I can resist anything but temptation.

Nincs időm blogolni, és a héten nem is lesz. De van, amiket muszáj elmondanom, ha csak röviden, akkor is:

- 4 napja nem írom, hogy mit eszek, de amit eszek, annak kb. 90%-a szénhidrát. Köszönhető ez 1. K. szülinapjának; 2. a Vivicitta előtti nap tanácsra szénhidrátban gazdag étkezésének; 3. a Vivicitta örömére (meg Leni bűnös sugallatára) rendelt pizzának; és 4. a rövid eszemnek, hogy mára elfelejtettem kaját rendelni, időm meg persze nem volt, úgyhogy egész nap azt a ropit és sütit ettem, ami az értekezleten ki volt téve elénk.

- Az előbbiek eredménye: +1,5 kg. Le fog menni előbb-utóbb nyilván, de nem örülök neki. Pláne nem húsvét előtt, ahol megint oda nem figyelve fogok étkezni. Kéne egy kis fegyelem, nagyon elengedtem magam így 70 kg alatt. Nem kell biztatás, össze fogom szedni magam, ez csak amolyan "note-to-self" volt.

- Mindezekből kifolyólag (meg az időhiány miatt) táblázatok nincsenek. Ha lesz energiám, a csupacsokitortát (abszolút nem diétás recept!) valamikor leírom, csak a magam kedvére, hogy máskor könnyen megtaláljam a receptet (mindig minden receptet elkavarok, ami nem gépen van). Lesznek táblázatok is, de csak a holnapi naptól. Majd. Valamikor. Ha nem kell két helyen határidős melókat csinálni, itthon meg takarítani.

- Lefutottam a Vivicittát (12 km), 1 óra 20 perces idővel. Lenivel együtt futottunk, és a fantasztikus stratégiánknak köszönhetően (nekünk olyan is volt, ahogy azt a Lánchídon megállapítottuk) végig egyforma sebességgel, a pulzusmérő alapján. Lehet, hogy ez így inkább edzés volt, mint verseny, de én csak kb. a 9. és a 10. km. között mertem elhinni, hogy végig fogom tudni csinálni. Nekem ez volt a legnagyobb kihívás. Sose futottam még ennyit (a két szigetkör csak 10,7 km), és volt bennem némi félsz, hogy képes vagyok-e rá.

- Találkoztam a "futós csajokkal". A többiek már nagyrészt mindent leírtak a találkáról, én is csak felsőfokon tudok róla beszélni. Mondjuk engem nem lepett meg, hogy jó fejek, sejtettem már a szövegeikből is :) Remélem, a csapat továbbra is megmarad. Most épp tervezgetünk egy váltófutást, amiben a futáson túl az sem lenne semmi, hogy szinte akár 2 csapatot is ki tudnánk állítani lassan. Remélem, összejön... A találkán kaptam Annától eredeti svájci csokit, diétázónak való módon étcsokit, majd beosztom, köszönöm! És kaptam Thatsme-től egy nagyon szuper csini farmert (csak még nem kapok benne levegőt, de nyárra remélhetőleg pont jó lesz,) meg egy felsőt, ami már most is jó. Neki is köszönöm! Jó volt veletek, csajok :)

- És nemcsak jó, de szerintem nyitott csapat is vagyunk, úgyhogy ha valaki érdeklődne, vagy szívesen csatlakozna a futásokhoz - amik alatt sokszor észre sem vesszük a távolságot és a tempót, mert valakinek mindig van valami érdekes mesélnivalója -, azt szeretettel várjuk!

Most picit eltűnök, ha húsvétkor lesz időm, írok újra. Legyetek sokkal okosabbak, odafigyelőbbek és kitartóbbak, mint én!

Fantasztikus 3 nap van mögöttem a hosszú hétvége után, csak felsőfokon tudok beszélni róla. Családi kirándulást szerveztünk Passauba és környékére. Volt benne minden: városnézés, kirándulás, hegyre felkaptatás és lesétálás, 36 km-es biciklitúra és 16 km-es gyalogtúra hegyen-völgyön át. Mindez az 50+ éves szüleimmel és a testvéremmel (az ő barátnője és K. most egyéb elfoglaltságaik miatt nem jöttek). Túl azon, hogy gyönyörű időnk volt, és a táj meseszép, millió kalóriát égettünk, de pótoltuk is :) Svédasztalos reggeli, péksüti ebéd elfogyasztva a napi túra legszebb pontjain, majd vacsora a helyi sörfőzde saját kocsmájában, igazi jó helyi ételekből (tudnak a bajorok jó kaját csinálni, csak meg kell találni a megfelelő helyet).

Mivel ha minden jól megy, lassan (=várhatóan a következő fél évben) elérem az általam kitűzött célt (=65 kg), nem volt kedvem ahhoz, hogy ebben a 3 napban a diétával foglalkozzak. Nem is tettem. Viszont nem akarok veletek kiszúrni, úgyhogy nem részletezem, miket ettem össze - nem ettem ész nélkül, de azért megkóstoltam, amit kívántam. Eredmény: +2,5 kg, azaz vasárnap reggel 72,0 kg. Annyira nem rázott meg, mert sejtettem, hogy ami gyorsan jött, az gyorsan el is megy, és igazam is lett: ma (csütörtök) reggel 69,6 kg. Azaz ami 3 nap alatt "feljött", az 4 nap alatt ki is ürült. Tanulság: nem tragédia, ha néha elengedjük magunkat, csak időben álljunk meg.

Miután ilyen jól megágyaztam a kalórialimitem emelésének, vasárnaptól kezdődően 1400 kalóriát tűztem ki célul magam elé. Volt, amikor összejött, volt, amikor nem. Az 1200 kalória után ez a +200 kalória valami hihetetlen szabadságot ad, amit persze nem mindig helyesen töltök ki :) De jöjjenek a táblázatok :)

Vasárnap: 72.0 kg.

Szokás szerint hétvégi megcsúszás volt, ezért a reggeli jelképes lett, és az ebéd volt egy bőséges reggeli. Vacsorára Ketketéktől tanult almás csirkét csináltam (csirkemell összevágva, alma összekockázva, só, fűszerek, mindez bele egy sütőzacskóba, és fél-egy óra sütés), én gombával ettem, K. sült krumplival. Nagyon finom lett, de legközelebb olyan tepsiben sütöm majd, amit könnyű pucolni, mert persze az alma leve kifolyt a zacskóból... :( Minden szép is lett volna, ha nem rontom el a nap végét a datolyával, amit persze azért vettem, hogy majd szétcsomagolom, és akkor nem fogok belőle sokat enni egyszerre. Nem jött össze. Soha többet nem veszek datolyát, nem az én akaraterőmnek való :(

Hétfő:70,8 kg. Alakul :)

Ebédre az előző napi maradékot ettem, édességnek két cerbona szelettel. Tudom, hogy egy is elég lett volna, de nem volt :( Sőt még uzsonnára is ettem egyet, de ami nagyobb baj, hogy datolyát is. A vacsora már megfelelő volt. Még jó, hogy emeltem a kalórialimiten, és végeredményben a tápanyagösszetétel sem lett rossz, de azért értelmesebben is összehozhattam volna ezt a napot.

Kedd: 70,4 kg. Továbbra is elégedett vagyok a tendenciával.

Talán ez a kép több információt hordoz, mint az előző, mutatja ugyanis azt is, hogy milyen kalória- és tápanyaglimiteket állítottam be magamnak (1400 kalória, 45% szénhidrátból, 40% fehérjéből és 15% zsírból - abszolút semmi tudományos alapja nincs, próbáltam nagyjából azt követni, amit a kórházban mondtak), és hogy ebből mi teljesült. Remélem, olvasható lett nektek is. Itt pl. látszik, hogy hajszálnyit túlszaladtam a célon, és a zsír több lett, mint amennyit terveztem. A Vitálkonyhás ételeknél továbbra is csak a kalória és a szénhidráttartalmat tudom, a fehérét és a zsírt én próbáltam meg saccolni. Az ebéd után megevett csoki nagyon nem kellett volna, de nem bírtam ellenállni, amikor megkínáltak. Vacsorára vittem K-nak McDonalds-os kaját, és ha már ott voltam, magamat is kényeztettem egy salátával. A McDonalds honlapján szereplő adatok szerint a csirkés cézár saláta egyáltalán nem sok kalória - más kérdés, hogy az szinte mind zsírból van, a cézár öntetben, ami a csokival együtt összehozta a napi zsír limit túllépését. Tud valaki valami finom, de kevésbé zsíros öntetet erre a salira? Én sajnos a cézár öntetet imádom :(

Szerda: 70,1. Örülünk :)

Ebédre Titti javaslatára spagettiszószt csináltam. Valami olyan kaját kerestem - ha már főzök -, ami nekem is és K-nak is jó. A spagettiszósz a következő lett: olajspray-n megpirított hagyma és darált csirkemell (ez sem ízlett, olyasmi volt, mint korábban a darált pulyka - most már tényleg csak darált sertéshússal fogom csinálni az ilyen kajákat, és nem foglalkozom a koleszterinnel), hozzá paradicsomlé és paradicsom, meg fűszerek. Én tészta helyett olajspray-n megsütött zöldségekkel ettem, ezek egész jók lettek. Desszertnek Shapeshifter ötletén felbuzdulva light lekváros abonettet ettem, ami egyáltalán nem érződött diétás kajának, máskor is fel fogom dobni vele a napot. Uzsira répát rágcsáltam - ez egyébként nagy ötlet, tartsatok a hűtőben mindig néhányat, egy perc megpucolni, jó érzés elropogtatni, nem sok kalória, és nem lesz utána olyan nem jó a gyomrom, mint az alma után - meg egy proteinszeletet, mert estére futást terveztünk. Az összkalória azért lett ilyen kevés, mert a futás után már enni se maradt erőm...

Futás: Gasztronácival (http://loseismorethanhesitate.tumblr.com/) mentünk a Margitszigetre, azzal a szándékkal, hogy két kört futunk. Ezzel nem lett volna gond, ha (a) én az utóbbi két hétben futottam volna akár egy métert is; (b) mi ketten nem pont fordítva működtünk volna: én az elején vagyok gyors és a végén lassú, ő fordítva. Ha hozzájárul, kiteszem ide az adatokat külön táblázatban is.

A lényeg annyi, hogy az első körön 6:50 körüli km-eket futottunk, a második körön 6:30 körülieket... Szerintem még sosem futottam gyorsabb második kört, mint elsőt (nem véletelnül). Az utolsó 2 km-en már csak a túlélés volt a cél, akkortól már nem is tudtam beszélgetni, de valahogyan beértem. A végeredmény: 2 Margitsziget kört (10,7 km) 1:10:04 alatt futottam le, amiből az első kör 36:25 volt. Most egy darabig nem vágyom két kör futásra. Na persze muszáj lesz, mert április 1-jén Vivicitta, ahol a 12 km-es távot céloztam be magamnak. Most már nem vagyok annyira biztos benne, hogy ez jó ötlet volt...

Csütörtök: 69,6 kg. Újra 70 kg alatt, ez nagyon megnyugtató. Igazából ha 70 kg alatt tudnék maradni, már elégedett lennék magammal. Na persze a cél a 65 kg továbbra is (főleg, ha megnézem Ketket képeit), de nem török össze akkor sem, ha soha nem érem el.

Valószínűleg a tegnapi kalóriadeficit miatt reggel éhen akartam halni, ezért a szokásos reggeli mellé megettem még egy cerbona szeletet is (nem kattantam rá ennyire, csak mostanában ez volt kéznél). És még egyet ebédre is. A többi étkezésem szerintem rendben volt, olyannyira, hogy a szénhidrát limitemet el sem értem :)

Este futottunk Lenivel. Én nagyon nem akartam menni, mert lusta vagyok alapvetően, de Leni rábeszélt, és jól tette. Az előző napi futástól piszkosul megfájdult újra a csípőm (aki hülye, így jár), holnapra kiderül, hogy egy újabb erőltetés segített-e rajta, vagy fel se tudok majd kelni az ágyból. Arra számítottam, hogy egy lassú, kényelmes kört megyünk majd, ehhez képest stabil 6:30-as km-ekkel 34 perc alatt futottuk körbe, végig beszélgetve. És én még abban bíztam, hogy Leni pulzusmérője miatt majd lóghatok kicsit... ez már a múlté :) Nem ez a tempós futás volt ma estére minden vágyam, de utólag örülök, hogy elmentem, mert a futás mellett dumálni is nagyon jó volt újra.

Kíváncsi vagyok, mi lesz a holnap reggeli mérés eredménye...

Gyorsan feldobom a táblázataimat, úgysem tud belőlük sokat egyszerre kezelni a rendszer.

Péntek: 71,5 kg.

Kezdem a végével: az be volt tervezve, hogy megiszok 3 dl pezsgőt, és akkor jó is lett volna a napi összes kalóriatartalom, de a végén senki sem pezsgőzött, így egyedül megittam egy üveggel... Jó ez a blogolás egyébként arra is, hogy nem gondoltam volna korábban, hogy én sok alkoholt iszok, most pedig átlag hetente itt magyarázkodom, hogy mit és milyen apropóból ittam. Mostantól március közepéig ennek vége, szeretném, ha a márciusi vérképemet semmilyen alkohol nem befolyásolná. Ez csak azért lesz jó, mert a jövő héten is lesz a haverokkal találka, magyarázhatom majd nekik, hogy miért nem iszom alkoholt... a csapat fele azt fogja hinni, hogy terhes vagyok :)

Vissza a kajákra: a csokis croissantról már írtam korábban, szuperjó dolog, ha tehetitek, próbáljátok ki. Nem tudom, hogy szénhidrátcsökkentett vagy Norbis lisztből sütik, de nekem nem okozott kishelyiséges problémákat.

Ebédre csináltam spenótot és stracciatellás mousse-t. Receptek külön posztban.

Szombat: 71,8 kg. Abban, hogy ez nem több, valószínűleg volt némi szerepe az éjszakai táncolásnak is.

A reggeli kimaradt (későn kelés). Az ebéd egy nagy reggeli volt. Tudom, sem a bruschetta, sem a kacsamájkrém nem diétás, de kicsit ettem belőlük, csak az íze kedvéért. Tittinek volt ötlete ezzel kapcsolatban, hogyan lehetne házilag egész alacsony kalóriával kihozni, kíváncsi vagyok, milyen lesz.

Délután csajos dőzsölés teákkal meg light négercsókkal :) Kemény 2 darabot meg is ettem :) Nagyon ízlett, ilyet is fogok majd venni, a Metroban kapható. Viszont mivel nagyon-nagyon későn jöttünk el, csak éjfél körül vacsoráztam, amit lehet, nem kellett volna. Így se lett valami sok ez a nap, de az előző miatt nem is bánom.

Vasárnap: 71,5 kg. Ez az utolsó mérésem most, amíg nem kapok elemet a mérlegbe, mert rögtön utána megadta magát. Bosszantó, mert a holnapira kíváncsi lettem volna.

Egyelőre itt járok (majd frissítem a táblázatot később):

Találtam olyan Uncle Ben's mártást (kínai illatos mártás), ami csak 45 kcal/100g, gondoltam, de jó lesz. Nem lett az, nem nagyon ízlett. Biztosan én vagyok mostanában megkattanva, de amióta ettem a culinarisos indiai csirkét, csak olyat ennék, most is dobtunk az egészhez feljavításként némi curryport.Hozzá K. üvegtésztát evett, én meg szénhidrátcsökkentettet. Az üvegtészta nagyon megszívatott, mert az volt ráírva, hogy 212 kalória, és csak itthon vettem észre, hogy nem /100g, hanem /50g, így abból nem ettem. És volt a végén egy bolti palacsinta light lekvárral. Kész palacsintát most láttam először boltban, azért vettem meg, mert rajta volt a kalóriatartalom, de többet ilyet se veszek, mert ennél jobbat csinálok kevesebb kalóriával. Na mindegy, legalább K-nak ízlene, de neki se jött be :( Majd valakinek odaajándékozom. Ez egy jól sikerült ebéd volt :(

Vacsira azon gondolkozom, hogy kipróbálom natúr joghurtba tenni a csokis fehérjeport. Legfeljebb megy az egész a kukába, és eszek mást :)

Mozgás: pénteken végigcsináltam egy fegyencedzést.

5 perc bemelegítéssel összesen 65 perc volt. Be fogok iktatni még egy tricepszes saját súlyos gyakorlatot (találtam a neten, majd írok róla), és kicsit leveszek majd a fekvőtámaszból, mert mostanában többen közölték, hogy hú de izmos lett a karom, én is érzem nagyon, és nem feltétlenül az a fő célom a fegyencedzéssel, hogy nagyobb "kisegerem" legyen, mint egy pasinak :)

A következő posztban jönnek a receptek.

Mivel az előző bejegyzésem vége az update után elszállt, viszont Leni egyszerűen profi, és megtalálta, ide másolom be az előző bejegyzés végét (az előzőnél a kommentek egy része erre reagált):

"Édességnek csináltam diétás csokipudingot. Na ez nem sikerült: vagy én vagyok béna, vagy a termék nem valami jó.

A felhasználási útmutató szerint a pudingport 5 ek. tejjel ki kell keverni (mondjuk 2,8%-osat ír, én meg 1,5%-osat használtam, de nem hiszem, hogy ezen múlott volna), majd utána hozzáadni a maradék fél liter tejet, és csomómentesre elkeverni. Na ez utóbbi nekem nem sikerült. Utána forralásig főztem (meg egy kicsit utána is, a tej majdnem ki is futott, mert állagra nem olyan volt, mint a rendes puding). 3 kistányérnyi lett belőle. Az elsőt megettem ebédre, még langyosan, épp hogy csak megdermedve. Fura íze volt, inkább csokihabra emlékeztetett, amiből kifelejtették a cukrot Legközelebb - mert csak ezért is fogok még ilyet csinálni, annyira kedvező a kalóriatartalma - teszek bele majd egy kis édesítőt főzés előtt, hátha úgy jobb lesz. Azt viszont továbbra sem tudom, hogy lesz csomómentes..."

UPDATE: nem csinálok többet ilyen pudingot, a második tányért még megettem, de a harmadikat kidobtam. Felejtsétek el.

"Ma este (azaz január 25-én, két napja) megyek futni a csajokkal a Margitszigetre, holnap pedig ők mennek a Várba, amihez csatlakozom, ha hazaérek addigra (amit kétlek). Ha nem, akkor kimegyek a Margitszigetre, ami egyedül nem tudom, sikerülni fog-e. Akaraterő..."

UPDATE: végül mindannyian a Margitszigetre mentünk, és szuper volt :)

"MÁS: a többieket olvasgatva arra jutottam, hogy az én írásaim hozzájuk képest ritka unalmasak: csak a napi kajálásokról, mozgásokról, receptekről szólnak, míg a többiek intenzív érzelmi életet is élnek. Én viszont magánéleti dolgokról nem írnék, meg szerencsére rendben is vagyunk, munkahely ugyanez, és nem élek meg akkora érzelmeket, mint a többiek. Azért lenne, mert már 30 felett vagyok? Vagy csak túlzottan kiegyensúlyozott? (Jó vicc.) Vagy csak szimplán unalmas vagyok? Vagy elrontotta a munka a stílusomat, és már csak ilyen szárazon tudok fogalmazni? Néha gondolkodom azon, van-e értelme nekem blogolni. Amióta lett egy zárt csoportunk a FB-on, azóta ott kiélem a közléskényszeremet, vannak azonnali visszajelzések, olyan dolgokról is merek írni, amiről itt nem (a hajmosó pózt nem fogom elfelejteni...). Akkor ez itt minek? Ne értsetek félre, ez nem nyavalygás akar lenni, csak hangosan gondolkodom. Közben az is eszembe jutott, hogy Leni sem ontja magából a bejegyzéseket mostanában (ami nagy kár!!!), Erika pedig hozzám hasonlóan szintén inkább tényeket közöl. Generációs különbségek?

És még egy szolgálati közlemény: borult az eredetileg tervezett hétvégi családi program, úgyhogy vasárnap Budapesten leszek, és eldöntöttem, hogy megyek a runtiltre Hacsak addig nem futom le 30 percen belül (na persze), akkor a C csoportban indulok, és megpróbálom ott elérni a 30-on belüli időt. Versenyhelyzetben, nyomás alatt mindig is jobban tudtam teljesíteni. Ha pedig nem sikerül (khm, Thatsme), akkor azzal leszek elégedett, amit össze tudok hozni. Függetlenül attól, hogy a többiek mit futnak, de persze nagyon remélem, hogy nekik is sikerülni fog azt teljesíteni, amire vágynak."

Eddig volt az előző bejegyzés, Leni, még egyszer köszi!

Úgy tűnik mostanában kb. heti 2 posztra van időm meg kedvem. Mentségemre legyen szólva, hogy mióta FB-on is csevegek a csajokkal, kevésbé érzem szükségét az írásnak.

Az előző bejegyzést vasárnapnál hagytam abba, így innen folytatom.

Vasárnap: 74,1 kg.

A napom kicsit borult, az ebédet és az uzsonnát megcseréltem, mert együtt akartam enni K-val, és ő szokás szerint később ébredt. Végre kipróbálhattam a nullkalóriás olajspray-t, ami úgy tűnik, zseniális találmány: a kaja nem égett oda, és mellékíze sem volt. A bundás kenyeret 5 szelet Tesco light choices kenyérből csináltam (kicsit olyan, mint a fűrészpor, de csak 200 kcal/100g, ennél alacsonyabb kalóriatartalmú kenyeret én nem ismerek), a bunda 1 egész tojás volt és 2 fehérje, ami 5 szeletre épphogy elég volt. Tudom ajánlani mindenkinek, aki kíván végre valami normális kaját.

Hétfő: 73,6 kg. Megy ez szépen lefelé :)

Avokádót nem ettem, mióta elkezdtem fogyózni, és már nagyon kívántam. Azt tudtam, hogy zsíros, és gondoltam, hogy biztos hizlal, de nem tudtam mennyire. K. viszont nem ette meg, amit vettem, én meg már nem tudtam ellenállni. Mikor számoltam, jöttem rá, hogy tiszta hülye vagyok: oké, hogy 140 kcal/100g, de a light sajtkrémek is ekörül vannak, és azért ez mennyivel finomabb! És remélem, egészségesebb is. Úgyhogy a következő napokban avokádót fogok reggelizni :)

Sajnos ez a nap az ördögé lett, minden szempontból. Egy értelmetlen munkahelyi dologgal elment az egész nap, úgy, hogy közben csak a teremben kirakott pogácsából tudtam enni, meg 10 percre kiszaladni kajáért, ahol viszont saláta persze nem volt, úgyhogy egy csésze ragulevest találtam a menü legdiétásabb kajájának (röhej...). Igyekeztem felül becsülni a kalóriákat, ezért inkább nem vacsoráztam, habár akkorra már rohadtul éhes voltam. Mondjuk úgy, hogy este 10-ig dolgoztam, nem volt nehéz megállni. Hm, ez lenne a megoldás a diétára? K. kiakadna...

Összességében a kalóriamennyiség szerintem rendben volt, de az összetétel katasztrófa :(

Kedd: 74,6 kg (azaz +1,0 kg). Ha ezt valaki elmagyarázza, hogy miért (meg a következő napot is), azt megköszönném. Nem ettem meg 1 kg pogácsát, kb. 20-25 dkg-ot ehettem. Mégis +1 kg.

Most tettem egy kis édesítőt a fehérjeporhoz, így egy fokkal jobb lett. Van valakinek amúgy valami javaslata arra, hogy lehet még jobb ízűvé tenni? Kávét este már nem tennék hozzá, pedig amúgy jó ötletnek tűnik. Ha 1 dl tej - 1 dl víz arányban keverem össze, érződni fog a tej íze? Mert a tejet, ha megérzem a szagát vagy azt a jellegzetes ízét, akkor nem tudom meginni. Brr...

Szerda: 73,1 kg (azaz -1,5 kg). Újabb rejtély, bár amíg lefelé megy, nem probléma, de ezt a két napot abszolút nem értem. Mintha valahol olvastam volna olyat, hogy a szénhidrát vizet köt meg. lehet, hogy az előző napi pogácsák megkötöttek egy csomó vizet, ami másnapra kijött? Valaki magyarázza ezt el...

A napomról táblázat még nincs (majd este beteszem).

UPDATE: Közben este lett, itt a táblázat:

Mivel itthon dolgozom, gondoltam, főzök végre valamit, ezért ebédre gombapörköltet ettem barna rizzsel. Rizsből a legegyszerűbb fajta zacskós barna rizst szoktam venni, és 50 percig főzöm. Nekem nincs vele semmi bajom. Egy zacskó felét szoktam megenni egy alkalommal.

A gombapörkölt a következőképpen készült:

A hagymát - ami szokás szerint valószínűleg kétszer annyi, mint amennyivel más főzné - megsóztam, majd a nullkalóriás olajon megpirítottam és fedő alatt pároltam, majd levettem a tűzről. Amikor kihűlt, hozzákevertem a pirospaprikát, az összevágott laskagombát (jobb, mint a csiperke, nem kell pucolni, ízre is finomabb, és még olcsóbb is volt), egy paradicsomot, egy paprikát, egy kis piros aranyat és egy kis vizet, és fedő alatt főztem. Amikor megpuhult, az addigra megfőtt barna rizzsel ettem: negyed zacskó barna rizshez 150 g-ot, így két tányérral is ebédelhettem. Fura volt, nem annyira pörkölt, inkább gombás-hagymás rizs hatása volt. Kíváncsi vagyok, K. este tejföllel megeszi-e így (hagyományosan azért jobb, de nem annyival, de persze neki nem kell fogyózni). Ha nem, megy a fagyasztóba, jó lesz nekem máskor.

És most kapok hülyét a blog.hu-tól, az update után törölte a további szövegeimet :((( Ha valakinek google readerben vagy bárhol megvan, legyen olyan kedves, küldje el e-mailben az utolsó bekezdéseket a csokipudingtól. Köszi!

Néha nagyon nem értem a bevitt kalória és a kilók közötti összefüggéseket. Időnként követ egy sémát, ilyenkor elkezdem azt hinni, hogy találtam benne rendszert, aztán az egész felborul. Az utóbbi néhány napban ez volt a jellemző. Nem értem, miért volt egyik nap több, utána meg jóval kevesebb, mint korábban.

Hol hagytam abba... aha, a hétvégén.

Szombat: 73,8 kg.

A csirkecomb kentucky csirkeszárny fűszerrel készült, mást nem is tettem hozzá, be a tepsibe, alufólia, sütőbe, és nagyon finom lett (most jut eszembe, hogy valószínűleg sütőzacskóban is jó lett volna, és akkor mosogatni is könnyebb). Azt viszont ne kérdezzétek, miért ettem csokit ebéd után, és miért rögtön egy tábla 2/3-át. Ráadásul én nem is vagyok nagy csokievő, a sütik sokkal jobban vonzanak. Nem voltam szomorú, nincsenek nehéz napok, nem tudom semmi okát adni. Legközelebb inkább majd kisebb csokikat veszek K-nak, mert ha nem eszi meg az egészet (nem eszi, ezért 70 kg 185 centivel), akkor az valahogy nálam köt ki, pedig nem kellene... :(

Mivel az egész napunk megcsúszott (reggeli 11 körül, ebéd 16 körül), kihagytam a vacsorát, ha már bűnöztem. Kalóriával jól zártam a napot, az egészséges étkezés pedig ment a kukába :(

Vasárnap: 73,6 kg. Itt még értettem a rendszert: 1200 kalória előző nap, kilók csökkennek.

A csirkecomb az előző napi volt, a vöröskáposzta mirelit bolti. Ilyet ne vegyetek, cukorral készül, arányaiban sok a kalóriatartalma (amikor én csináltam, kihoztam 48 kcal/100g-ra), csak nagyon megkívántam, dolgozni meg nem akartam vele. A caesar salátát este rendeltem, nem volt túl nagy adag. A Vitálkonyha a sajátjuknál (kb. ugyanekkora adag) 352 kalóriával számol, én itt az egészre 500-at számoltam, biztos, ami biztos.

Hétfő: 74,1 kg. Itt nem értettem igazán, hogy az előző napi kajából hol jött fel + 0,5 kg. A caesar saláta ennyivel nem lehetett több, és inni kb. minden nap ugyanannyit iszok (sokat).

A bimbóskel nem volt valami jó, újfent rájöttem arra, hogy legyen bármilyen egészséges, én a kelbimbót nem szeretem (keserű, brr), a sajtokat pedig a diétában el kellene felejteni, mert ugyanennyi kalóriáért sokkal finomabb (és több!) csirkét ehettem volna. Az esti caesar saláta az előző napi maradéka volt, de K. most beleevett. Cserébe én is az övébe (túrós palacsinta vaníliaöntettel). Na nekem nem kellett volna :(

Kedd: 74,3 kg. Már meg se lepődtem, csak nagyon elkeseredtem, soha az életben nem leszek 70 alatt. Itt tudtam, mi volt a baj: minek kell nekem mindig elcsábulni K. kajájára? És főleg miért azután, hogy én már megvacsoráztam? Itt született egy elhatározás, amiről majd később még írok.

Reggel gondoltam, ha nekem már úgyis mindegy (én is tudom, hogy így nem szabad gondolkozni! de nagyon messze vagyok a tökéletestől...), akkor megeszem reggelire, amit K. (és én) meghagytunk a palacsintából, ahelyett, hogy barna kenyeret ennék margarinnal. Mennyei volt... Ebédre tortillát vettem, na az se jó nem volt, se elég. Cserébe délután boroztunk, életemben először vettem száraz vörösbort (a srácok azt kértek), és mivel nem értek hozzá, arra figyeltem csak, hogy ne legyen olcsó :) Ilyet vettem: Vylyan Bogyólé 2010. (http://www.vylyan.hu/file/BOR%20INFOK/Bogy%C3%B3l%C3%A92010.pdf). Meglepően finom volt, bár nekem a 800,- Ft-os édes merlot-val sincs semmi bajom.

Este futottunk a csajokkal a Margitszigeten, rajtam kívül mindenki 10 km felett ment, innen is nagyon gratulálok nekik! Nekem az első kör vége felé jelezte a csípőm, hogy ha másnap még akarok majd járni, akkor talán itt hagyjam is abba, úgyhogy én egy kör után elköszöntem. Utólag borzasztóan sajnálom, hogy nem lehettem ott a nagy pillanatoknál, de most nem ment volna, még nagyon érezte a csípőm a hétfői futást. Azért borzasztóan bosszantó, hogy 31 évesen ilyen bajaim vannak, ráadásul nem is igazán tudni, hogy mitől fáj. Azon agyalok, hogy bármit is mondott az orvos arról, hogy nincs nekem problémám a porcokkal meg a kopással, kúraszerűen csak beszedek majd egy adag porcerősítőt (Thatsme, van javaslatod, hogy melyiket?), mert azzal nem vagyok előrébb, hogy a röntgenen nincs semmi elváltozás, és hogy ne fussak a rekortánon (mostanában nem azon futok, és így is fáj, napokig).

Szerda: 73,2 kg. Nem hiszem el! Lokális minimum, ha az utóbbi 6 évet nézzük :) Karácsony előtt a legkevesebb 73,3 kg volt. Túl azon, hogy nagyon örülök, halvány fogalmam nincs arról, hogy mitől lett egyik napról a másik napra 1,1 kg-val kevesebb. Nincsenek nehéz napok, nincs sűrű mellékhelyiség-látogatás, semmi ilyesmi. Épp ezen érthetetlenség miatt tartok tőle, hogy másnap újra 74 kg körül lesz :( Vagy le kéne cserélni a mérlegem?

A zöldbabfőzelék és a csirke isteni finom volt. Lehet, hogy én vagyok kisigényű, de nekem ezek a vitálkonyhás (jövő héttől újra cityfoodos) kaják akkor is bejönnének, ha nem fogyóznék. Ugyanígy voltam mondjuk a rendelt Norbis kajával is, de hiába ettem 1-eset ebédre is és vacsorára is, nem fogytam semmit. Na igen, ha a kalóriát nézzük, nem pedig az update kategorizálást, akkor már érthető: hiába egészséges pl. a brokkolifőzelék, és nincs benne liszt sűrítésnek, ha egy adag mondjuk 500 kalória, és én megeszek kettőt, és emellé még eszek más 1-eset is, akkor bőven a kalórialimitem fölött vagyok update 1-es kajákból is. Magyarul a mértékre az update esetén is vigyázni kell, akkor meg kb. ugyanott vagyok, mint a kalóriaszámolásnál, csak kicsit leegyszerűsítve. Azt azért nem értem, hogy az update1 ételrendelésnél miért csak a szénhidráttartalmat és a glikémiás indexet adják meg, a kalóriatartalmat viszont nem; ha az is fel lenne tüntetve, lehet, hogy néha onnan is rendelnék, mert ízre jók voltak.

Csütörtök: 73,6 kg. A tegnapi sejtés beigazolódott, megint több lett (+0,4 kg), holott az 1200-at tartottam. Meglátjuk, hogy alakul a következő napokban, ha be tudom tartani a limitet.

És itt érkeztünk el az elhatározásomhoz. Ha megnézem a táblázataimat, teljesen egyértelmű, hogy minden bűnözésem este van, vacsora helyett/mellett, legtöbbször úgy, hogy K. maradék kajáját megeszem. Mondjuk hogy ő miért nem eszi meg az egészet, az nekem még mindig rejtély, lehet, hogy a dohányzásához van köze :( Most már jó ideje követem a lifetiltről indult csajok bejegyzéseit is, és látom, hogy profin bírják úgy, hogy este csak fehérjeturmixot isznak. Debrának és Thatsme-nek köszönhetően meg is tudtam kóstolni ezeket, és - bár egy csoki mousse nyilván sokkal jobb - nem rossz, sőt a múltkor egész jó csokipuding jellegű turmixot sikerült összehoznom, ami kifejezetten ízlett. Azt is olvastam valakinél, hogy azt kibírja, hogy este csak turmixot ihat, de azt nem, hogy diétás vacsorát tartson.

Mától én is beállok a sorba, és megpróbálom, milyen is lesz ez. Korábban voltak fenntartásaim ezekkel a testépítő cuccokkal kapcsolatban, de még jó, hogy Thatsme mélységeiben ért az ilyen dolgokhoz, és elmagyarázta, mi hogyan működik. Azért zsírégető és hasonló bogyókat nem fogok beszedni (vagy legalábbis most még nem gondolom, hogy beszedném, de ki tudja, hogyan változok majd meg), de a fehérjeturmix elleni kétségeimet Thatsme eloszlatta.

Rendeltem a Peaktől (http://www.getfit.hu/) néhány dolgot: lassú felszívódású csokis fehérjeport (http://www.getfit.hu/micellar-casein-protein-p-184.html), kalória nélküli olajat (http://www.getfit.hu/coat-vajaromas-olajspray-p-262.html), amiről Erika nagyon jókat írt, shakert (a turmixom épp most ment tönkre), meg kíváncsiságból proteinszeletet (http://www.getfit.hu/protein-protein-block-p-274.html). Ez utóbbi mondjuk olyan drága, hogy hacsak nem annyira szuperül jobb, mint a DM-es vagy Mülleres, akkor maradni fogok az utóbbiaknál (720,- Ft v. 199,- Ft). Az első recept, amit az olajjal ki akarok próbálni, a bundáskenyér lesz, hétvégén reggelire.

(Miért Peak? Nem ismerem annyira ezeket a cégeket, hogy tudjam, melyik, illetve melyiknek a termékei jobbak a másiknál. Egyszerűen csak azért választottam ezt, mert a lifetilt kapcsán erről rendelkezem a legtöbb információval.)

Ha minden jól megy, ma megkapom a csomagomat, és estétől kezdődik a csokiturmix időszaka. Remélem, ki fogom bírni. Kivételesen megpróbálok majd uzsonnázni is előtte kicsit (csak a szilárd táplálék kedvéért, 150 kcal körül, amin hazaérek esténként, olyan 6 óra tájban), és a turmixot meghagyni 9 körülre, amikor K. is vacsorázni szokott.

Nagyon motivál, hogy többen képesek voltatok hónapokon át így vacsorázni. Remélem, nekem is sikerülni fog...

Ezt most muszáj azonnal leírnom: lefutottam a Margitszigetet 30 perc 20 másodperc alatt!

A korábbi legjobb eredményem 31:59 volt, néhány hónappal ezelőtt. Azóta csak a csajokkal voltam futni, egyedül nem, mert velük sokkal jobb, nem unalmas, nem akarok 100 méter után meghalni, és nem azt várom, hogy mikor állhatok meg végre. Most mindez újra előjött: a parkolótól indultam, a kukánál (kb. 300 méter) már azt éreztem, hogy ez nekem nem fog menni, a Palatinusnál már alig vártam, hogy abbahagyhassam, a Margit híd előtt úgy éreztem, nekem nem fog menni a másik fele. Aztán valahogy összekaptam magam, az evezősöknél még előztem is, de az állatkert előtt megfájdult a hasam, és onnantól már csak az akarat vitt előre.

Egyszerűbben: egyedül nagyon szar futni, legalábbis én nagyon utálok. De bennem volt, hogy ha Teleszkóp meg tudja csinálni 28 perc alatt, akkor nekem is tudnom kell 30 perc körül futni. Hogy a kettőnek semmi köze egymáshoz? Én is tudom, de a bennem lévő kisördög csak nem hagyott békén, amióta mondta :) Az a versenyszellem, vagy nevezzük ambíciónak, ami az élet több területén igen meghatározó az életemben, végre először most kijött a mozgásban is. Köszi, Teleszkóp, hihetetlenül motiváló volt a tudat, hogy te megcsináltad!

És nagy-nagy ölelés a csajoknak is: Leninek, Thatsme-nek és Debrának. Ha nem futnánk együtt több hónapja, egész biztos, hogy nemhogy javítani nem tudok, de vagy el se indulok, vagy ha igen, akkor se sikerült volna 35 percen belül. Remélem, most nem szúr ki velem sem a csípőm, sem a térdem, és jövő héten tudok veletek menni, mert - az előbb írtak miatt - nem szeretnék egyedül futni többet. Pláne nem sötétben.

Még egy dolog: a motiváció, hogy mi is vett rá arra, hogy vasárnap délután felkeljek és elmenjek futni. Egyrészt az, hogy a mostanra már nagyjából rendszeressé vált heti kétszeri futásból nekem ezen a héten egy volt csak, szerdán, mert megfájdult utána a térdem. Másrészt az, hogy olvasom a csajoknál, hogy ki mennyit mozgott, és elszégyelltem magam, hogy én fasorban se vagyok hozzájuk képest, pedig nekem többet kell leadni, mint nekik. Végül az, hogy megírtam az előző bejegyzést, és átolvasva rendesen lelkiismeret-furdalásom volt amiatt, hogy mennyire nem tartottam be a diétában a saját szabályaimat sem. Úgyhogy ha olvasna olyan, aki még nem blogol, innen üzenem, hogy jobb elkezdeni, legfeljebb letörlöd utána. Ha nem kezdtem volna el írni, a lányokat sem ismertem volna meg, amit nagyon-nagyon sajnálnék.

És újra: 30:20!!! El se hiszem :) Bocsi, ez nem nagyképűsködés akar lenni, hanem gyerekes lelkendezés :) És csak halkan jegyzem meg, hogy ha majd még egy kicsit edzettebb leszek, akkor lehet, hogy meg fogom tudni csinálni 30 percen belül. Az már runtilten "B" csoport, még ha csak éppenhogy is :)

Runtilt: azt hittem, jan, 22-én lesz, és végre el is döntöttem, hogy megyek. Később olvastam, hogy jan, 29-én lesz, ami sajnos nekem nem megy, mert apukám és nagymamám szülinapja pont aznap van, és már karácsonykor megbeszéltük, hogy akkor megyünk haza az öcsémmel legközelebb. Azért ezt most sajnálom :(

Van egy barátnőm, aki legalább annyira utál futni, mint én, de rajta csak kb. 1-2 kg felesleg van maximum, az is ott, ahol egy nőnek nem árt. Nem azért, mert szerencsés alkat volna, hanem megdolgozik érte: évek óta odafigyel az étkezésekre, és elég gyakran jár tornázni is (step aerobik, alakformálás, ilyesmik). Futni viszont utál. Ennek ellenére idén - talán picit az én hatásomra is - elkezdett futni, de tervezetten: előbb 5 alkalommal 5 perc futás, 5 perc séta 60 percen át, majd újabb 5 alkalommal 6 perc futás, 4 perc séta. Most volt ebből a sorozatból utolsó, a tervei szerint a nyárra meglesz a séta nélküli 60 perc futás.

Az előbbi rendszer miatt csak egyedül szeret futni, de ma reggel kivételesen elmentünk együtt a Margitszigetre. Mondtam, hogy én szívesen alkalmazkodom bármihez, de menjünk el, mert egyedül nem fogom tudni rávenni magam a mozgásra. Az eredmény meglepő volt: ezzel a módszerrel 41 perc volt körbe a Margitsziget. Ha belegondolok, hogy amikor először körbe tudtam futni megállás nélkül, az volt 40 perc körül, akkor nem tudom, hogy sírjak-e vagy nevessek. Az mindenesetre jól esett, hogy szerinte nekem nem okozott gondot a futás közbeni beszéd, és még ez a mondat is elhangzott: "nem szeretnék olyan izmokat a lábamra, mint a tieid" :)

Tervbe volt véve mára, hogy esetleg este is futok egyet, ha a csajok jönnek, de végül elég zűrösen alakult minden, nemcsak nekem, úgyhogy ez kútba esett. Kellene még mennem a héten, felkészülve a nagy családi evésekre, de nem tudom, lesz-e még rá időm és erőm. Zűrös ez a karácsony, lakásfelújítással és költözködéssel egybekötve.

Először azt a címet akartam adni, hogy "minden napra egy futás", de közben rájöttem, hogy nem kéne költői túlzásokba esnem :)

A valóság: két egymást követő nap is elmenem futni. Másnak nem nagy szó, nekem igen, mert rávenni magam a mozgásra még mindig nem igazán egyszerű. Ma mondjuk könnyű volt, mert a csajokkal futottam. De kezdem az elején.

Hétfő: 73,5 kg.

A munkahelyemen karácsonyi buli keretében cukrászverseny volt. Én pedig édesszájú vagyok. A többi szerintem nyilvánvaló: hétfőn sütiztem. Hogy mégse legyen nagy baj belőle, az ebédet diétás sütire cseréltem (meg kellett kóstolni a sajátomat!), a többi sütiből csak kicsit kóstoltam, a vacsorát pedig gyakorlatilag kihagytam, és másnap is csak mértékkel ettem. Én az almás-túrós sütivel indultam a versenyen, persze nem nyertem, de nem is az volt a cél - a cukorbeteg és diétázó kollégák viszont értékelték a sütimet, amiből egy kis szelet (30g) csak 35 kalória volt. A receptet korábban leírtam (http://prettywitch.blog.hu/2011/11/20/osszegezes_464).

Mivel azonban estére lelkiismeret-furdalásom lett - máskor egy hét alatt eszek ennyi szénhidrátot -, este kitaláltam, hogy futni kellene. Amúgy is "szalma" voltam, K. épp csapatépített pár korsó sör mellett. Egyedül viszont nem akaródzott elindulni... Milyen szerencse, hogy K. szülei - akik profi tájfutók - a szomszédban laknak, és az anyukája szeret és tud is futni :) Így kettesben este fél 9-kor, zuhogó esőben kimentünk a Margitszigetre futni. Nem is olyan borzasztó amúgy esőben futni. 38 perc alatt mentünk körbe, beszélgetve. 38 perc, 60 évesen! Fél éve a saját koromban is örültem volna ennek az eredménynek, és még most sem tartanám rossznak! És szerintem tudott volna gyorsabban is futni, csak ez volt a már bevált, stabil tempója, amit még vagy 3 további körön keresztül bírt volna. Hihetetlen...

Kedd: 73,3 kg. Itt látszik, hogy a napi mérés nem feltétlenül tükrözi az előző napi étkezéseket, különösen akkor nem, ha az előző nap nem a szokásosat ettem, hanem kicsi súlyú, ámde sok kalóriát tartalmazó kajákat (pl. csoki, süti és hasonlók). A reális eredményt majd csak 2-3 nap távlata fogja megmutatni.

Ez most nem valami sok, de egyrészt futás után nem nagyon vagyok éhes, másrészt a tegnapi kb. +300 kalóriát valahol meg kell spórolni.

Mára előre egyeztetett futásunk volt a csajokkal, akikhez Anna (http://jatsszhogylatszodj.blog.hu/) is csatlakozott. A Margitsziget kör mellé még a fél Árpád hidat is lefutottuk (ha jól tudom, kb. 700 méter).Ha jól tudom, Anna korábban 2-2,5 km-t futott egyedül. Most lefutotta velünk ezt a 700 métert plusz a teljes kört! 6 km, 45 perc alatt, megállás és belesétálás nélkül, úgy, hogy korábban feleennyit sem futott! Nagyon büszke vagyok rá, és szerintem a többiek is :)

Csütörtökön újra megyünk, és én várom, hogy futhassak! nem hiszem el... :)

Ez most csak egy gyors táblázatos poszt lesz,mert mennem kell vissza dobozolni. (Végül hosszabb lett, nincs kedvem pakolni...)

Szombat: 73,8 kg.

A light bolognai Hortensia ötlete volt (http://hortensia.blog.hu/2011/12/08/hamis_bolognai_spagetti_recept), és Thatsme is megcsinálta (http://keeponmovin.blog.hu/2011/12/10/day_27_fozocske). A cukkinit én nem főztem, hanem pároltam (fél éve vettem pároláshoz fémrácsot a Tescoban, most végre ki is próbáltam), percek alatt kész lett, a szószt viszont - lustaságból, na meg azért, mert már régóta volt itthon - Dolmio light szószból készítettem. A táblázatom hozzá:

Szósz:

Köret:

Néhány megjegyzés: (i) soha ne induljatok ki a nálam írt mennyiségből, mert én nemhogy egy főre, de kettőre sem tudok főzni, az elkészült kaja általában egy négyfős családnak bőven elegendő lenne; (ii) tudom, hogy rengeteg hagymával főzök, ez nálunk valami családi betegség :) de szerencsére már K-t is átneveltem; (iii) sajnos a cukkini nem pótolja a tésztát, bármennyire is hasonlíthat hozzá nyersen első ránézésre, mert a párolás után minden tartását elveszti, és inkább kicsit francia lecsó hatása lett. A szósz viszont jó (leszámítva a pulykacombot), máskor is fogok ilyet csinálni, még akár abonetthez feltétnek is.

Darált pulykacomb: én még korábban nem használtam ilyet, és nem tudom, hogy az előrecsomagolt zacsiban lévő védőgáz volt az oka, vagy romlott volt a hús (bár nem lett tőle bajunk), vagy magától ilyen, de nagyon fura íze volt a húsnak, annyira, hogy sajnos a végén a maradékot ki is dobtuk, a legnagyobb sajnálatomra.K. fel is lázadt, és közölte, hogy darált húsból innentől kezdve maradjunk csak a sertésnél. Azt kell hogy mondjam, hogy igaza van, a szósz íze bejött, de a húsé nem. Viszont ha jól emlékszem, a Tescoban darált sertéshúsból van "light choices", aminek viszonylag alacsony a zsírtartalma, legközelebb majd megnézem azzal.

(Gyűlölök kaját kidobni, kifejezetten fizikailag rossz érzés. Nyilván hozzájárult ez is az elhízásomhoz. Igyekszem magam erről lenevelni, de nem egyszerű. Azt sem tudom, hogy fogom megoldani, ha majd gyerekem lesz, hogy ne egyem meg, amit majd otthagy; K. után is mindig mindent megettem. Bár kis szerencsével olyan lesz a gyerekem, mint én és az öcsém: mindent megettünk, amit elénk tettek, anyukám panaszkodott is, hogy nem tudott csatlakozni a homokozó előtt üldögélő anyukák legfőbb témájához, hogy "nem eszik a gyerek". Erika és más anyukák (Scala?) tapasztalatára kíváncsi lennék ezzel kapcsolatban.)

Vasárnap: 73,5 kg.

Ma nem főztünk, és nem is rendeltünk, hideget ettünk egész nap, de annyira jól esett három barna zsömlét megenni egy nap!

A mai nap egyébként a költözéshez való csomagolás jegyében telt. Amíg nem kezdtünk el pakolni, nem is sejtettük, mennyi cuccunk gyűlt össze néhány év alatt. Na meg arról sincs fogalmunk se, hogy hova fogjuk ezeket elrakni, mert szekrény egyelőre csak a ruháknak van (lesz, ha kész lesz az asztalos). Az biztos, hogy a kipakolásnál kell majd egy csomót selejtezni, mert most nem volt hozzá lelkierőnk.

Akartam menni a hétvégén futni is, de persze nem indultam el, miért is nem vagyok meglepve... (Itt azért megjegyzem, hogy a pakolást este 9-kor fejeztem be, hulla fáradtan.) Nekem nagyon nagy szükségem van a csajokra a futáshoz, mert amióta bejött a rossz idő, még egyszer sem voltam egyedül futni, a közös futást, így pl. a most keddit viszont mindig nagyon várom. Nem tudom, mi lett volna a fogyókúra mozgás részéből így télen, ha nem alakult volna ki ez a kis "női gittegylet" :) Kösz, csajok!

Ha vannak olyan olvasóim, akik a motiváció miatt olvasnak, és esetleg követni akarnának valamit az általam alkalmazott módszerek közül, felejtsék el ezt a posztot, és el se olvassák, mert ez nem a diétáról, pláne nem a (jó irányba történő) életmódváltásról szól. Aki folytatja, csak a saját felelősségére tegye :)

Azt tudtam, hogy a diéta és az alkohol nem fér össze egymással, de úgy gondoltam, egy kis kilengés belefér. Ami nem is lett volna önmagában nagy baj, de azt nem tudtam, hogy a csajok nem szeretik a bloody maryt, és egyedül fogom mindet meginni... és azt sem, hogy a barátnőmre rá akarnak tukmálni egy pálinkát, amit - mivel hámunk közül én voltam a legjobb állapotban (minden relatív, ne feledjük) - megelőzés végett el kell innom előle :) Még jó, hogy a korábbi tervekkel ellentétben végül a pezsgőt nem nyitottuk ki: a jó hangulatot így is sikerült elérnünk, de szerencsére egyikünk sem lett "kapatos" :)

A buli táncolós része ennek ellenére nem volt valami szuper; öreg vagyok én már ehhez a gépzenéhez, dallamosabbakra vágyom. Az "alapozás" a csajokkal viszont szuper volt, kár, hogy a diétába nem fér bele kéthetente egy ilyen iszogatós este.

Na jöjjön az elrettentő táblázat péntekről:

Mint látható, a buliig nagyon jó kislány voltam, még az ebédre rendelt kaját is szétosztottam két étkezésre, de aztán picit elszaladtak a dolgok. A mézeskalácssütit nem szívesen vallom be, de legalább itt legyek őszinte: megettem, nem egyet, és isteni finom volt! Eszetekbe ne jusson venni!

Ami ledöbbentett: a töményben iszonyat mennyiségű kalória van... gyakorlatilag egy fél napi kajámnak megfelelt, amit este megittam. A paradicsomlé jó ötlet volt: bármi mással ittam volna (narancslé, fanta citrom), még sokkal több lett volna a végeredmény, ami így is elég ütős: 2000 kalória az 1200 helyett. És igazán lemozogni sem sikerült, szar zenére minek törjem magam a táncolással. Csak hogy értsétek, nekem a jó táncolós zene pl. Tom Jones: Sex Bomb, J. Lo: Ain't it funny és hasonlók, magyarul a dallamos, latinos hangzás. Na ilyen péntek este nem volt :(

A bloody mary amúgy parasztosan vodkás paradicsomlé volt, sóval és borssal, szósz nélkül. Jó az így is, higgyétek el :)

A szombati napom (74,3 kg, azaz + 1 kg) az enyhe másnaposság jegyében telt. Ennek "örömére" eléggé összevissza ettem (és persze megittam vagy 5 liter folyadékot):

Annyi előzmény még idetartozik, hogy tegnap este a pasim is bulizott, máshol, ennek eredményeként a reggeli idejét átaludtuk, viszont amint felkeltünk, enni vágyott (persze ő sem absztinensen bulizik, ennek minden másnapra kiható következményével), és ha már ő rendelt, én sem akartam kimaradni, így lett a caesar saláta. Lövésem nincs sajnos, pontosan mennyi kalória. A Don Pepének egyszer írtam egy nagyon udvarias e-mailt, hogy legyenek szívesek tájékoztatni a csirkés caesar salátájuk kalóriatartalmáról; két hét múlva azt a választ kaptam, hogy ezt sajnos nem árulhatják el - én erre tekintettel sajnos nem rendelhetek tőlük ilyet többet, minő kár (pedig ízlett). A becsléshez a McDonald's honlapján lévő adatokból indultam ki, annak alapján saccoltam, de ugyanannyira lehet 400 mint 800 kalória is, mert nem mértem le a mennyiséget. Korán volt még... Annyit spóroltam, hogy a kapott két szelet pirítósból az egyiket nem ettem meg hozzá. Ugyanígy csak becsültem azt az egy falat hamburgert és két falat csilis csirkés tésztát, amit a pasim kajájából ettem meg. Magyarul a táblázatban szereplő adatok egy része hasraütésen alapul, komolyan venni nem szabad. Általában nem csinálok ilyet, de most ez így alakult. Estére azért szerencsére minden visszaállt a régi kerékvágásba, a vacsorám már szabályszerű volt. Vasárnap pedig már rendesen kajáltam, és csináltam indiai fűszerezésű cukkinis csirkét, de ez majd egy következő poszt lesz, amit a kevésbé erős idegzetűek is olvashatnak :)

Ahogy korábban írtam, a hétvége nem épp a fogyókúra jegyében telt. Ennek eredménye a kilókban is megmutatkozott: péntek reggel 73,9 kg, hétfő reggel 75,6 kg. Még szerencse, hogy ez nem mind épült be, ma (kedd) reggel már csak 74,2 kg. Azaz visszavetett a hétvége, de nem annyival, ami megérte volna azt, hogy sétáljak a családi vacsora helyett.

Hétfő óta persze megint odafigyelek az étkezésekre, itt vannak a táblázataim.

Hétfő:

Kedd:

A reggeli azon prózai okból maradt ki, mert elaludtam :) Futás előtt a pasimnak vett tejszeletet ettem meg, mert elfogyott a proteinszeletem, de nem vettem korábban észre, enni valami kicsit kellett, és ez volt itthon. A vacsora pedig azért ennyi, mert futás után általában nem vagyok igazán éhes.

Merthogy ma ismét futottunk: Thatsme, a barátja, Leni, Teleszkóp és én. Debra és Tündi most több okból kihagyta, de remélem, később majd újra csatlakoznak hozzánk, Hortensia valamiért nem jött el :( Az időnk nem valami fényes, 43 perc, ennél mindannyian tudunk sokkal jobbat is, viszont most újfajta technikával futottunk: amikor Leni pulzusmérője csipogott, visszavettünk közepes tempóból lassúba, amíg a pulzus vissza nem ment a megfelelő szintre. Megállás természetesen nem volt. Persze futhattunk volna úgy is, hogy mindenki megy a saját tempójában, de szerintem ezek az együtt futások nem arról szólnak, hogy ki milyen egyéni eredményeket tud elérni, hanem arról, hogy együtt, egymást segítve mire vagyunk képesek. Annyit az egész futás nem ér, hogy valaki beteg legyen tőle.

És a végén - bár mindannyiunkban benne volt, hogy menni kéne még egy kört - ésszel úgy döntöttünk, hogy nem kockáztatunk, és itt most abbahagyjuk. Amiért a csípőm így utólag hálás is, és nem fájogat annyira, mint a múltkor.

Korábban a csajokkal megbeszéltük, hogy futás minden héten kedden és csütörtökön lesz, és aki amelyikre tud, arra jön. Általában 7-től megyünk, de most csütörtökön 8-kor kezdünk, mert ugyan korábban én mondtam azt, hogy csütörtökön nem érek rá, de rájöttem, hogy 8-tól igen, és a többieknek is jó volt. Szóval ha valakinek van kedve csatlakozni, jöjjön nyugodtan, csak előtte valamelyikünknek írjon e-mailt, hogy a pontos részleteket tisztázni tudjuk.

Mielőtt bevágnám a kis táblázataimat, muszáj dicsekednem: tegnap - igaz, egy megállással, de annak sem a kifulladás volt az oka, hanem búcsúzkodtunk - lefutottam másfél Margitsziget kört, plusz egy fél Árpád hidat :) Leni okoskája szerint több, mint 8 km volt, időben több, mint 1 óra.

Az egyik, ami nekem nagyon tetszett tegnap, az az volt, hogy Debra hozott magával még egy embert, T-t. Ezzel kapcsolatban arra jöttem rá, hogy ha erre mindannyian képesek lennénk, már tettünk valamit nemcsak a magunk, hanem az ismerőseink egészségéért is. Épp ezért a lifetilt a runtilttel együtt ezzel a felismeréssel nagyot nőtt a szememben, mert sokakat Tamás indított el a fogyás és a mozgás felé, másoknak - köztük nekem is - pedig egy-egy pikírtebb szövege komoly ösztönzést jelent (már persze ha nem konkrét személyek ellen irányul).

A másik, ami tegnap szintén nagyon tetszett, az Debra és T. hozzáállása volt. Debra élménybeszámolóját olvassátok majd el nála, én csak annyit mondok, hogy nagyon büszke voltam rá! És T-re is, aki most volt először, és kb. 100 m után mondta, hogy hagyjuk ott, ő majd valahogy eljut a célig, de mivel nem hagytuk, végigcsinálta, csupán néhány belesétálással a teljes távot!

Hihetetlen, mennyire megváltoztatja a futáshoz való hozzáállásomat az, hogy a csajokkal (Debra, Thatsme, Leni - a linkeket oldalt találjátok) együtt megyek. Ha arra készülök, hogy velük megyek futni, akkor alig várom, hogy elindulhassak, hogy találkozzunk, és hogy együtt fussuk le ezeket a kilométereket, végig beszélgetve, hajtva egymást, egyedül viszont hat ökörrel se tudnám magam elrángatni mozogni. Mivel ha egyedül futok, gyorsabban megyek és jobban kifáradok, ezért velük nem érzem azt sem, hogy nagyon megterhelő volna ez a távolság, ugyanakkor a másnapi izomláz - ami megint megtalált - mutatja azt, hogy több értelme van lassabban egy órát futni, mint teljes erőből, gyorsan fél órát. És ha így haladunk, akkor Lenivel előbb-utóbb lefutjuk a 2 kört is :)

Az előzetes egyeztetés szerint Thatsme kivételével, aki sajnos nem ér rá (de aki annyit mozog egy héten, mint én egy hónapban), négyen megyünk csütörtökön, azaz holnap is, este 7-től. Ha valakinek van kedve csatlakozni, jöjjön nyugodtan, nem eszünk embert, és nem, nem szolgáltam kiképző őrmesterként a seregben, hogy Debra kérdését ismét megválaszoljam :)

Mindezek után már csak hab volt a tortán, hogy ma reggel újra 74 kg alatt voltam (73,8 kg). Remélem, a csütörtöki futással sikerül végre elérni, hogy ez az állapot stabilizálódjon.

Végül a táblázatok:

Hétfő:

Kedd:

A Vitálkonyha a Cityfood partnercége (ha jól értettem), a honlapjuk: http://www.vitalkonyha.hu/. Nem hirdetni szeretném őket, nem hiszek jobban Katus Attilának sem, mint bármelyik fogyókúrát reklámozó embernek, viszont ennek a cégnek egész nagy választéka van kiszámolt kalóriatartalmú (és szénhidráttartalmú, cukorbetegek figyelem!) kajákból, és ami nekem a legfontosabb, van kétféle sütijük is, az egyik általában 200 kalória alatt, ami egy 400-500 kalóriás főétel mellett belefér az ebédhez. Nekem az eddigi két nap alapján bejött a kaja, kb. ugyanaz, mint a Cityfood diétás kajája volt, csak nagyobb választékkal.

Ennyi, megyek dolgozni. A tegnapi endorfin valahogy még mindig dolgozik bennem :)

Ahogy azt már Debra és Thatsme is megírta, tegnap csajos futást tartottunk. Nekem személy szerint hatalmas élmény volt, mert amióta újrakezdtem a futást, csak egyedül jártam ki a Margitszigetre, és csak az volt a célom, hogy az időmön javítsak. Ezzel szemben tegnap úgy indultunk el, hogy együtt maradunk, együtt csináljuk végig, és ez nemcsak fizikailag, de lelkileg is nagyon inspiráló volt. Én a csajokkal (Debra, Thatsme, Leningrad) tegnap találkoztam először élőben, de nem okozott gondot, hogy előbb egy teljes kört, majd Lenivel még egy felet végigdumáljunk :) Beszélgetés közben meg csak úgy fogytak a kilométerek, szinte észrevétlenül (ez eléggé közhelyesen és röhejesen hangzik, de így igaz), aminek az lett az eredménye, hogy amikor befejeztük, úgy éreztem, hogy még tele vagyok energiával, és valahogy le kéne vezetnem (és a pasim sajnos nem volt a közelben.. :) Már nem is tudom, ki vetette fel, de Lenivel elindultunk még egy fél körre, amiben a legdurvább a sötétben parkon átfutás volt (nem vagyunk normálisak...), kész csoda, hogy mindkettőnk bokája a helyén maradt...

Túl azon, hogy tegnap először éreztem azt, hogy a futás nem csak egy szükséges rossz, amit valahogy túl kell élni, a tegnapi futás valószínűleg a fogyás szempontjából is sokkal hasznosabb volt, mint a korábbi 32 perces köreim: ugyan nem mértem, de a pulzusom valószínűleg a zsírégető tartományban maradt, nem pedig a csillagos egekben, összességében időben tovább tartott a mozgás, kilométerben is több volt, és a mai izomláz sejteti, hogy többet is ért, mint amit korábban csináltam.

További pozitív hozadéka a tegnapi napnak, hogy kiderült, hogy Lenivel kb. 1 percre lakunk egymástól, úgyhogy rögtön le is fixáltuk, hogy kedden és csütörtökön el fogunk járni futni, és hogy megpróbálunk két kört lefutni egyben, megállás nélkül, de nem meghajtva. Thatsme és Debra is jön a jövő héten valamelyik nap (legalábbis a tegnapi állás szerint), bár Thatsme számára inkább az a kihívás, hogy találjon magának a héten legalább egy pihenőnapot, annyit mozog (nekem meg az, hogy legalább egyszer mozogjak hetente...). Kíváncsi vagyok, hogy ha ebből rendszer lesz, akkor a csajok - akik velem ellentétben mennek a decemberi runtiltre - mennyivel érnek majd el jobb eredményt, mint a múltkorin, mert az egész biztos, hogy javítani fognak rajta :)

És akkor a szokásos táblázataim:

Tegnap:

A futás előtti proteinszelet nagyon jó, nem is gondoltam volna, köszönöm újra a tippet! És szerencsés módon futás után nem nagyon voltam éhes, ellenben megittam vagy másfél liter forró teát. A narancsot eredetileg azért vettem és kezdtem enni, hogy ebben a szuper őszi időben természetes C-vitamint is adjak magamnak, de egészen rákaptam az ízére.

Ma:

Kicsit kevés, de azért, mert az ebéd még az uzsonnával együtt is eléggé alacsony kalóriatartalmú volt, ez viszont nem szándékosan alakult így, csak a ceruzababos kaják nagyon bejönnek nekem a Cityfoodtól. Uzsonnázni muszáj volt, kb. 6-kor, mert 9-re értem haza, és féltem, hogy kidőlök menet közben.

Tudom, megint kevés a fehérje, sok a szénhidrát, kevés az ebéd, sok a vacsora, és kevés az összkalória, de ha már olyan sokszor "bűnözök", akkor most, hogy ez így pont elég volt és jólesett és éhes sem vagyok, nem eszek többet. Na jó, max. éjfélkor, TV előtt majd még egy narancsot.