több... saláták mint egészséges étkezés... :(

Este megint Thatsme-vel futottunk, most jobban ügyelve a pulzusra, aminek eredményeként félkörnél 26 volt a 10 mp-es pulzus, a végén pedig végigszámoltam az egy percet, ami 138-ra jött ki (a 10 mp-es 27 volt, tényleg nem szabad mechanikusan felszorozni), és 140-150 körülig jó. A lassabb pulzus meglátszott az időn, 45:10 lett az egy kör, de kezdek végre eljutni agyban oda, hogy felfogjam, hogy nem ez a lényeg :)

A vacsora az ebéd fele volt, meg egy kis édesség :) Az összkalória jó, a tápanyagarány megint nem igazán, bár ha a zsír a sok, az most inkább megfelelő, mint ha a ch, és most a ch-t sikerült egészen alacsonyan tartani.

Csütörtök: 76,4 kg. Szuper, hajszálnyi csökkenés.

Az érdekes a vacsora volt: besóztunk, beborsoztunk szeletelt, kicsontozott sertéskarajt, majd megsütöttük serpenyőben, és a végén, még forrón fokhagymát nyomtunk rá és megszórtuk pirospaprikával. Gyerekkoromban apukám sütött ilyet, felidéztem a régi ízeket :) Köretnek erdélyi padlizsánkrémet készítettem, a recept külön posztban van.

Mozogni elmenni nem volt sem időm, sem erőm, családi program volt délután, estére - különösen a főzés után - örültem, hogy el tudok vánszorogni az ágyig.

A tápanyagarány javul, látszik, hogy húst kellene ennem hússal :(

Péntek: 76,5 kg. Súlytartás :)

Ebédre a rendelt főételt nem ettem meg, csak a levest és az édességet, mert nem láttam még, hogy mi is lesz vacsorára. Végül este nem főztünk, hanem maradékokat ettünk, és itt ettem meg a rendelt csirkecombot, de a saját köreteimmel. Készítettem a korábbiak mintájára túrókrémet szederrel, de nem igazán lett jó - sem az íze nem az igazi, sem az állaga -, úgyhogy ezt inkább nem osztom meg. Arra viszont nagyszerű volt, hogy a fehérjearányt megdobja :) A kalória hajszálnyit sok lett, de nem vészes.

Terveztem, hogy délután vagy kismamatornázok, vagy elmegyek edzőterembe futógépre, de végül ez kútba esett, mert helyette barkácsboltokba mászkáltunk. Sajnos nem elsősorban időben, hanem energiában csak egyféle közepesen megerőltető mozgás fér bele a napomba, és már egy bevásárlás is ennek számít :(

Szombat: 76,6 kg. Fogjuk rá, hogy súlytartás :)

Szerintem tök egészséges étkezés volt, mégsem jók a tápanyagarányok :( Reggelire és vacsorára paillasse-t ettem (nagyobb Sparokban lehet kapni, adalékanyagmentes kenyér, és nagyon finom) sovány sonkával, zöldséggel (este egy falat vajnak sem tudtam ellenállni), napközben pedig - a meleg miatt - gyümölcsöt (dinnyét és barackot) és a szedres krém maradékát. Meleg étkezés nem volt, nem volt kedvünk se főzni, se rendelni. Nem szeretem a kánikulát :(

A mozgással úgy jártam, mint az előző nap: az erkélyt szereltük, meg dobozokból pakoltunk ki (még mindig rengeteg van, de ideje lenne végre befejezni), a végére hulla voltam. Most már csak úgy mennek ezek a munkák, hogy 15 perc után be kell iktatnom egy 10 perces pihenőt. Mi lesz itt, ha még nagyobb lesz a hasam...

Vasárnap: 75,9 kg. Ennyire sokat nem mozogtam előző nap, vagy mégis? Nem mintha bánnám :)

Délelőtt spóroltam a kalóriákkal, mert délután vendégségbe mentünk. Gondoltam, kipróbálok egy receptet, amit a Bezzeganya blogon olvastam, és azt a sütit viszem magammal. Nem annyira jött össze, de erről külön írtam.

A szülinapi bulin sajnos fagyin, sütin és pogácsán kívül más nem nagyon volt. Igyekeztem mértékkel venni mindenből, de persze nem ilyeneket kellett volna ennem. Legközelebb salátát viszek, vagy valami jól bevált receptet :)

Mozgást erre a napra külön nem terveztem, ellenben a vendégség előtt sütöttem és takarítottunk, aminek eredményeként jól el is fáradtam. Nem megy úgy, mint régen...

És végül egy "felfedezés", ami megnyugtatott: nem csak az akaratgyengeségem az oka annak - a baba mellett -, hogy állandóan éhes vagyok, hanem valamennyire a terhességi vitaminom is. A B12 vitamin étvágynövelő, és az Elevitben 4-szer annyi van (0,004mg), mint a régi multivitaminomban (Béres Actival Max, 0,001mg). Ez a normál (nem terhes) napi szükséglet (0,0025mg) 160%-a.

Olvastam egy receptet a Bezzeganya oldalán, amit úgy gondoltam, diétásan is el lehetne készíteni. Mivel úgyis vendégségbe mentünk vasárnap délután, gondoltam, kipróbálom magam. Na meg a szokásos túrókrémet kezdtem unni, valami igazi lisztes, sütőben sült édességre vágytam.

Összetevők:

A fentieken kívül kell még hozzá (csak nem tudtam vele számolni):

- egy csomag sütőpor,

- vaníliaaroma,

- reszelt citromhéj,

- fahéj,

- nagyon pici olaj és liszt a tepsi kikenéséhez (ezzel nem számoltam, mert úgyis ottmarad a tepsin, és amúgy is nagyon kevés).

Elkészítés: a szilvát megmostam, kimagoztam, és 50g xilittel meg jó sok fahéjjal összekevertem, és állni hagytam, amíg a tésztáját készítettem (meg amíg rendet raktam a konyhában). A tésztájához a maradék 100g xilitet 3 tojássárgájával robotgéppel felvertem, majd hozzáadtam a túrót, a vaníliaaromát és a reszelt citromhéjat, kevertem még egy darabig (a túró nem nagyon akart szétmenni), végül hozzáadtam a lisztet (teljes kiőrlésű tönkölylisztet használok, de ilyen adatokat nem találtam) és a sütőport, és még egy kicsit kevertem. Utána (elmostam a robotgép keverőjét, és) felvertem egy külön edényben a 3 tojásfehérjét, majd amikor már kemény volt, egy fakanállal óvatosan hozzádolgoztam az eredeti masszához.

Egy nagy üvegtepsibe egy hajszálnyi olajat csurgattam, kézzel szétkentem, a falára is, majd egy kicsi liszttel megforgattam, hogy ne ragadjon majd a tészta a tepsihez. A tészta (nagyobbik) felét szétoszlattam a tepsi alján (itt nagyon aggódtam, hogy nagy lett a tepsi a tésztához, nem is értettem az arányokat, mert a szilva meg marha sok volt), majd belenyomkodtam a szilvát (persze, hogy több lett, mint a tepsi felülete, úgyhogy több helyen másfél szilvarétegem lett), rácsorgattam, ami lé a szilvából kijött (nem volt nagyon sok), és a maradék tésztát szétoszlattam a tetején. Az eredeti recept szerinti vajat és kekszmorzsát - a kalóriákkal való spórolás jegyében - kihagytam.

Előmelegített sütőben 170 fokon, légkeverésesen sütöttem. Az eredeti recept szerint akkor jó, amikor a beleszúrt tűre már nem ragad a massza. Ez nekem 35 perc körül volt.

És íme a végeredmény:

Egy szelet kb. ekkora lett (egy picit nagyobb igazából, mert ez a tepsi íves vége volt):

Tapasztalatok:

1. Vendégségbe sajnos alkalmatlan, mert az alja nedves maradt, nem lett olyan, mint a teteje, így nem tudom szépen felvágni és kirakni egy tálcára. Megmaradt nekünk :)

2. A nedvesség ellen valamit tenni kéne, de nincs ötletem. Kicsavarni előtte a túrót? Több lisztet, esetleg egy kis zabpelyhet adni hozzá?

3. Nagyon édes lett, pedig én ritkán mondok valamire ilyet. 100g xilit (de lehet, hogy 75g) összesen valószínűleg elég lett volna.

4. Nagyon finom...

Mileszebből posztja alapján én is megkívántam a padlizsánkrémet, amire van is egy szuper receptem, erdélyi ismerősöktől, "lightosítva". Nem volt utolsó szempont az sem, hogy hús mellé ideális köret, és nekem most húst kéne ennem hússal.

Összetevők:

Elkészítés: A gáztűzhely felületét alufóliával letakarom (mert utálom takarítani), és két normál méretű lángra lángelosztót teszek, ilyet (200,- Ft-ért lehet kapni darabját piacon vagy vasedényboltokban):

Erre ráteszek 4 közepes méretű, megmosott padlizsánt (nem szurkálom meg!), és kis lángon, négyszer megforgatva (hogy mind a négy oldala megsüljön) lassan addig sütöm, amíg mindenhol kicsit szenes nem lesz. Utána leveszem a tűzről, és hagyom kicsit kihűlni egy üvegtepsiben (és kidobom az alufóliát, amire ráégett, ami a padlizsánból kifolyt, és örülök, hogy nem kell a gázt pucolni, csak a lángelosztókat).

Miután kihűlt, késsel és kézzel lehúzom a külsejét - általában ez elég könnyen megy, ha kicsit elszenesedett -, és kikaparom a belsejét. Én sima fémkéssel szoktam csinálni, nem érdekel, hogy bebarnul, az íze szerintem nem változik. A robotgép alsó, nagyobb edényébe beleteszem az így kinyert padlizsánt, meg egy lereszelt vöröshagymát, light majonézt (az erdélyiek ehelyett házi készítésű majonézt használnak, de az jóval kalóriadúsabb), kis sót, és összeaprítom.

Az eredmény egy igazi, füstös ízű padlizsánkrém lesz, amit mintha tábortűznél, parázson készítettem volna.

Jó étvágyat!

Azt hiszem, tegnap este először éreztem meg azt, hogy mozog bennem a kisbaba! Valami fura, eddig még nem tapasztalt mozgás volt a hasamban, az emésztéshez hasonló, de mégis más. Vajon ez már az?

Jöjjön a nyaralás után a mumus: mit követtem el a testem/testünk ellen ezalatt az egy hét alatt:

Ami azonnal szembeötlik: eszméletlenül tudok "tömeget növelni", egy hét alatt +2,5 kg :) Ahogy az előző bejegyzésben is írtam, nem foglalkozom vele, majd helyreáll a rend, kellett a kikapcsolódás, és hogy úgy ehessek, hogy ne állandóan a korlátokkal foglalkozzam.

Kiegészítettem a táblázatot néhány plusz sorral, az orvosi ppt alapján számított ideális gyarapodással. Amint látható, a nyaralás előtt már egész jól megközelítettem, a különbség kevesebb, mint 1 kg volt, ami óhatatlanul adódott abból, hogy nem volt a diéta és a baba között súlytartó szakasz. Ez a nyaralás végére pont a felszedett +2,5 kg-val lett több. Ahogyan korábban, értelmes étkezéssel és mozgással - mert egyelőre még mindig bírom - bízom benne, hogy újra meg fogom tudni közelíteni - nem elérni, csak közelíteni - az ideális számokat.

Ha valaki szerint ez az egész hülyeség, annak ajánlom figyelmébe, mi történik velem akkor, ha nincsenek efféle céljaim. Heti +2,5 kg-val 40 hetes terhesség alatt kereken 100 kg-t szednék fel :) oké, hogy ez eltúlzott, de még a dokim szerint is nekem sajnos oda kell figyelnem arra, hogy ne hízzak túl sokat. Így félidő felé az ideálistól +2,5 kg eltérés azt hiszem, egyelőre nem olyan rossz. Természetesen majd meglátjuk, mi lesz még itt a 40. hétre :)

Tovább a centikre: ami egyértelműen a hízást mutatja szerintem (a hátamra), az a mell alatti érték, elméletileg azon a ponton nem nagyon kellene nőnöm. A pocakom értelemszerűen tovább nőtt, lassan nem tudok külön derekat mérni, mert végre megszűnik a "vágás" a hasamon, és rendes terhespocakom lesz :) A fenekem most nem nőtt - habár ahogy olvastam, a csípőcsontok kicsit távolodnak ilyenkor egymástól, ami majd fenéknövekedéssel is fog járni -, a combom alsó része viszont igen, ami ismét a hízást mutatja.

Összességében én úgy látom, nem rossz a helyzet, a centikben a legnagyobb változások hastájékon vannak, aminek örülök :) De természetesen várom az észrevételeket, kritikákat is.

És amit még nagyon várok: szeretném érezni, hogy megmozdul a baba. A védőnő tegnap meghallgatta a szívhangját, ami rendben volt, és azt mondta, hogy nagyon ficánkolt közben :) Kár, hogy még nem érzem, és nem tudom K-nak megmutatni, de lassan itt az ideje, és már nagyon várom. Azt hiszem, az egy kicsit meg fogja változtatni a hozzá és a testemhez való viszonyomat, mert most ugyan tudom, hogy bennem van a pici, de csak ésszel, érezni még nem érzem.

Jelentem, visszaértünk a nyaralásból, ami csodálatos volt! Néha pityeregtem, hogy ez volt az utolsó kettesben töltött nyarunk, de többnyire élveztem azt a nyugalmat és feltöltődést, amit az együttlét és a környezet adtak.

Nem szoktam ide nem illő képeket feltenni, de ezek a helyszínek fantasztikusak voltak, úgyhogy most muszáj :)

Weissensee, Ausztria, a pici épület a tó végén a szállásunk (ennyire antiszociálisak vagyunk nyaraláskor, lehetőleg kerüljük az embereket):

Senj, Horvátország, naplemente az erkélyről:

Egyszóval: gyönyörű volt!

Ami már inkább ide tartozik: 74,3 kg-val utaztam ki és 76,8 kg-val jöttem haza. Azaz egy hét alatt +2,5 kg. Tudok én :) Azt azért hozzátenném, hogy valami ilyesmire számítottam is, ez az egy hét arról (is) szólt, hogy nem görcsölök a kajákon, és azt eszem, amit a "normális" emberek, meg amit kívánok (=vajas-mézes kenyér). A héten már ésszel ettem és mozogtam, remélhetőleg lesz is eredménye.

Sajnos a nyaralás alatt mozogni nem tudtam annyit, amennyit szerettem volna. A hegyekben túrázástól piszkosul elfáradtam: 200 méter szintet ment a tó melletti út, összesen 8 km volt, de jobban kidöglöttem tőle, mint egy futástól, és időnként a pulzusom is az egekben volt. Pedig szerettem volna felmászni a tó melletti 2000 méteres csúcsra, de az 1000 méter szintet jelentett volna, és nem mertük megpróbálni ebben az állapotban. A tóban a snorkingolás nem ment, a sima úszás is csak percekig, mert k...va hideg volt a víz: a kiírás szerint 21 fokos volt, szerintem 15 :( A tengerben már sokkal jobban ment, és nagyon élveztem is a snorkingot, mert rengeteg és egész nagy halakat láttunk, meg egy emberfejnyi nagyságú rákot (na attól piszkosul megijedtem), de háromnegyed óra után egyes érzékenyebbé vált testrészeim kezdtek nagyon fájni a hidegtől, meg begörcsölt a lábam :( Azért amennyire lehetett, mozogtam, de csak ami még szórakozást jelentett.

A héten már dolgoztam, de most viszonylag nyugi van, ezért hogy K. is egyen normális kajákat, főztünk is párszor. Az egyik legjobban sikerült recept a baconos szűzérme volt, ami annyira egyszerű és finom - bár nem diétás -, hogy meg kell osztanom.

Csodásan néz ki, ugye? És az íze is nagyon finom volt. Az adatai:

Én kettőt ettem belőle, bár tudtam volna többet is, de sok-sok görög saláta volt mellé a köretem. K. 9-et evett sült krumplival :)

A szűzérmét karikákra vágtuk, kicsit megnyomkodtuk, hogy laposabb legyen, és K. befűszerezte. Ezen a ponton kicsit nem figyeltem, ezért igazából nem nagyon tudom, mi minden került rá; só, bors, fokhagyma, mustár, indiai fűszerkeverék maradt elöl utána, de hogy ezekből pontosan mit és mennyit használt, nem tudom. A karikákat betekertük szeletelt baconbe, átszúrtuk fogpiszkálóval, hogy egyben maradjon, és egy hajszálnyit beolajozott tepsibe tettük, majd a tetejét is megkentük olajjal (aki szereti, használhatja az olajsprayt, én a szoptatás végéig nem merem). Elektromos sütőben grill+légkeveréses funkción sütöttük (nem figyeltem az időt, csak azt, hogy mikor lett szép színe, de nem tartott sokáig), egyszer megforgattuk, majd miután kivettük, K. a legnagyobb tiltakozásom ellenére majdnem fél csomag vajat szétosztott a tetején, de ettől valóban finomabb lett, mert picit kiszáradt. Hihetetlen módon nekem is ízlett, pedig én mostanában kritikus vagyok a húsokkal kapcsolatban.

A múlt heti centizés értelemszerűen elmaradt, de a hét végén lemérem magam, kíváncsi leszek a számokra.

Újabb hét telt el. Azt hiszem, most már sikerült egy kicsit értelmesebben étkeznem, és a hetet végre nem hízással zártam :)

Szombat: 74,6 kg. Ahogy korábban írtam, jobban örülnék, ha 73-mal kezdődne még egy kicsit.

Ebédre rendelt gyros tálat ettem tzatzikivel és egy pitával, amit küldtek hozzá. A pontos értékeiről fogalmam nincs, a Cityfood mennyiségét viszont ismerem, így azt választottam ki a MFP által felkínált lehetőségek közül, és mivel a rendelt adag elég nagy volt, dupla mennyiséggel számoltam (a fehérje adatok egész biztosan nem jók, aránytalanul sok, de a kalória kb. rendben van). A vacsorára nagyon nem vagyok büszke, egy ősrégen kapott bonbonnak végül nem tudtam ellenállni :( de ennek fejében a normális vacsorát kihagytam.

Vasárnap: 74,5 kg. Az előző napi kalóriamennyiséggel ez oké.

Azt hittem, ez a nap elég jól sikerült, mert semmi nagyon káros nem volt benne, a tápanyagarány mégsem az igazi. Sajnos ahhoz, hogy a megfelelő fehérje mennyiséget elérjem, muszáj előre terveznem és kitalálni, mivel is vihetem be.

Hétfő: 74,1 kg. Alakul :)

Ez a napom elég sűrű volt, vérvétellel indult, utána másik munkahely, majd találka két barátnővel, akikkel elmentünk ebédelni a Szerájba. Nagyon szeretem az ottani ételeket, főleg a salátáikat. Most ettem egy gyros szendvicset és két fél adag salátát. Mivel a salátákra nincs adatom, a biztonság kedvéért két szendviccsel számoltam. Vacsorára csak gyümölcsöt akartam enni, de sajnos ez azzal járt, hogy nem sokkal később már szédültem, ezért tartottam egy utóvacsorát is. Nem tudok egyszerre minden feltételnek megfelelni: ha jó a kalóriatartalom, akkor időnként megszédülök :(

Kedd: 74,2 kg. Végülis a stagnálás sem rossz.

Ezt a napot előre elterveztem, látszik is a javuló tápanyagarányon. Titti említette valamelyik nap a kacsacombot, amit én is piszkosul megkívántam, pedig ilyen mostanában hússal nem fordult elő. Úgy gondoltam, hogy nem foglalkozom azzal, hogy zsíros, ha nem lesz tőle hányingerem, mire megsül, és meg tudom enni, már jól jártam. Szerencsém volt a kacsával, nem kellett nagyon sokáig pucolni (azt nagyon utálom), és a sülő kacsaszagtól sem fordult fel a gyomrom, a kész husit pedig kifejezetten kívántam (amúgy semmi extra az elkészítése: kitokozni, bevagdosni, besózni, egy éjszakára hűtőbe, tepsibe vizet, lefedve sütni kb. 2 órán át, utána rápirítani). A kész kacsacombot nem tudtam, hogy milyen adatokkal számoljam - hiszen a zsír kisült belőle, de nem tudom, mennyi -, végül találtam egy linket, aminek úgy döntöttem, hiszek: http://fatsecret.com/calories-nutrition/usda/duck-leg-meat-and-skin-%28young-duckling-bone-in-cooked-roasted%29?portionid=57419&portionamount=100.000

Az ebédre annyira büszke voltam, hogy le is fotóztam. Eredetileg párolt káposztát akartam készíteni köretnek, de a káposzta belseje romlott volt, így mirelit zöldséget melegítettem hozzá. Az uborka ennél kicsit több lett a végén.

Este elmentem Teleszkóppal futni, aki annyira tündéri volt, hogy bár tudott volna 10 perccel jobb kört futni (38 perces kört mentünk), végig maradt velem, és szórakoztatott. Menet közben mértünk egyszer pulzust is, ami 168 lett, így a második felére visszavettünk picit a tempóból és én megpróbáltam csendben maradni :) A végére ez lement 156-ra. A kismamatornát vezető edző szerint 144 fölé ne menjünk. Majd legközelebb még óvatosabb leszek, vagy beszerzek egy pulzusmérő övet.

Futás után beugrottunk a boltba, és én ezerrel megkívántam a cukros üdítőket, elsősorban a light kólát (hm, light kóla mint cukros üdítő... de az érzés kb, ilyen volt). Ezt úgy képzeljétek el, hogy hihetetlen erőfeszítést kívánt tőlem az, hogy ne kapjak le egy 2 literes flakont a polcról, és igyam ki az utolsó cseppig még ott a boltban, mindenki előtt, úgy, hogy kétoldalt folyik le a lé... Így sem jártam még korábban... Végül "áttereltem" magam a 100%-os narancslére, amit hősies erőfeszítéssel nem bontottam fel hazáig (kb. minden lépésnél ezen járt az agyam), és itthon hígítva ittam belőle 3 decit, összesen 1 liter vízzel.

Szerda: 74,6 kg. Ilyenkor sosem értem a rendszert: a futással együtt minimum tartani kellett volna a súlyomat.

Reggelire váltottam, a sovány sonkának újabban a szagát sem bírom, a sajt viszont egész jól lement, pedig régebben - épp a nagy kalória- és zsírtartalma miatt - igyekeztem kerülni a sajtokat. Ebédre Tomisz javaslatára vöröslencséből főztem főzeléket - levesnek indult, de nagyon hamar szétfőtt, amire nem számítottam -, és a túrós-meggyes torta változataként, Titti ötletén felbuzdulva csináltam túrós-barackos krémet. A két receptet egy külön posztban feltettem. Ezzel elvoltam vacsorára is.

Este Teleszkóp helyett Thatsme-t boldogítottam a futás közbeni mély hallgatásommal :) de ő is nagyon aranyos és türelmes volt. 40 perces körünk lett, amit furcsállottam, mert jobbnak éreztem, mint az előző napit. Lett volna még bennem erő gyorsabban futni, de amikor félkörnél megint 168 lett a pulzusom, nem mertem gyorsabban menni. A végére lement 150-re, már majdnem jó :)

Csütörtök: 73,8 kg. Végre megint 73, lassan utolérhetne már a "hivatalos" súly is :) Tuti biztos, hogy a hajszálnyi csökkenés a futás miatt van, jó lenne folytatni, amíg bírom.

Napközben ügyintézős rohanás volt (többek között szereztem biztonsági övhöz övterelőt), meg másik munkahely (mire jó, ha az egyiken épp szabin vagyok...), így ebédre megint gyros lett. Kész csoda, hogy még nem untam és utáltam meg, de ez valamiért mindig lecsúszik. Vettem utána egy kis sült tejberizst is, mert sejtettem, hogy sokáig nem jutok újra ételhez. A mennyiség kb. szerintem 300g volt (mérni nem tudtam, ha valakinek van rá adata, súgjon), a kalóriatartalom egy random tejberizs adata. Este 6 körül már nagyon örültem, hogy bűnöztem, mert már ekkor látszódott, hogy még vagy 2 óráig nem tudok enni. Végül este fél 9 körülre értem haza, ekkor már kezdtem nagyon kidőlni fizikálisan. Vacsorára - szintén Tomisz javaslatára - barna zsömlét ettem tzatzikivel, meg a maradék túrós krémet. A nap végi fehérjeadatra egész büszke vagyok :)

Péntek: 74,3 kg. Nem mintha érteném a rendszert, de nagyon ezen sem bánkódtam.

Reggelire lefeleztem az egyébként normális adagomat, mert nagyon megkívántam a maradék narancslevet. Tápanyagarányban sokkal rosszabb, de nagyságrendekkel felüdítőbb kezdés volt, mintha csak normálisan reggeliztem volna. C-vitamin hiány? Vajon a terhesvitaminban van elég?

A mai nap a pakolásról, készülődésről szólt. Eredetileg akartam valamit főzni, de amikor még 1 óra körül sem jutottam el odáig, hogy elmenjek a boltba hozzávalókért, akkor feladtam, és rendeltem gyrost. Csak most, a poszt írása közben tűnt fel, hogy ez a héten már a sokadik gyros volt :) Most két szendvicset rendeltem, egyrészt mert belefért a kalóriatartalomba, másrészt mert estig újra nem nagyon lesz lehetőségem enni. A desszert szárított alma volt (nem cukros). Az ebéd így elég brutális lett, de nem fogok ezen görcsölni.

És jól sejtettem, vacsora megint este 9 körül volt. Ehettem volna közben, mert itthon voltam, de annyira elment az idő mindennel, hogy nem gondoltam uzsonnára, 6 körül viszont el kellett mennem. Mire hazaértem, megint hullafáradt voltam, de legalább mindent elintéztem, amit akartam. (NB: a bankkártyámhoz kapcsolódó biztosítás a terhesség 14. hete után nem érvényes. Még jó, hogy óvatos vagyok és rákérdeztem. Így aztán kötöttem külön utazási biztosítást is. De basszus...)

Holnap indulunk nyaralni, egy hét kikapcsolódás, munka és számítógép nélkül. Nem lesz mérés, nem lesz kalóriaszámolás, és odafigyelés is csak annyiban, hogy lehetőleg ne muffint egyek aranygaluskával :)

Mindenkinek szép jövő hetet kívánok!

A héten próbáltam fehérjében gazdagabban étkezni, ennek az eredménye lett az előbbi két étel, amik finomak, fehérjedúsak és nagyon hamar kész vannak :)

Vöröslencse-főzelék:

Vöröslencsét a DM-ben vettem, nem olcsó, de nem tudom, máshol mennyibe kerül, mostanában nagyobb boltba nemigen jutottam el. Megmostam, és kb. 3-5-ször annyi vízben (nem emlékszem pontosan) odatettem főni, a vízbe tettem nagyra vágott vöröshagymát, fokhagymát, babérlevelet, ételízesítőt (tudom, hogy nem valami egészséges, de a tartósítómentes leveskockának meg macskakaja-szaga van...) és egy kis házi szárazkolbászt szintén összevágva. Miután felforrt, lefedtem, és leültem kicsit a számítógép elé, tudván, hogy a lencse vagy egy órán át fő. Hát ez nem :) kb. 10 perc után annyira szétfőtt, hogy az egyes lencsedarabokat sem találtam meg benne :) ennek örömére viszont nem kellett sem berántani, sem besűríteni. Az íze nagyon jó lett, K-nak is ízlett (bár amikor mondtam, hogy máskor is fogok ilyet csinálni, akkor nagy hümmögés volt). Próbáljátok ki, seperc alatt kész van, meglepően jó a fehérjearánya, és egy adaggal egész sokáig teltségérzetem volt.

Túrós-barackos krém: korábban már csináltam ilyen krémet meggyel, és az nagyon bejött. Utána Titti megcsinálta nektarinnal, és az is jó volt. Így kitaláltam, hogy mi lenne, ha most barackot tennék bele.

A zöldséges fiú zseniális volt: egyrészt valóban magvaváló barackot adott nekem, másrészt megemlítette, hogy ugyanúgy érdemes pucolni, ahogy a paradicsomot: pár másodpercre forrásban lévő vízbe tenni, és akkor könnyen lejön a héja. Ez be is vált, bár a végére elég mancsos lettem, de nagyon hamar készen voltam a barack pucolásával.

A többi már egyszerű: a xilit kivételével minden hozzávalót beletettem a robotgép alsó, nagyobb edényébe, és a habverő fejjel összekavartam, majd a végén hozzáadtam a xilitet is. Mivel a barack egész édes volt, lefeleztem a korábbi xilit mennyiségét, és milyen jól tettem: a krém így is édes maradt, egy szelet kalóriatartalma ellenben csökkent :) Végül az egészet be egy szétszedhetős tortaformába, folpack, és be a hűtőbe. 3 óra kicsit kevés volt neki, de a nap végére tűrhetően megdermedt. Ez "szerencsére" K-nak nem ízlett, így két nap alatt az egészet én ettem meg :)

Több ismerősöm nem olyan szerencsés, mint mi vagyunk, és már jó ideje próbálkoznak azzal, hogy összejöjjön a baba (hozzáteszem, mindannyian 30 körül vagyunk, többnyire inkább kicsit felette). A velük való beszélgetések és a saját tapasztalataim alapján összeszedtem egy listát, hogy mire érdemes odafigyelni (jól jöhet nekem is még majd a második baba előtt). Ez természetesen nem azt jelenti, hogy amíg nincs minden pont "kipipálva", nem is érdemes próbálkozni, éppen fordítva: ha tudjuk, hogy kb. fél év múlva elkezdünk próbálkozni, érdemes lehet a lentieket végiggondolni.

1. Vérvétel. Nem csak sima teljes vérkép, hanem vas és pajzsmirigyadatokkal kiegészítve, továbbá terheléses cukor és inzulin. Jobb időben, több hónap próbálkozás előtt tudni, ha valamivel baj van, és elkezdeni kezelni (mint nálam a pajzsmirigyet), ha meg minden oké, akkor később a nőgyógyász fog örülni, hogy van egy referencia adata.

4. Vitamin. Ezzel kapcsolatban megoszlanak a vélemények, különösen azért is, mert a terhesvitaminok elég nagy étvágyat is csinálnak. A nőgyógyászom eleinte nem ajánlotta, csak magában a folsavat. A magam részéről úgy gondolom, hogy annyira hiányosan táplálkozunk nap mint nap, hogy valamilyen módon a vitamin és ásványi anyag pótlására szükségünk van. Ezt megtehetjük terhesvitaminnal, de multivitaminnal is (márkát nem tudok ajánlani, nincs sok információm ezen a téren). Ha multivitamin, akkor viszont meg kell fontolni mellé külön folsav szedését is. Egy hónap folsav után meggyőztem a nőgyógyászt, hogy úgyis szednék valamilyen multivitamint, és azt mondta, akkor viszont az legyen terhesvitamin :) Figyelmeztetés pajzsmirigybetegeknek: ha L-thyroxint szedtek, csak olyan terhesvitamin választható mellé, amiben nincs jód. Én így kötöttem ki az Elevitnél.

5. Fogyás, hízás. Nagy túlsúllyal nem ajánlott belevágni a terhességbe. Nemcsak azért, mert a túlsúly komolyan akadályozhatja a teherbeesést, de ha feljön az emberre 15-25 kg plusz (aki előtte sokat evett, az a terhesség alatt is sokat fog, hacsak nem hány ki mindent), az nagyon meg fogja terhelni a szervezetet: térdet, ízületet, szívet, tüdőt stb. Ha emellé még kiderül a vérvétel során valami (pl. inzulinrezisztencia, terhességi cukorbetegség), akkor fokozott odafigyelésre van szükség a bevitt szénhidrát vonatkozásában. Ugyanez fordítva is igaz: nagyon sovány lányok próbáljanak előtte picit "hízózni", mert ha az első trimesztert végighányják, és emiatt még fogynak (kolléganőm kb. 40 kg vasággyal, és ebből fogyott az első trimeszterben még 3 kg-t a hányások miatt), az sem nekik, sem a babának nem túl jó.

6. Egészséges étkezés. Nem részletezem, a csapból is ez folyik :) Lehetőség szerint csökkenteni a bevitt "mű" dolgokat (tartósítószer, mesterséges édesítőszer stb.). És odafigyelni arra, hogy ha lehet, fehérjét is fogyasszunk (ez megy nekem nagyon nehezen).

7. Mozgás. Összefügg az előzőekkel, valamint azzal, hogy nem szerencsés bármiféle mozgást terhesen elkezdeni, ugyanakkor a terhesség alatti mozgás kifejezetten ajánlott a szervezet és a baba oxigénellátása és az erőnlét megtartása miatt. Ha valaki már a teherbeesés előtt is pl. futott, akkor nem tilos utána sem, amíg nem okoz gondot (de az orvossal meg kell előtte beszélni), ha viszont nem, akkor nem szabad terhesen elkezdeni, mert nincsenek meg hozzá a szükséges izmok a hasfalban. Ugyanakkor az utóbbi időben ijesztgetnek azzal is, hogy aki izmos, az nehezebben fog tudni szülni, mert nehezebben fog tudni ellazulni és tágulni. Nem igazán tudom, mi legyen, mert az orvosom kifejezetten ajánlotta a mozgást. Egyelőre folytatom, amíg bírom, és később majd rákérdezek. Ha valaki ezzel kapcsolatban többet tud, írjon!

8. Dohányzás, alkohol, kávé elhagyása. Klasszikus, szerintem nem nagyon kell ragoznom. A dohányzás elhagyása mindenképpen feltétlenül javasolt, mert sem a mamának, sem a babának nem tesz jót. Az alkohollal és a kávéval kapcsolatban megoszlanak a vélemények, én a magam részéről úgy gondolom, hogy senkinek nem árt meg, ha hónapokon át kávé és alkohol nélkül él, és hagyja, hogy ezek kiürüljenek a szervezetéből. Több helyen olvastam, többen mondták, hogy "az az egy pohár még belefér". Lehet, de én inkább nem kockáztatok, az én babámról van szó, nem azokéról, akik az adott pohár piát/kávét ajánlgatják.

9. Stressz csökkentése. Úton-útfélen hallható, hogy nagyban elősegíti a teherbeesést, ha stresszmentesen élünk. Erre nagyon nem tudok nyilatkozni, nekem az idei tavasz nagyon sok munkával és feszültséggel telt, a baba mégis jönni akart :) de én alapvetően elég jól tűröm a komoly terhelést. Ha valakit ez lelkileg, idegileg jobban kiborít, és tud rajta csökkenteni (mintha az olyan könnyű volna...), próbálja meg megtenni.

10. Fogamzásgátló elhagyása. A legtöbb fogamzásgátlónak van egy kiürülési periódusa, amit érezni is lehet, hogy mikor telik le, ha elhagyjuk (fájdalmasabb menstruáció, újra megjelenő pattanások, növekvő nemi vágy és hasonlók). Azt szokták ajánlani, hogy a tervezett teherbeesés előtt 3-6 hónappal hagyjuk abba a szedését. Feltehetően a 6 hónap biztonságosabb, de e téren nem tudok nyilatkozni, mert a pajzsmirigybetegség miatt én másfél évvel korábban tettem le a gyógyszert.

11. Káros kozmetikai szerek elhagyása. Ebben nem vagyok teljesen biztos, de több helyről hallottam, hogy a parabént, vagy a parabén vegyületeit (metil-, etil- stb.) tartalmazó kozmetikai szerek nem tesznek jót sem a női, sem a férfi hormonháztartásnak. Nem tudom, ez mennyiben igaz, de nem árthat meg, ha szépen lassan lecseréljük a kozmetikai termékeinket természetesekre. A DM-ben kapható Alverde termékcsoporttal gyakorlatilag bármit tudunk helyettesíteni, és nem is drágábbak, vagy nem sokkal drágábbak, mint a megszokott termékeink (bár a kézkrémjük nekem nagyon büdös, de a többi illatával nem volt gondom). A körömlakk, körömlakklemosó és társai értelemszerűen kerülendők.

12. Vegyszerektől való tartózkodás. Ezalatt nem azt értem, hogy nem szabad Domestosszal kipucolni a WC-t (legalábbis szerintem szabad, de nem vagyok tudományos szaktekintély e téren :), hanem hogy ha lehet, ne nagyon nyúlkáljunk komoly vegyszerekhez (pl. festék, hígító), és ne is nagyon lélegezzük be.

Hirtelen ennyi jutott eszembe, de ha valakinek van még ötlete, javaslata, hozzáfűznivalója, szívesen kiegészítem a listát.

Miután megírtam ezt a bejegyzést, beszélgettem egy csomót Tittivel, és megfogadom a tanácsát: nem fogok ennyire rágörcsölni a hízásra (de legalábbis megpróbálom). A bejegyzés még az elhatározás előtt született, de az előbbiek ismeretében olvassátok.

Hízom, ez most már egyértelmű. Változtatni kellene, elsősorban a vacsorákon, hogy legalább stagnálni tudjak egy kis ideig. 16 hét alatt 5,5 kg szerintem túl sok :(

Ami nekem ebből a táblázatból lejött, az az, hogy hízok a fenekemre és a combomra. Arról ötletem sincs, hogy a hasam növekedése csak a baba miatt van-e, vagy oda is sikerült zsírpárnákat felpakolnom, gyanítom, mindkettő együtt (mivel előtte sem voltam sovány, azaz volt felesleg a hasamon, nem tudom megmondani, hogy ami most van, az több-e). Mindez egyrészről a mozgás hiánya miatt van - nem futottam egy jót már hetek óta, a kismamatorna pedig erre úgy látszik, nem elég -, másrészről a nem jó vacsorák miatt.

A jövő héten "szerencsére" csak egy este lesz társasági programom - legalábbis a jelen állás szerint, de ez bármikor változhat -, próbálok majd visszaállni a gyümölcsvacsorákra. És vagy elmegyek futni, vagy ha az most már végleg kiesik - a múltkorinál fájt a hasam -, akkor edzőterem, ellipszistréner, vagy videóról kismamatorna itthon.

Ha nem tartanék attól, hogy a babának ártok a túl sok hízással, megpróbálnék nem figyelni erre az egészre. Más kérdés, hogy sikerülne-e. Feltehetően azzal van gondom - elsősorban a fejemben -, hogy nem volt súlytartó szakaszom, hanem a fogyókúrából váltottam át a terhességre, és nem tudom fejben helyretenni az indokolatlan hízást. Ezért szeretném tudni, hogy mi az a plusz, ami a terhesség miatt jött fel - mert az normális -, és mi az, aminek nem kellett volna. De ötletem sincs (

Ezen a héten szinte minden este volt valami beülős programom (kapuzárási pánik? :), azaz este úgy étkeztem, mint egy normális ember. Úgy látszik, ezt nekem nem szabad :( Feltehetően nem a terhesség, hanem a szuper kalóriahasznosításom miatt :(

Hétfő: 73,2 kg. Ez még idáig tök jó volt.

A kajálás semmi extra. Voltam napközben kismamatornán, de a relaxációról megint leléptem. Megint olyan volt, mint egy könnyített aerobik, bár a kar- és vállizmokat, meg a feneket rendesen megerőltettük. A hasra vigyáztunk :) Én vagyok a legkisebb babával a csoportban, a többieknek sokkal nagyobb a hasuk, korábbra vannak kiírva. Remélem, később is bírni fogom majd a feladatokat, hozzájuk hasonlóan.

Kedd: 73,5 kg. Még itt is örültem.

Reggel elmentem futni; na ezt nem kellett volna. Indulás előtt pisiltem, majd beültem a kocsiba, bekötöttem az övet, és újra pisilni kellett. Ez mostanában eléggé rendszeressé vált sajna (azóta már utánajártam, szerzek be kismama övterelőt). Gondoltam, majd elmúlik, de nem múlt el, sőt egy negyed Margitsziget kör után meg is fájdult a hasam, úgyhogy a hajnali nyugiban kénytelen voltam orvosolni a problémát... Mikor ismét elkezdtem futni, a hasfájás szépen lassan elmúlt. Mire a táv feléhez értem, és kezdtem volna jól érezni magam, leszakadt az eső :( és rohadt hideg is lett, nekem meg fázott a derekam :( úgyhogy szégyenszemre busszal tettem meg a maradék távot. Elég dicstelen futás volt, inkább aludtam volna helyette :(

Utána oktatásra mentem, ami csak 10-től kezdődött, de én túl hamar odaértem. Valahogy valami nem volt oké, leültem egy székre, és úgy éreztem, ahhoz sincs erőm, hogy a karomat felemeljem, vagy hogy megszólaljak és segítséget kérjek. Nem tudom, hogy ez a reggeli futás vagy az időváltozás miatt volt, de ritka szar érzés, teljes kiszolgáltatottsággal. Pedig reggeliztem is előtte. Nem tudtam, mit tegyek, üldögéltem, hajszálnyit jobban lettem, majd ittam egy kis narancslevet, és egy kicsit jobban lettem utána. Nem mondom, hogy ezek után nagyon élveztem volna az előadást, de fokozatosan jobban lettem. Szerencsére azóta több ilyen nem volt.

Ebédre kaptunk egy kis csésze hagymalevest (kb. egy dl), egy egész csirkecombot zöldkörettel és a végén egy kb 5*5 cm-es, kb. 1 cm magas, nem túl édes almás sütit. Szerintem ezt az 1000 kalóriával fölébecsültem, de nem tudom ennél pontosabban meghatározni.

Vacsorára K. 45 cm-es pizzájából ettem vagy 2 cikkelyt, szintén csak becsülni tudom, de az 1000 kalória itt is inkább több szerintem, mint kevesebb.

Szerda: 74,2 kg. Így indult el felfelé... :(

Estig megint minden oké volt, egy kismamatorna is belefért a napba. Este két barátnőmmel találkoztunk, és dumálás közben beültünk a Városligetben egy nagyon hangulatos helyre. Jött a szokásos dilemma: cézár salátát, amit ilyenkor általában enni szoktam, nemigen ehetek, mert gyakran pasztőrizálatlan kéksajttal vagy parmezánnal készül (pasztőrizálatlan tejterméket nekem most nem szabad enni, de ezt leszámítva másban ez eddig még nem zavart), a tengeri herkenytűket alapesetben is utálom, a sima saláta meg fél fogamra nem elég. Azaz a saláta menü ugrik. A főételek szintén, mert sajnos (?) mostanában nem nagyon vágyom a húsos kajákra, vagy legalábbis nem mindenre. Így aztán egy átlagos éttermi adag húslevest ettem (ez érdekes, mert étteremben kívánom, de ha belegondolok, hogy otthon kéne 3 óráig főzni, hányingerem lesz a gondolatra) és egy aranygaluskát vaníliasodóval. Kicsit elegáns hely volt, ami fordított arányban állt az adagok méretével :) szóval egyrészt nem laktam jól (de legalább már nem szédültem), másrészt viszont a 900 kalória szerintem jó sacc (200 a levesre, 700 az édességre a cukor miatt).

Csütörtök: 73,7 kg. Ennek egészen örültem, legalább nem 74 valamennyi, plusz eszerint jók voltak a becsléseim.

Este koktélozni mentünk a kollégákkal, ezért nem akartam napközben sokat enni. Ennek az lett az eredménye, hogy fél 4 körül azt vettem észre, hogy összevissza hülyeségeket írok le munka közben, és majd leszédülök a székemről. Mivel a legközelebbi elérhető "egység" csak egy automata volt, vettem egy kis csokit, és azt ettem meg. Pillanatok alatt jobban lettem, és a maradék időben egészen sokat tudtam még dolgozni (tisztára felpörögtem, mint máskor a kávétól). Azért fura, mert szerintem nem ettem annyira keveset napközben, de tény és való, hogy uzsonnázni egyébként szoktam, lehet, hogy azt hiányolta a szervezetem.

Az esti koktélozás szuper volt, én "virgin" koktélokat ittam, és ettem egy salátás csirkét. Azt hiszem, itt alulbecsültem a kalóriatartalmat, helyesebb lett volna 2000 kalóriával számolni (a kaja szerintem csak 600 kalória, de ittam 4 koktélt), főleg a másnap reggeli mérlegelés ismeretében.

Péntek: 74,9 kg. Azt hittem, lefordulok a mérlegről, amikor megláttam ezt a számot... a fene egye meg, hogy nem csaphat az ember egy-egy görbe estét sem...

Estig szokás szerint minden oké volt, estére étterembe mentünk volt évfolyamtársakkal. A dilemma a szokásos volt, cézár sali kilőve, ismét húslevest ettem és sütit (vargabélest). A 900 kalória szerintem itt is helyes sacc (200+700), mivel egyik sem volt hatalmas adag :)

Szombat: 74,6 kg. Utálom a 74-et látni, jó lenne visszamenni 73,8 kg körülre, mert nagyon előreszaladtam a kilókban.

Emlékeztető: első trimeszter +1,6 kg, utána hetente +0,44 kg. Pénteken léptem a 16. hétbe, eszerint 1,6+4*0,44=3,36 kg plusz lehetne. Ehhez képest járok 5,6 kg plusznál. Sok.

Nagyon idegesített, hogy jobban hízok, mint amennyire indokolt lenne a terhesség ezen szakaszában (emlékeztető: +3 kg-nál kellene járnom, ehelyett +4,5 kg körül járok), úgyhogy a hétvégén gyorsan lemértem magam, hogy hova is mennek a kilók. Itt a táblázat:

Nekem a táblázat adataiból az jött le - de kíváncsi vagyok a ti véleményetekre is -, hogy a "hízás" gyomortól fenékig történt, ami tulajdonképpen a jelen helyzetben normális. A combom és vádlim adatai szerintem azért változtak, mert több, mint egy hete nem jutottam el egy rendeset futni. (Kismamatornán viszont voltam, de azért nem lehet összehasonlítani a kettőt.)

Magyarul a "hízás" talán jó helyre ment, azaz remélhetőleg nem zsírosodom, hanem gömbölyödöm :) Most már csak azon aggódhatok, hogy nehogy 5 kilós legyen a baba :)

Szombat: 73,1 kg. Továbbra is súlytartás.

A görögdinnyét továbbra is nagyon kívánom, bár mostanában nem kapok olyat, ami igazán finom lenne. Nem baj, nemsokára itt a békési dinnye, végre :) A nap a túrós-meggyes rétes jegyében telt, minden diétázónak csak ajánlani tudom. Most hétvégén szintén túrós sütit szeretnék majd csinálni, de sütés nélkül, zselatinnal. Még sose használtam, úgyhogy érdekes eredményre lehet számítani :) Az esti Korpovit keksz a gyomorégés miatt kellett, sajnos, szinte minden este rossz a gyomrom, akár jól eszek napközben, akár nem. De ez legyen a legtöbb bajom a terhesség alatt.

Vasárnap: 72,1 kg. Azaz az előző naphoz képest -1,0 kg. Máskor ennek hogy örültem volna... most meg nagyon megijedtem. Az előző nap a súlytartó kalóriamennyiségem (1830 kalória) alatt ettem, de épp csak picivel. Csak nem lett semmi baja a babának, és nem azért "fogytam" ennyit? Aggódni nagyon tudok...

Vasárnapra nincs táblázatom, mert a barátnőmnél voltam rablóhúst sütni és babázni. A kislánya most egy éves, és épp a "szeparációs szorongás" korszakát éli (csak az anyukájánál van el, másnál sír, még akkor is, ha az anyuka egy méteren belül van). Azt hittem, fogok tudni a babával játszani, de így nem nagyon ment :( A rablóhusi viszont finom volt, köretnek salátát ettünk hozzá, és én vittem tzatzikit is. A desszert Carte d'Or Rákóczi túrós jégrém, megettünk hárman egy egész dobozzal (én a legtöbbet), nagyon finom volt :)

Hétfő: 72,7 kg. Oké, majdnem 73 kg, csak nincs itt semmi baj.

Tuti, hogy itt még ettem valamit a nap végén, de nem emlékszem rá, és elfelejtettem felírni :(

Kedd: 73,0 kg. Oké, minden rendben :)

Nincs a napomról táblázat, mert barátnős délután volt, aminek során beültünk előbb a Fruccolába (nekem bejön a hely, a barátnőm szerint rablás), majd az édesség kedvéért a Gerbeaud-ba, ahol aszalt szilvás fagyikelyhet ettem. Mmmmm... Nem tesz jót az étrend tartásának a szociális élet, de csak ritkán van lehetőségünk ilyenekre, ezért nem érzem akkora bűnözésnek.

Este voltunk a dokinál ultrahangon. Megnyugodtam, minden oké :) A babát nézni az UH képen valami hihetetlen élmény...

Szerda: 73,6 kg. Na igen, a fagyi...

Este 7 körül kimentem a runtiltre - csak nézni, ebben a melegben nem merem megkockáztatni a futást -, ami egész jó kis szórakozás volt, 9 körül jöttem el, mert nem volt a biciklimen lámpa, és akkor már nagyon sötétedett... Viszont utána nagyon nem voltam éhes, kb. semmit sem kívántam. Végül kínomban - meg mert már szédültem is - virslit ettem, de nem igazán esett jól. Azt viszont nem mertem megtenni, hogy semmit sem eszek lefekvés előtt.

Csütörtök: 73,5 kg. Azt hittem, gyorsabb tempóban vissza tudok menni 73-ra, de ez van. Valószínűleg nehezíti a helyzetet, hogy a héten nem voltam még futni reggel, de sajnos reggel is olyan meleg van, hogy nincs kedvem elindulni. Jöjjön már egy kis lehűlés...

Az ebéd túrós tészta volt, nem épp a legtökéletesebb arányokkal, de ch-t amúgy is sokat eszem, megpróbáltam így. Nem ízlett :( Estére családi vacsorára voltunk hivatalosak nagybátyámékhoz, ahol volt görög saláta meg krumplis lángos tejföllel, sajttal és ház sárgabaracklekvárral. Meglepő módon nem bírtam megállni, hogy ne egyek egy sósat és egy édeset. A táblázatban ezeket nem tudtam feltüntetni, csak a kalóriamennyiséget saccolni, így aztán a tápanyagarányok sem helyesek. Azért nem bántam meg :)

Péntek: 73,6 kg. A lángosok után az a csoda, hogy nem több...

Leszámítva az esti téliszalámit, azt hiszem, ez egy egész jó nap volt. A tzatzikit az Intersparban vettem, készen, de a saját tzatziki receptem értékeivel számoltam, mert szerintem az enyém zsírosabb, és inkább felé lőjem a kalóriamennyiséget, mint alá.

Szombat: 73,7 kg. Ennek most nem örültem, mert az előző napommal elégedett voltam, és azt hittem, hajszálnyit csökkenni fog. Na persze mitől, ha az előző nap is a súlytartó kalórialimitem (1830 kalória) felett volt. Mindegy, fogyózni nem akarok. Csak lenne végre olyan idő, hogy el tudnék menni futni, akkor végre tudnék kalóriadeficitet csinálni normális étkezés mellett!

Akartunk ebédre vagy vacsorára indiai csirkét főzni, de aztán annyira elment mindennel az idő, és olyan meleg volt, hogy maradtunk a hideg kajáknál. Vacsorára a túrós-meggyes "tortát" ettük, amiből két szelet bőven elég volt. Este 10 körül szembesültem azzal, hogy 1300 kalóriánál járok, ami alapesetben elég jó lenne, de most nem igazán. Így este ettem még egy kis tzatzikit meg gyümölcsöt, bár ekkor nem voltam éhes.

Vasárnap: 73,6 kg. Most jött el az a pillanat, hogy nem látom az összefüggést az előző napi kalóriafogyasztás és a másnap reggeli súly között. Más paraméter - vízfogyasztás, ürítés - nem változott. Jó lett volna visszamenni 73,2 kg körülre, de úgy látszik, ez a súly már marad. Akkor viszont jó lenne tartani.

A tízóraira elfogyasztott bejgli (igazából diós volt, de arra nem találtam grammos adatot) kivételével szerintem nem ettem rosszul, bár a végeredmény kicsit sok lett (a bejgli és a sok dinnye nagyon megnyomta a kalóriamennyiséget és a ch-t). Viszont legalább egész nap megúsztam a gyomorégést és a hányingert :) A zöldbableves receptjét majd valamikor felrakom, pofonegyszerű volt és finom, és nagyon baráti a kalóriatartalma.

Ennyit az elmúlt hét étkezéseiről. Ha valakinek vannak javaslatai, azt örömmel fogadom!

A hétvégén újra ötleteltem azon, hogyan lehetne a túrót számomra fogyasztható állapotba hozni. Az eredmény ízre nagyon jó lett, de az állaga még nem tökéletes.

Itt vannak az összetevők:

A meggyet kimagoztam (természetesen TV-nézés közben), majd a túrót (ez most nem Meggle volt, sajnos), a joghurtot, a kimagozott meggyet és a zabpelyhet összeraktam egy tálba, és összekevertem (én a konyhai robotgép alsó nagy tálját használtam, a habverő fejjel). Amikor már kellően egyenletes volt, hozzátettem a Zselatin Fixet (FIGYELEM! ez nem a hagyományos zselatin! ez egy spéci keverék - dr. Oetker -, amit mindenféle előfőzés meg lehűtés nélkül, por alakban lehet hozzátenni a túróhoz, joghurthoz), azzal is kevertem egy kicsit, majd a végén a vaníliás cukrot (aki nem szereti, vagy nem akar cukrot tenni bele, kihagyhatja, nem volt érezhető az ízén, hogy benne van) és a xilitet (helyettesíthető nullkalóriás természetes édesítővel - eritritollal -, és akkor sokkal jobb lesz a kalóriatartalom és a tápanyagarány), és azzal is kevertem egy percig. A végén egy kapcsos tortaformába kiöntöttem, azt becsomagoltam folpack-kal, és néhány órára be a hűtőbe.

Az eredmény: 8 méretes szeletnyi, kb. 1-1,5 cm "vastag", vágható, a tortaforma oldalától elváló, ámde az aljából közepesen sikeresen kiszedhető "torta" lesz, ami - szerintem - isteni finom :) Lehet, hogy ha mind a két zacskó Zselatin Fixet hozzáteszem, nem pedig csak 1,5 zacskót, akkor könnyebb lett volna kiszedni a tortaformából. Legközelebb megpróbálom.

Jó étvágyat!

Az egész onnan indult, hogy több fehérjét kellene ennem, de nem kívánom sem a húst, sem a nyers tejtermékeket. És akkor megláttam a Meggle túrót (69 kcal/100g!!!) a Tescóban, rögtön utána pedig a réteslapot, és rájöttem, hogy a túrót a túrós rétesben tulajdonképpen szívesen megenném. Ehhez jött hozzá, hogy vettem egy kiló meggyet, de miután megettem a negyedét, rájöttem, hogy ég tőle a gyomrom, és nem kívánom. Miért is ne tegyem hozzá a túróhoz?

Az összetevők:

A meggyet kimagoztam (mindenkinek ajánlom, hogy az ilyen szuper babra munkákat sorozatnézés közben csinálja, kevésbé idegesítő), megszórtam 20g xilittel, és hagytam, hogy levet engedjen. 3 tojást összekevertem a maradék xilittel - sajnos nem akart annyira kifehéredni, mint amikor cukorral csináltam ugyanezt, de egy idő után meguntam kavargatni -, hozzáadtam a túrót és a kicsavart meggyet, és összekevertem. Mivel a meggytől kissé leves lett, tettem hozzá egy kevés zabpelyhet is (ez lehetett volna talán egy kicsit több).

Innen jön a trükkös rész :) Leterítettem egy konyharuhát, rátettem egy darab réteslapot (azt a fajtát, ami olyan vékony, mint a papír - nem a táblázat szerintit használtam, hanem Sparosat, de arra nem volt adat), és óvatosan megkentem a joghurttal. Rá egy újabb lap, megint joghurt, majd egy harmadik lap, de erre már nem jött joghurt, hanem erre tettem a tölteléket. A konyharuha segítségével feltekertem - a széleit közben folyamatosan begyűrve -, és szintén a konyharuha segítségével belefordítottam egy tepsibe, amibe előtte sütőpapírt raktam (ez jó minőségű legyen, mert a rosszhoz hozzáragad, és lehet lehámozni a papírt a rétesről a végén). Utána még háromszor ugyanez, így összesen négy rúd rétesem lett. A tetejüket szintén joghurttal kentem meg.

Előmelegített légkeveréses sütőben sütöttem 190 fokon, nem tudom pontosan, hány percig (20-30 talán), de addig, amíg szépen meg nem barnult. Mikor kivettem, a korábbi rossz tapasztalatok alapján gyorsan áttettem egy falapát segítségével egy üvegtepsibe a réteseket, mert nem akartam később a papírt hámozni róluk. Sajnos nekem a négyből három kicsit kifolyt (egy valószínűleg azért nem, mert abba kevesebb töltelék jutott), de ez legfeljebb az esztétikumon rontott, az élvezeti értéken nem :) Vendég elé amúgy sem tudnám tenni, mert a sok töltelék - kevés tészta arány miatt nem lehet szépen szeletelni.

Az eredmény: egy rúd rétes 500 kalória, fél rúd rétes 250 kalória. Nálam a fél rúd rétes az egy adag, nem kispályázunk :)

Amiben így utólag szerintem lehetne még kalóriát spórolni:

1. valószínűleg 2 tojás is elég, és akkor nem is lesz annyira folyós a töltelék;

2. ha nem xilittel, hanem nullkalóriás édesítővel készítitek (pl. eritritollal, csak én most nem merem használni, mert nem túl sokat lehet róla még tudni; a mesterséges édesítőket ha lehet, felejtsük el), akkor összesen további 400 kalóriát tudtok elhagyni, ami azért nem kevés: egy adagnál (fél rúdnál) már leviszi a kalóriatartalmat 200 kalóriára - nem rossz, ugye? :)

Jó étvágyat :)

Tegnap beléptem a 14. hétbe :) Ennek örömére - meg mert végre van egy kis időm - gyorsan felteszem, miket is ettem a héten.

Hétfő: 72,8 kg. Jó, hogy picit lejjebb ment a súlyom, ekörül kellene tartani, amíg "beérem" az elhízással azt pluszt, ami az adott időszakhoz szükséges (emlékeztetőül: a 13. héten +2,04 kg az elvárt, ehhez képest + 3,8 kg-nál járok).

A reggeli és az ebéd a szokásos volt. Annyit változtattam a korábbiakon, hogy a Vitálkonyhás édességből dupla adagot rendelek, és amikor 5 körül már le akarok fordulni a székről a munkahelyen, akkor megeszem a másodikat. Miután hazaértem, muszáj volt egy kis görögdinnyét is enni, reggel óta kívántam :) Vacsorára Ketket ötletére omlettet ettem (csak hogy legyen valami fehérjebevitel is) paradicsomsalátával, és sajna megettem a vasárnapi krumplipüré maradványát is.

Mozgás: voltam egy óra (igazából 45 perc) terhestornán. Érdekes volt :) az én babám a legfiatalabb a csoportban, de voltak, akik egész nagy pocakkal végezték a gyakorlatokat. Igazából nem volt nagyon különleges, sima könnyített aerobic, kéz- és lábfejgyakorlatokkal az ödémásodás és visszeresedés elkerülésére. A végén volt 15 perc relaxáció, na nekem ez nem kellett volna. Lehet, hogy később majd lenyugszom, de most végig csak arra tudtam gondolni, hogy nincs nekem ilyen marhaságra időm, vagy hagyjanak negyedórát aludni, és ne beszéljenek hozzám, vagy inkább mennék dolgozni. Én nem tudom egyenként ellazítani a lábujjaimat, és nem tudom "vizualizálni" magam előtt, ahogy a babámmal sétálok egy réten. Baba nélkül sem tudom. Ez van, én már csak ilyen szegényes lelkivilágú maradok.

Kedd: 73,3 kg. Nem kellett volna a krumplipüré este, sejtettem én :(

A napközbeni étkezés a szokásos. Munka után beültem egy ismerősömmel kávézni. Mindenféle csodálatosan édes kávékülönlegességek közül lehetett volna választani, ha lehetne... de szerencsére volt frissen facsart narancslé is, így én sem maradtam hoppon. A vacsora igen lightosra sikerült (a sonkát már csak azért ettem, hogy egyek valami fehérjét is), de nem voltam egyáltalán éhes, és nagyon nem kívántam semmit, később azonban rámtört a farkaséhség, és megettem a K-nak rendelt túrógombócot :( Tudom, hogy több értelme lett volna normálisan vacsorázni, de most, ha nem vagyok éhes, konkrétan rá sem tudok nézni hányinger nélkül a kajákra :(

Szerda: 73,5 kg. A fenébe a túrógombóccal...

Szerdán itthonról dolgoztam, így tudtam kicsit főzni. Közben meg eltüntettem K. tescos fánkját is :) Ebédre sütőzacskóban sült filézett csirkecombot sütöttem (K-nak ez volt a vacsora), köretnek pedig egy fagyasztott kész spenótkrémet melegítettem meg. A csirke nem ízlett (miért nem vagyok meglepve, a hús valahogy nem jön be mostanában...), de a spenót nagyon finom volt, fogok még ilyet venni (LIDL-ből). Mivel egész jól álltam a fehérjével, vacsorára megengedtem magamnak egy kis dőzsölést: 6 szelet abonett diétás sárgabarack lekvárral (egy szeletre 20g-ot kentem). Isteni finom gyors édesség, és csak 200 kalória volt :)

Mozgás: a reggelt (hajnalt) futással indítottam. Kivételesen nem magamtól ébredtem 6-kor, hanem órára, így az összekészülődés is kicsit lassabban ment, és a futás sem volt annyira euforikus érzés. De most is nagyon jól esett. Érdekes, hogy a baba előtt egy fél év alatt összesen ha kétszer elmentem egyedül futni, most meg kifejezetten jól esik. Szerintem ez a baba szeret futni :) Végül 35:30 alatt futottam a Margitszigetet, ami ahhoz képest, hogy végig olyan tempót diktáltam, amit nem éreztem megerőltetőnek, egész jó idő szerintem. Természetesen vigyázok, nem célom, hogy szuper fitt legyek, és közben a babának bármi baja legyen, de egyszer sem fájt semmim a futás alatt - még annyira sem, mint amennyire régebben szenvedtem a futás közbeni hascsikarásokkal -, és ha a doki szerint nekem is meg a babának is jót tesz, akkor folytatom, ameddig szabad.

Csütörtök: 73,1 kg. Súlytartás, szuper :)

Amikor a vacsorán gondolkoztam a boltban, rájöttem, hogy a korábbi fogyókúrából maradtak nem megfelelő beidegződések. Az egyik ilyen az volt, hogy a virsli rossz, mert tele van zsírral. Nekem most nem a zsír, hanem a szénhidrát a legnagyobb "ellenség" (=terhességi cukorbetegség kockázata), de mértékkel zsírosat most ehetek. Így aztán a vacsora virsli lett paradicsomsalátával, dinnyével és egy kis lekváros abonettel, és végre 200g alatt maradtam a szénhidráttal.

Péntek: 73,3 kg. Súlytartás továbbra is, ez így most nagyon jó.

Pénteken szintén itthon dolgoztam, így ismét belefért egy kis főzés. A reggelihez találtam egy olyan bolti körözöttet, aminek relatíve alacsony a kalóriatartalma, így ezt kentem a kenyérre (4 szelet kenyér volt, de lemérve csak 90g, ezért a fura adat a táblázatban). Ebédre száraz babból és füstölt húsból bablevest főztem, ami nem kifejezetten diétás, viszont egész jó a tápanyagaránya (több, mint fele annyi fehérjét tartalmaz, mint szénhidrátot, ami engem nagyon meglepett - éljenek a hüvelyesek). Gyakorlatilag egész nap ezt ettem, kis dinnyével persze :) A meggy nem esett jól, nagyon savas lett tőle a gyomrom :( A védőnő szerint nagyon szerencsés vagyok, hogy a kívánósságom a görögdinnyére irányul, azt mondta, abból ehetek, amennyi jól esik. Szerintem nem tudja elképzelni, mennyit bírok belőle megenni :)

Mozgás: a reggelt ismét futással kezdtem. Végig azt éreztem, hogy lassú vagyok, bosszantott is, de azzal nyugtattam magam, hogy hozzá kell szoknom a gondolathoz, hogy mostantól egyre lassabb leszek. Ennek ellenére nem hajtottam meg, nem akartam kockáztatni. Aztán amikor körbeértem, jött a meglepetés: 33:55! Erre nem számítottam :) úgy látszik, kicsit jobban oda kell figyelni arra, hogy tényleg visszavegyek a tempóból. De megint voltak olyan szakaszok, amiken eszméletlenül jól éreztem magam - mintha repülnék. Korábban, a terhesség előtt ilyet egyetlen futásnál sem éreztem. Remélem, ez azt jelenti, hogy tetszik a babának is. Már alig várom, hogy mikor fogom érezni a mozgását, akkor remélhetőleg sokkal több dologra fogok tudni következtetni a jelzéseiből.

Ez most csak egy gyors poszt lesz, a mai sikerélményről.

Mivel nehezen megy az, hogy fehérjét egyek (a korábban jól bevált kaják nagyon nem vonzanak), kénytelen vagyok újakat kitalálni. Tomisz javasolta, hogy hüvelyeseket egyek, és tegnap, amikor a kolléganőm ette előttem a húsos zöldbablevest, kitaláltam, hogy ma én is azt fogok főzni. Feldobtam K-nak az ötletet, aki viszont azt kérte, hogy inkább száraz babból csináljam, a zöldbabot ő nem annyira szereti. Így aztán klasszikus bablevest főztem :)

Itt az összetevőlista:

Picit csal a recept, és kicsit több kalóriát mutat, mert a hús gyönyörű, tiszta, zsírmentes füstölt comb volt, amit előtte este beáztattam vízbe, hogy a sósságát elvegye. Egy másik edénybe a szárazbabot (ez most színes vegyes bab, nagyon szép, de sima tarkababból is jó) áztattam be, szintén tegnap este.

Ma reggel összevágtam a combot kis kockákra, és mivel nem volt kemény, egyszerre tettem fel főni a megmosott babbal. Dobtam még a levébe vöröshagymát, fokhagymát, babérlevelet, és kuktában 1-1,5 óráig főztem. Mikor megfőtt, hozzáadtam a félkarikára vágott répát és két egészben hagyott, bevagdosott fehérrépát (az utóbbival nem számoltam a receptben, mert nem szeretem az ízét, és ki szoktam dobni), és főztem még kb. fél óráig, amíg a répa megpuhult. Közben elkészítettem a rántást, amibe tettem egy kis pirospaprikát is, és amikor már minden puha volt, berántottam. Menet közben pici sót és összevágott petrezselyemlevelet adtam még hozzá.

Amikor a rántással összefőtt, lemértem a teljes kész adagot (ne felejtsétek el előtte a főzőedényt lemérni, én már szinte mindet lemértem és fel vannak írva az adatok) - 4500g (nem röhögni, nem tudok keveset főzni), és lemértem azt is, hogy egy tányérba mennyi kerül - 400g (nagy volt a tányér). Azaz 11,25 nagytányérnyi a teljes adag; én 11-gyel számoltam.

Tejföl szándékosan nincs benne, én anélkül is szeretem, és akkor minek egyek felesleges kalóriákat, K. pedig majd tesz hozzá a tányérján.

Ahhoz képest szerintem nem elborzasztóan sok kalória, hogy két tányérral szinte teljesen jól is laktam (azért a szokásos dinnyét nem hagytam ki), és milyen finom, klasszikus íz. És meglepően jó lett a fehérje aránya :) Tomisz, köszi a tippet a hüvelyesekkel!

Jó étvágyat!

Az előző bejegyzésben írtam, hogy nehézségeim vannak a tápanyagarányok betartásával. Most megmutatom, mennyire :(

Szombat:

Reggelire keveselltem a dinnyét, barna zsemle, kenyér nem volt itthon, úgyhogy megettem azt a rétest, amit 2 napja vettem K-nak és még a hűtőben árválkodott. Magamból kiindulva sosem értettem, hogy nem eszi meg az édességeket azonnal... :) A nap a takarítás jegyében telt, ezért az ebédből vacsora lett. A gyümölcsökért - jelenleg épp a görögdinnyéért - meg vagyok őrülve, a nap során megettem egy 8 kg-s dinnye felét (a haját levonva jöttek ki a táblázat szerinti eredmények). De a görögdinnye aljas: azt hiszed, alig eszel valamit, ehhez képest elég sok kalória van benne :( A túrós tészta mint vacsora kínomban jutott eszembe, tudván, hogy aznap gyakorlatilag alig ettem fehérjét, és a túróra jelenleg más formában nem nagyon tudok ránézni. Na jó, túrós rétesként is megeszem :) a jövő héten fogok is sütni egyet xilittel.

Ahogy látható, túl sok a szénhidrát és kevés a fehérje. Azon gondolkodom, hogy a gyümölcsökből származó szénhidrátot vajon ugyanúgy kell-e figyelembe venni (pl. annak, aki cukorbeteg), mint a finomítottat? Mert ha nem, akkor nem is olyan rossz ez a nap.

Vasárnap:

Megbeszéltük Lenivel, hogy reggel fél 7-kor kimegyünk futni, amihez 6-kor kellett volna kelni. Ehhez képest már 5-től nem bírtam aludni :( ezért futás előtt megettem a maradék dinnyét. Szerencsém volt, nem bosszulta meg magát futás közben :) Együtt mentünk ki, de egyedül futottam, zenére, mert nem akartam senkihez sem alkalmazkodni - ha megéreztem volna, hogy akár csak egy kicsit is fáj a hasam, abban a pillanatban megállok, nem érdekel, mi van a mellettem futóval, így nem lett volna tisztességes mással futni -, és kifejezetten jól esett. Mintha a baba szeretné a futást: volt egy kb. 1 km hosszú szakasz a vége felé, amikor teljesen feldobódva, mosolyogva, a zenét magamban dúdolva futottam. Én, aki utál futni :) Jó érzés volt nagyon! Viszont tényleg odafigyeltem, csak olyan tempóban mentem, amit nem éreztem veszélyesnek. Ehhez képest az időm egész jó lett: 34:55. Nem mintha számítana bármit is, csak meglepett a végén.

Futás után bevásárlás, majd reggeli. K. - a mázlista! - délig aludt, úgyhogy az ebédfőzésből vacsorafőzés lett, ebédre sárgadinnyét ettem, és nem bírtam ki, megettem az egyik fánkot is, amit K-nak vettem :( Ez az az érzés, amiről az előző bejegyzésben már írtam: tudod, hogy nem kellene, de közben már eszed is. Korábban nekem ennyire nem volt gáz az önuralmam :(

Vacsorára resztelt májat főztünk (a védőnő szerint 2-3 hetente kellene ennem májat, én meg nem nagyon szeretem), köretnek krumplipürével - ez utóbbi nem igazán diétás, de finom :) A resztelt máj receptért köszönet Tittinek! Utána az édesség szándékos volt, de kevesebbet akartam belőle enni :(

A resztelt máj receptje:

A vöröshagymát egy evőkanál olajon meg egy fél pohár vízen megpároltam (szintén Titti tippje: ha vizet adsz hozzá, sokkal kevesebb olaj is elég), utána le a tűzről, amikor meghűlt, pirospaprika, majoranna, bors, fokhagyma (só nem, attól megkeményedik, csak a tányéron sóztuk), kis víz, vissza a tűzre, bele a megpucolt máj, és 10 percig fedő alatt kis lángon főzni, utána - ha megpuhult és nem nyers, véres a közepe - pár percig kavargatva nagy lángon. A végén K. tett bele őrölt köményt is, nem rontotta el.

A krumplipüré (dupla adag lett, érdemes lefelezni, vagy legalább 2/3-olni, ha az előbbi májhoz készül köretnek):

Nagyon bonyolult: krumplit megpucolni, sós vagy ételízesítős vízben megfőzni (a krumpli főzőlevét érdemes megtartani később valami leveshez, mert finom!), robotgéppel és egy pohár tejföllel összekeverni. Már nagyon rég ettem, mert nem valami diétás kaja - bár valami lightos pörkölt mellé beférhet -, és nagyon ízlett. K-nak is, pedig ő a krumplit csak sütve szereti.

A nap végi tápanyagarány megintcsak elég katasztrofális :(

A jövő héten háromszor eszek Vitálkonyhás kaját, igyekeztem a legalacsonyabb ch tartalmú ételek közül választani. Meglátjuk, vajon úgy könnyebb lesz-e.

Ha két hónap kihagyás után maradt volna még valaki, aki időnként benéz ide, akkor neki(k) köszönöm a türelmet, és üdv újra itt!

Véget ért a hajtás a második munkámban, most már "csak" a fő állásom napi terhei maradtak, így újra több időt tudok szakítani magamra és a blogírásra.

Viszont... innentől ne várjatok olyan részletes étkezési beszámolókat, mint amik korábban voltak. Ugyanis két hónapja nem diétázom, csak igyekszem odafigyelni arra, mit is eszek. Nem, nem adtam fel a korábbi elveimet, céljaimat, csak megváltoztak a körülmények.

Még mielőtt arra gondolnátok, hogy íme egy újabb elbukott fogyózó, aki magyarázza a bizonyítványát, íme a nagy hír:

13 HETES TERHES VAGYOK!

Többek között ezért is voltam csendben az utóbbi időben, bár a munka is sok volt. Megbeszéltük K-val, hogy a 12. hétig senkinek nem mondjuk el, ne kelljen később magyarázkodni, ha esetleg baj történik. De semmi baj nem történt, nagyon remélem, hogy nem is fog, így mostantól újra kiélhetem a közlési kényszeremet :)

Megpróbálok nem átmenni baba-mama blogba, hanem maradni az étkezés-mozgás körben. Ne értsetek félre, nem akarok a baba rovására a saját alakommal foglalkozni, úgy gondolom, ha egyszer 99 kg-ról le tudtam jönni 70 alá, akkor remélhetőleg szülés (és szoptatás) után is képes leszek valami hasonlóra. Viszont a babának is fontos, hogy a terhesség alatt ne hízzak el feleslegesen, és próbáljak kiegyensúlyozottan étkezni. Mivel ez mostanában egyre kevésbé megy (a "megkívánás" sokkal-sokkal erősebb, mint a fogyókúra alatt bármikor volt, és persze tuti, hogy szénhidrátra irányul), újra oda kell figyelnem a kalóriákra, a tápanyagokra és a mozgásra.

Mivel pontos információm sem a megfelelő kalóriamennyiségről, sem a tápanyagarányról nem volt, kénytelen voltam a neten keresgélni, és nem tudom, mennyire megbízhatók a források (orvosoktól, védőnőtől ilyen témában hasznos segítséget nem kaptam). Találtam a neten egy ppt-t, ami egész profinak tűnik. Nem mondom, hogy mindent értek benne, de egész sok hasznos infót tartalmaz. Eszerint az első trimeszterben +150 kalóriát, a második trimesztertől (a 12. héttől) +300 kalóriát kell bevinni.

A kalóriaigényemet a következők szerint számoltam ki (170 cm-re, 70 kg-ra, 32 évre):

- alapanyagcsere (alváshoz): 30-59 közötti nő: 8,7*tömeg+829=8,7*70+829=1438 kalória → egy órára: 60 kalória

- inaktív életmód (pl. ülőmunka, blogírás): 1438*1,4=2013 kalória → egy órára: 84 kalória

- közepesen aktív életmód (pl. közlekedés, főzés stb.): 1438*1,5=2157 kalória → egy órára: 90 kalória

- napi kalóriaigény átlagos napon (feltételezve 8 óra alvást - na persze, ha összejönne -,15 óra inaktív életmódot és 1 óra közepesen aktívat): 8*60+15*84+1*90=480+1260+90=1830 kalória.

Azaz 1830 kalóriát ehetnék (nem terhesen) a súlytartáshoz. A korábban írtak szerint tehát az első trimeszterben 1980 kalóriát ehettem (ezt sajnos nem mindig tudtam betartani, főleg nem a trimeszter vége felé), a második trimesztertől, azaz mostantól pedig 2130 kalória a napi limit (és picit majd mindig emelni kell, mert a súlyom is nő). Na persze, ha ezt ilyen pontosan tudnám tartani, jó is lenne :)

Tápanyagarány: a terhességi cukorbetegség esetére ajánlott tápanyagarány várhatóan nekem is jó lesz (90+ kg-nál én is a cukorbetegségi hajlamba estem bele). Eszerint

- szénhidrát: 40-50% → legyen 45% = 240g

- zsír: 30-35% → legyen 30% (a myfitnesspalon nem tudtam 32,5%-ot beállítani...) = 71g

- fehérje: 20-25% → legyen 25% = 133g

Ezeket az arányokat beállítottam a http://www.myfitnesspal.com/ oldalon manuálisan, így könnyen tudom követni, hogy hol járok az adott napon.

Ez eddig az elmélet. Leírtam, magam miatt is, meg azért is, hátha egyszer valaki hozzám hasonlóan szeretné kiszámolni, hogy hogy is kellene terhesen étkezni.

A gyakorlat: egyszerűen képtelen vagyok betartani a fenti kereteket. A kalóriamennyiséget van, hogy sikerül, de az esetek felében túllépem, a tápanyagarány betartása pedig még sokkal nehezebb. Azt hiszem, én eléggé megtanultam fegyelmezetten étkezni az utóbbi egy évben, most mégis képtelen vagyok rá. A legrosszabb dolgokat kívánom meg - de úgy, hogy képes vagyok érte hajnalban felkelni és elmenni -, és a mennyiségi korlátokat sem tudom betartani. És persze amit kívánok, az szénhidrát szénhidráttal :( Még szerencse, hogy a finomított cukros és lisztes termékek mellett (pl. barackos fornetti - én is tudom, hogy gáz, eddig csak 3-4 alkalommal ettem, de olyankor egyszerre 200 g felett) teljesen rákattantam a gyümölcsökre: cseresznye, meggy, ribizli, sárgadinnye, görögdinnye, sárgabarack. Sajna ezek is tele vannak szénhidráttal, de legalább nem finomított cukorral, hanem gyümölcscukorral. Ami még gond, hogy a fehérjét - tejtermékeket, húsokat - szinte egyáltalán nem kívánom. A túróra például sima nyers állapotban rá sem tudok nézni, felfordul tőle a gyomrom :( Így - na meg fehérjepor nélkül, mert nem merem megkockáztatni, hogy igyam, nem hiszem, hogy bármelyiket tesztelték volna terhes nőkön - elég nehéz összehozni a 133g fehérét, gyakorlatilag szinte sosem sikerül.

Ha az előbbiekre bármelyikőtöknek vannak ötletei, szívesen várom! Shapeshifter ígért túrós pogácsa receptet, és a túrós tészta is bevált, de mindegyik tartalmaz sajnos elég sok szénhidrátot is.

Szeretném magam azzal nyugtatni, hogy azért ezeket a kajákat kívánom, mert ezek kellenek a szervezetemnek és a babának, de közben tartok attól is, hogy a korábbi fogyókúra miatt becsapnak a jelzések. Mindenesetre legalább megkísérlem betartani a keretszámokat, még ha nem is igazán jön össze. Még mindig jobb, mint ész nélkül összeenni mindent.

Testsúly változása: hízom :) Ez értelemszerű, de sajnos kicsit jobban, mint ami ajánlott lenne. Nem tudom pontosan megmondani, hogy 0. naposan hány kg voltam (nem tudom, melyik volt a 0. nap, valahol április elején lehetett), de valahol 69 kg körül, úgyhogy ez lesz a kiindulópont. A már linkelt ppt szerint az első trimeszter ideális súlynövekedése az én BMI-mel 1,6 kg, utána pedig hetenként +0,44 kg, eszerint a 13. héten 1,6+0,44=2,04 kg az ideális súlynövekedés. Tudom, hogy ez csak irányadó, de útmutatásnak jó lehet. Ma reggel 72,9 kg voltam (73 körül voltam egész héten), ami 72,9-69=3,9 kg növekedést jelent, szinte duplája az ajánlottnak. A nőgyógyász szerint a normális felső határán vagyok, nehogy fogyókúrázni kezdjek, csak figyeljek oda jobban. Nyilván nem fogok fogyókúrába kezdeni, nem akarom veszélyeztetni a babát, de összeszedem magam, és egy kicsit több időt fordítok a mozgásra. Közben bízom abban, hogy a feljött kb. 4 kg-ban az is benne van, hogy amikor kiderült, hogy babát várok, abbahagytam a fogyókúrát, és az jelenthetett 0,5-1,5 kg pluszt önmagában.

Centik:

Látható, hogy gyakorlatilag minden változás a felsőtestemet érintette, ami várható is volt :) Meglátjuk, mi hogyan alakul majd a jövőben, egyelőre következtetéseket nem tudok levonni.

Mozgás: a nőgyógyász szerint, mivel korábban is futottam és bicikliztem, ezeket folytathatom nyugodtan mindaddig, amíg bírom, de csökkentett intenzitással: lassabban és rövidebb távokat. Ugyanakkor szerinte ajánlott is folytatnom, mert ha edzettebb vagyok, könnyebb lesz a szülés :)

A futás eleinte nem nagyon ment: korábban mindig hidegben futottunk, a májusi-júniusi melegebb idő nekem nem esett jól. 41-43 perc körül futottam a Margitszigetet, ami a korábbi 32 perces körökhöz képest igen lassú, de tudatosan is figyeltem arra, hogy ne menjek gyorsan, meg kevésbé is bírom, és ha bármi kicsi rosszat is érzek, sétálni kezdek vagy megállok. Az sem volt jó, hogy este futottunk, és estére sajnos mindig nagyon elfáradok, akkor is, ha nincs nehéz nap mögöttem. Viszont a héten nem tudtam reggel aludni, 6-kor már ébren voltam, ezért kimentem hajnalban futni. Nagyon-nagyon jó volt! Friss, tiszta volt a levegő, nem volt meleg, fújt egy kicsi szél, és úgy éreztem, hogy teli vagyok energiával! Ezzel együtt nem hajtottam meg egyáltalán (egyszer egyedül voltam zenével, másodszor Teleszkóppal, kicsit beszélgetve), és mégis sokkal jobb volt, mint az esti futások: kényelmes tempóban 37:30 és 37:20 körökkel, és közben kicsi hasfájás sem volt, így nem kellett megállni. Nem célom gyorsan futni, pláne nem veszélyeztetni a babát, de azt hiszem, a kocogás mindkettőnknek jó.

"Röviden" ennyi :) Ha lesz időm, kedvem és mondanivalóm, mostantól időnként újra jelentkezem majd. A hasznos tanácsokat, tippeket pedig örömmel várom!

Elnézéseteket kell kérnem, de most nincs hosszú poszt képekkel, és várhatóan a jövő héten sem lesz. Összegyűlt pár határidős munka, ami kitölti szinte minden szabad percemet.

Amint újra magamhoz térek, folytatom az írást, a korábbiak szerint, és felteszem majd a paradicsomleves és a csupacsokitorta receptjét is. Remélem, nem tűntök el addigra... :)

Az apukám 57 éves. Soha nem sportolt versenyszerűen, de kb. 48 éves korától elkezdett futni azért, hogy tegyen valamit az egészsége érdekében. Eljutott odáig, hogy 25 km-t le tudott futni, akár több egymás utáni napon is, bár a végére nagyon kivolt. Megértem :) Ekkortájt nem tudtam vele futni, a saját túlsúlyom és gyengeségem miatt csak kb. 1 km-en tudtam vele tartani a tempót, és 5 km-nél többre nem voltam képes.

Tavaly nyáron nagyon megbetegedett, fogyott 16 kg-t, megműtötték. Nem részletezem, aki ezen átment, az ismeri az érzést, aki pedig nem, annak kívánom, hogy sose kelljen átélnie.

Szépen lassan gyógyulni kezdett. Visszaszedett 8 kg-t - így most teljesen normális súlyú -, és újra elkezdett futni. Kb. egy hónapja mentem vele 7,6 km-t 50+ perc alatt, akkor azt éreztem, hogy tudnék én gyorsabban is menni, de örültem, hogy ő már ennyire megerősödött.

Szombaton újra elmentünk együtt futni, amihez kölcsönkaptam az öcsém runkeeper képes okoskáját. Íme az eredmények (a kalóriával nem kell foglalkozni, az a tesóm adatai alapján van kiszámolva):

Apa ugyan 9 km körül megállt volna - az lett volna az ő szokásos távja, látszik is a részidőkön -, de rábeszéltem, hogy fussunk annyit, mintha 2 Margitsziget kört mennénk, azaz 10,7 km-t. Ezt végül 1 óra 8 perc 37 másodperc alatt teljesítettük. Azt hiszem, ez az eredmény magáért beszél, különösen ha azt is hozzáteszem, hogy a lányokkal együtt a legjobb időm 1:10 volt.

Nem írom le, milyen érzés ez, különösen nem a tavalyi nyár után, de nagyon hálás vagyok Istennek azért, hogy kaptunk még egy esélyt együtt.

És a poén az egészben az, hogy ha mindketten folytatjuk a szokásos edzéseinket, nyáron már nem fogom tudni tartani apával a tempót :) Legyen így!

A korábbi zűrös étkezések után keddtől minden szépen visszaállt a régi kerékvágásba. Szombatig, mivel húsvétra hazajöttem a szüleimhez, és nincs kedvem minden étkezésnél kalóriát számolni. Talán most már megengedhetem magamnak ezt a luxust - persze azzal a feltétellel, hogy a húsvét utáni keddtől ismét odafigyelek magamra.

Kedd: 70,6 kg. Négy napnyi összevissza étkezés eredménye.

A capuccino ízű fehérjepor ismét nagyon finom volt, erre is 9/10 pontot adok a saját szubjektív mércémen. Esténként teljesen rákattantam a túrós jogobellára, szinte minden este azt ettem a héten. Nem utolsó szempont az sem, hogy a fehérje arányát is rendesen feljavítja. A másik étel, ami bevált, a répa: amikor már nagyon kívánok valamit, amit rághatok és mennyiség is, akkor eszek 2 répát, és ezek a vágyaim kielégítést nyernek :) A zsír limitemet sajnos szinte minden nap meghaladom, mivel a Vitálkonyhás ételeknél csak tippelni tudom a fehérje és zsír grammokat (csak a kalória és a szénhidrát van megadva), és ha 4 kalória/gramm aránnyal számolok a fehérjére és a szénhidrátra, és 9 kalória/grammot a zsírra, és reális fehérje mennyiséget feltételezek, akkor az sajnos ennyi zsírral jár :(

Szerda: 70,1 kg. Szerencsésnek érzem magam, hogy értelmes étkezéssel rögtön el tudok indulni a jó irányba.

Körülbelül ugyanaz, mint az előző napon, azzal, hogy este futottunk egy 40 perces Margitsziget kört. Nem voltunk túl gyorsak, ez igaz, viszont ez volt Anna (http://jatsszhogylatszodj.blog.hu/) első futása a balesete óta, kb. fél éve. Én úgy gondolom, hogy le a kalappal előtte. Ilyenkor eszembe jut a saját első 48 perces, belesétálós köröm, és büszke vagyok Annára, hogy megállás és sétálás nélkül végigcsinálta!

Csütörtök: 69,3 kg. Szuper :)

Az a vicces, hogy 2 hete eldöntöttem, hogy felviszem a kalórialimitemet 1400 kalóriára. Ennek örömére uzsonnázok is. Viszont valahogy mégis úgy sikerül összerakni a napi étkezéseket, hogy az 1200 kalóriás limitet tartom. Hiába, egy évnyi rutin nem múlik el nyomtalanul :)

Este elmentem úszni. 8-tól egy úszó egyesület bérli ki a közeli uszodát csütörtökönként, és velük olcsóbb belépti díjjal be lehet jutni este 8 és 9 között. Egyszer már voltam, de annak túl sok sportértéke nem volt, mert K. anyukájának tökéletesítettem a lábtempóját. Viszont már akkor is bennem volt, hogy szívesen beállnék a többiek közé, úgy úszni, mint régen. Ehhez tudni kell, hogy 7 és 14 éves korom között versenyszerűen úsztam, közepes eredményekkel, majd amikor gimibe kerültem, kiharcoltam a szüleimnél, hogy a tanulásra tekintettel abbahagyhassam. Úszni akkor is szerettem, de az edzéseket, és főleg az edzőtársakat, akik többnyire abba a hitbe ringatták magukat, hogy ők lesznek a második Darnyi és Egerszegi, és szartak a tanulásra, nagyon nem szerettem. Viszont eddig az estéig azt hittem, hogy én nagyon szuper úszó maradtam annak ellenére is, hogy vagy fél éve nem voltam medencében, és 18 éve nem edzettem. Nekem is sok eszem van, meg kell hagyni... Ebben a hitben megkérdeztem, hogy beállhatok-e az edzésre, és megengedték. A közepes csoportba kerültem. Végül végig tudtam csinálni az edzést - habár az első 100 méteren begörcsölt a vádlim, és nem akart javulni -, de nagyon harmatgyengén.

Amit úsztunk:

4 * 200 m vegyes (a negyediknél a pillangó már nagyon vízbefúlós lepke volt...)

4 * 100 m saját (én az első kettőt háton, a második kettőt gyorson úsztam - nálunk edzésen az volt a szabály, hogy a gyors nem lehet "saját", itt viszont ez senkit nem zavart)

10 * 50 m saját (az első felét megint háton, a második felét gyorson úsztam)

Összesen: 1700 m kevesebb kb. 45 perc alatt. Nem sok, viszont gyorsan és erőből úsztunk (amíg bírtam), és úgy éreztem, hogy sokkal többet ért, mintha a saját kényelmes tempómban úsztam volna megállás nélkül 2500 métert. Ha megengedik, legközelebb is beállok, mert élmény volt újra jó úszókkal, versenyszerűen, gyorsan úszni.

Ami nagyon fura volt, hogy azt hittem, hogy a versenyúszó múltból adódó technika meg a korábbi fél év futásai eredményeként nem lesz gondom a tempóval. Ehhez képest amikor elkezdtem igazán meghajtani (meg akartam mutatni, mire vagyok képes), akkor hátúszás közben begörcsölt a vádlim. Nekem, akinek a vádlijával futás közben soha semmi baja nem volt, és akinek ilyen jellegű problémái a versenyzés alatt sem voltak. Furcsa és kellemetlen érzés volt, de kibírtam. Viszont amikor a végén leúsztam a levezetést, és ráúsztam a falra, hogy majd kirúgom magam és kinyomom magam a partra, úgy begörcsölt a vádlim, hogy ha kézzel nem tudtam volna kihúzni magam, talán el is süllyedek. Azt hiszem, az, hogy mostanában állandóan elfelejtem bevenni a Béres cseppet, és más vitamint meg nem eszek, nem annyira tesz jót a szervezetemnek :(

Péntek: 68,9 kg. Négy nap alatt visszaértem szinte a korábbi állapotba. Ez elég jó jel a húsvétra is :)

Az uzsonna igazából kora esti ebéd volt, mivel este utaztunk haza. De amikor hazaértünk, akkor is leültünk vacsorázni a szüleimmel, este 11-kor. Az apukám isteni finom körözöttet készített, aminek az értékeit nem tudom, ezért választottam egy körözöttet az adatbázisból.

A következő 3 nap étkezéseiről nem írok, mert nem fogom számolni. Oda fogok figyelni, amennyire lehet, de a nagymamám sütijét tuti nem hagyom ki, és nem érdekel, ha kedden újra 70 kg leszek. Majd lemegy a rákövetkező héten, és a május 1-jei hétvégéig további családi program és össze-vissza étkezés nem várható.