Vasárnap reggel végre helyreállt az étkezéseim rendszere. Ugyan a napot azzal kezdtem, hogy a mérleg 74,6 kg-ot mutatott, de nem keseredtem el, tudtam, hogy ezt magamnak köszönhetem, és hogy helyre tudom hozni.

Ebédre cukkinis csirkét csináltunk, indiai fűszerkeverékkel. Hortensiával nagyon egyre gondoltunk, mert ahogy írta, náluk is ez volt a menü vasárnap. Az összetevők és a kalóriatartalom:

A múltkor kihagytam, hogy hogyan készül, most röviden összefoglalom: a zsíron a kicsire vágott hagymát megpárolni, rá az összevágott csirkemell, nagy lángon, amíg ki nem fehéredik, utána pici víz és sűrített paradicsom, Tescos indiai fűszerkeverék (a nemzetközi ételek pultnál kapható, rózsaszín, babapúder hatású dobozban), kicsit főzni, utána bele a kicsire vágott cukkini, összekeverni és fedő alatt kis lángon főzni, amíg meg nem rottyan rendesen. Menet közben ízlés szerint mehet bele a fokhagyma és a só. Szerintem finom lett, és egész normális a kalóriatartalma. A legnagyobb tétel benne a kókuszzsír, ha elfogy, és Scala nem mondja rá, hogy a pajzsmirigybajból kijövéshez feltétlenül szükséges, akkor szeretnék majd váltani arra a szórófejesre, amit Erika használ.

A vasárnapi táblázatom:

Az ebéd utáni csokira nem vagyok büszke, de valami édes nagyon kellett, és bár a narancs egészségesebb lett volna, de épp nem kívántam. Viszont később nagy hasznát vettem a csokinak - proteinszelet helyett -, mert egy hirtelen ötlettől vezérelve elmentünk Lenivel futni. Nem mentünk gyorsan, hogy ne csipogjon a pulzusszámláló, emiatt viszont sikerült egészen egyenletes tempót tartani végig. Az eredmény: 7 km, 53 perc.

Amit viszont ma csináltam, az ámokfutás volt, nincs is róla használható táblázatom. A reggeli még rendben volt (mérés: 73,9 kg - megy ez szépen vissza! -, kaja: szokásos tönkölykifli), de ebédelni nem volt időm sehogy sem, délután 4-kor viszont gyerekeknek kellett nutellás kenyeret kennem (más kaja ott nem volt, tényleg). Lehet, hogy más kibírta volna, nekem nem sikerült, így megettem 2 vékony szelet nutellás kenyeret, fehér szeletelt kenyérből. (Most lehet felháborodni.) Miután ennek a napnak már úgyis mindegy volt, az "apósomtól" tegnap kapott kistányér kocsonyát ettem meg vacsorára. (Most pedig el lehet könyvelni akaratgyenge alaknak.) Még ha kalóriában valószínűleg 1200-1500 kalória között maradtam is, az egészséges étkezésnek a mai napra lőttek. Tervezek még estére 2 db narancsot, hogy legalább valami normálisat egyek.

Jó lenne összekapni magam, egyre gyakoribbak az elhajlások. Valószínűleg az a tudat, hogy már kezdek normálisan kinézni, és hogy amikor összeszedem magam, akkor továbbra is csökkennek a kilók, hajlamosabbá tesz arra, hogy kis kilengéseket megengedjek magamnak, ami önmagában nem akkora baj, de az igen, hogy egyre gyakrabban fordulnak elő. Mint pl. majd csütörtökön is, amikor masszív kocsmázás az esti program, és nem vagyok hajlandó ásványvizet inni, amíg a többiek pálinkáznak. Arra a kompromisszumos megoldásra jutottam magammal, hogy a nem túl nagy bűnözések beleférnek (pl. pálinka igen, hamburger nem), de megpróbálom az alkalmak számát csökkenteni, előre betervezni (pl. a héten csütörtök este, de más nem), és aznap a többi étkezést megfelelően alakítani (pl. kihagyom az ebédet, így viszont az elfogyasztandó pálinkamennyiség is arányosan csökkenni fog), annak érdekében, hogy ha már aznap egészségtelenül élek, legalább azt a kalórialimitemen belül tegyem meg.