Jelentem, visszaértünk a nyaralásból, ami csodálatos volt! Néha pityeregtem, hogy ez volt az utolsó kettesben töltött nyarunk, de többnyire élveztem azt a nyugalmat és feltöltődést, amit az együttlét és a környezet adtak.
Nem szoktam ide nem illő képeket feltenni, de ezek a helyszínek fantasztikusak voltak, úgyhogy most muszáj :)
Weissensee, Ausztria, a pici épület a tó végén a szállásunk (ennyire antiszociálisak vagyunk nyaraláskor, lehetőleg kerüljük az embereket):
Senj, Horvátország, naplemente az erkélyről:
Egyszóval: gyönyörű volt!
Ami már inkább ide tartozik: 74,3 kg-val utaztam ki és 76,8 kg-val jöttem haza. Azaz egy hét alatt +2,5 kg. Tudok én :) Azt azért hozzátenném, hogy valami ilyesmire számítottam is, ez az egy hét arról (is) szólt, hogy nem görcsölök a kajákon, és azt eszem, amit a "normális" emberek, meg amit kívánok (=vajas-mézes kenyér). A héten már ésszel ettem és mozogtam, remélhetőleg lesz is eredménye.
Sajnos a nyaralás alatt mozogni nem tudtam annyit, amennyit szerettem volna. A hegyekben túrázástól piszkosul elfáradtam: 200 méter szintet ment a tó melletti út, összesen 8 km volt, de jobban kidöglöttem tőle, mint egy futástól, és időnként a pulzusom is az egekben volt. Pedig szerettem volna felmászni a tó melletti 2000 méteres csúcsra, de az 1000 méter szintet jelentett volna, és nem mertük megpróbálni ebben az állapotban. A tóban a snorkingolás nem ment, a sima úszás is csak percekig, mert k...va hideg volt a víz: a kiírás szerint 21 fokos volt, szerintem 15 :( A tengerben már sokkal jobban ment, és nagyon élveztem is a snorkingot, mert rengeteg és egész nagy halakat láttunk, meg egy emberfejnyi nagyságú rákot (na attól piszkosul megijedtem), de háromnegyed óra után egyes érzékenyebbé vált testrészeim kezdtek nagyon fájni a hidegtől, meg begörcsölt a lábam :( Azért amennyire lehetett, mozogtam, de csak ami még szórakozást jelentett.
A héten már dolgoztam, de most viszonylag nyugi van, ezért hogy K. is egyen normális kajákat, főztünk is párszor. Az egyik legjobban sikerült recept a baconos szűzérme volt, ami annyira egyszerű és finom - bár nem diétás -, hogy meg kell osztanom.
Csodásan néz ki, ugye? És az íze is nagyon finom volt. Az adatai:
Én kettőt ettem belőle, bár tudtam volna többet is, de sok-sok görög saláta volt mellé a köretem. K. 9-et evett sült krumplival :)
A szűzérmét karikákra vágtuk, kicsit megnyomkodtuk, hogy laposabb legyen, és K. befűszerezte. Ezen a ponton kicsit nem figyeltem, ezért igazából nem nagyon tudom, mi minden került rá; só, bors, fokhagyma, mustár, indiai fűszerkeverék maradt elöl utána, de hogy ezekből pontosan mit és mennyit használt, nem tudom. A karikákat betekertük szeletelt baconbe, átszúrtuk fogpiszkálóval, hogy egyben maradjon, és egy hajszálnyit beolajozott tepsibe tettük, majd a tetejét is megkentük olajjal (aki szereti, használhatja az olajsprayt, én a szoptatás végéig nem merem). Elektromos sütőben grill+légkeveréses funkción sütöttük (nem figyeltem az időt, csak azt, hogy mikor lett szép színe, de nem tartott sokáig), egyszer megforgattuk, majd miután kivettük, K. a legnagyobb tiltakozásom ellenére majdnem fél csomag vajat szétosztott a tetején, de ettől valóban finomabb lett, mert picit kiszáradt. Hihetetlen módon nekem is ízlett, pedig én mostanában kritikus vagyok a húsokkal kapcsolatban.
A múlt heti centizés értelemszerűen elmaradt, de a hét végén lemérem magam, kíváncsi leszek a számokra.
Utolsó kommentek