I can resist anything but temptation.

Tegnap voltam először CTG-n, nagy élmény volt :)

A doki mondta, hogy úgy érkezzek, hogy előtte fél órával ettem. Ezt sikerült teljesíteni, de azzal, hogy du. 4-re mentem, és 3-ig előtte dolgoztam. Elvileg most volt az utolsó munkanapom, bár szombaton még be kell mennem összepakolni, meg az utolsó simításokat elvégezni...

Szóval 4-re mentem. Elindultam időben, csak azt felejtettem el belekalkulálni, hogy már borzasztóan lassan haladok. Így aztán a végére egy picit ki kellett lépnem (így már egy fokkal gyorsabb voltam, mint egy csiga vagy teknőc), és jól elfáradtam, mire odaértem. Kötelező WC-kör (addigra már úgyis sürgős volt, újabban óránként menni kell), majd az asszisztens (egy nagyon kedves hölgy) leültetett, egy tenyérnyi tappancsfélét bekent az UH-s kenőccsel, rátette a hasamra, és mondta, hogy fogjam, majd kiment. A gép mutatta a baba pulzusát - 150 körül volt -, és hallottam a szívverését, ami nagy élmény volt - csak nagyon is ritmusos, és én az egész napos rohanás után kezdtem kicsit leengedni, csukódtak le a szemeim, ilyenek. Bejön az asszisztens, és megjegyzi: "látom, ébren van"... én először azt hittem, elsüllyedek szégyenemben, hogy ilyen fontos vizsgálat alatt majdnem elaludtam, de aztán kiderült, hogy a baba pulzusából a baba ébrenlétére következtetett, nem engem figyelt :)

A lényeg: az én fáradtságom miatt a kicsi sem volt túl aktív, rá kellett venni a mozgásra, amit az asszisztens tanácsára kb. 20 mp-ig tartó köhögéssel értem el. De annyira, hogy a végén abba sem akarta hagyni a ficánkolást, amíg utána a rendelőben ültem, végig rugdosott :) Mindenesetre a CTG görbe vége nagyon jó lett :)

A dokinál a következők derültek ki (most is igyekeztem sok mindenre rákérdezni):

- a baba 3300g jelenleg, a doki szerint 4 kg körül lesz, de nem biztos, hogy felette;

- a fejkörméret 33,8 cm (ha jól értettem, 35,5 cm körülig nincs gond a hüvelyi szüléssel);

- a baba fejjel lefelé van, azaz pozícióban;

- egyelőre semmi nem indokolja, hogy császár legyen (igazából nem tudom, hogy ennek örüljek-e; tudatosan nagyon nem szeretnék császárt, de közben a félelem a hüvelyi szüléstől továbbra is megvan);

- a doki szerint nem biztos, hogy kihúzzuk a terminusig (dec. 28.), szóval lehet, hogy tényleg karácsonyi baba lesz (szegénykém, a szülinapjai ünneplésére valamit ki kell majd találni);

- kérdeztem, hogy a köldökzsinórral minden oké-e, azt mondta, hogy igen, jó benne a véráramlás is, de az, hogy most nem látja a baba nyakán, nem jelenti, hogy tuti nincs ott, meg azt sem, hogy fél óra múlva nem lesz ott, de emiatt nem kell aggódni;

- a Dianatal krémre azt mondta a doki, hogy drága, és nem tapasztalta, hogy érdemben segítene; ugyanezt mondták a szülésfelkészítésen is, úgyhogy kihagyom;

- Scala tanácsára rákérdeztem a szülés alatti olajhasználatra, arra viszont azt mondta, hogy van náluk és használnak is paraffint, nekem nem kell vinni;

- a málnalevélteára a doki is azt mondta, hogy beindíthatja a szülést, úgyhogy a 37. hétig ne igyam, utána elkezdhetem;

- a 37. héttől (nekem dec. 6., Mikulás) már nem számít koraszülésnek; ezt mondtam anyának is, aki pont akkor lesz nálunk, segít a háztartásban (ablakmosás, ilyesmik), mire kicsit megrémült, és mondta, hogy közöljem az unokájával, hogy azon a héten még ne akarjon jönni, majd csak ha kész vagyunk mindennel :)

- kérdeztem, hogy a szoptatás alatt milyen bogyókat szedjek, azt mondta, hogy ugyanazokat, mint a terhesség alatt, vitaminnak folytassam az Elevitet, és szedjem továbbra is a vasat, magnéziumot, egyebeket;

- összességében a babával is és velem is minden rendben van :)

Úgyhogy most fel vagyok dobódva, és örülök az eredményeknek!

Jövő héten újra CTG (mostantól minden héten lesz), meg lesz még egy vérvételem is.

A picivel pedig közöltem, hogy várjuk meg a karácsonyt :)

A múlt hét előtti hét végére kicsit magam alá kerültem. A munka mennyisége fix, abbahagyhatnám hamarabb, de azzal nagyon megszívatnám a kollégáimat, és a fáradtságon túl semmilyen fizikai problémát nem okoz (nem fáj a hasam, csak a hátam kicsit). A babának a szülésznő szerint nem ártok vele, szépen fejlődik, szóval nem kockáztatok feleslegesen. Csak magamat hajtom a végkimerülésig...

A múlt hét előtti héten csütörtökön és pénteken sikerült reggel 7-kor elmennem itthonról és este 8-9 között hazaérni úgy, hogy közben nem volt igazán 10 perc megállás sem. Ez van, ha az ember két helyen dolgozik :( Én alapvetően elég jól bírom a terhelést és a stresszt, de be kellett látnom, hogy van az az állapot, amikor ez nem megy.

Hiába hangzik el mindenhol, hogy a terhesség fáradékonysággal jár, valahogy tavasszal, amikor a munkákat elvállaltam, ezt nem igazán vettem komolyan. Tudtam, hogy jobban terhelhető vagyok, mint az átlag (köszönhetően az egyetem utáni első munkahelyemnek, ahol 3 éven át előbb napi 10-12, majd 12-16 órákat dolgoztam), és úgy gondoltam, hogy ezen a terhesség sem fog változtatni. Hülye voltam, belátom...

A terhesség, a munka és a vérszegénység együtt azt eredményezte, hogy délutánra már hulla fáradt vagyok, estére pedig teljesen kikészülök. Ebben az állapotban - ha nem eszek szénhidrátot - képtelen vagyok talpon maradni, pláne képtelen vagyok bármiféle szellemi tevékenységre. Azt pedig hadd ne fejtsem ki, mennyi önuralmam marad, amikor 5-kor megyek a másik helyre kicsit szédelegve, félig kábán, és megérzem a fornettis illatát...

Tudom, hogy amit leírtam, mind csak kifogásnak tűnhet, de az adott helyzetben nem igazán érdekelt másnak a véleménye. Csak annyi, hogy végig tudom-e csinálni a napot úgy, hogy nem esek össze a metróban.

Mindezek eredményeként így, a 30. hét után feladtam azt, hogy egészségesen, a súlyomra odafigyelve étkezzek. Abbahagytam a MFP vezetését, abbahagytam a szénhidrátok mellőzését, és tartottam pár olyan napot, amikor kakaós csigát ettem fornettivel és pizzával. És érdekes módon másnapra megnőtt az energiaszintem, és sokkal jobban bírtam ugyanazokat a fárasztó napokat. Azóta próbálok úgy enni, mint egy átlagember: nem számolok, külön nem figyelek arra, amit eszek, és nem állok ellen annak, amit kívánok. A mennyiségeket próbálom kordában tartani, de csak ránézésre, nem pedig mérve.

Elnézést kérek, ha valakinek csalódást okoztam. Magamnak mindenképpen, mert utálok szembesülni a határaimmal, a korlátaimmal, de képtelen vagyok arra az önfegyelemre, amit a kalóriaszámolás igényel - különösen akkor, amikor a sikerélményt legfeljebb az jelenti, hogy "nem is híztam olyan sokat" - amit nekem a kalóriaszámolással és a rendszeres mozgással együtt sem sikerült elérni. Ja, mozgás sincs 3 hete, energia és idő hiányában... örülök, ha az emeletre fel tudok még menni. Én már nem leszek fitt kismama...

Úgyhogy mostantól heti összegezések az étkezésekről nem lesznek. Azt, hogy hogyan változom, a centiknél továbbra is leírom. Szülés és szoptatás után pedig visszaállok majd a régi kalóriaszámolásra, hogy leadjam a feljött felesleget. De most nem megy...

Többször eszembe jutott már, hogy elrettentésképpen leírom, mennyi bogyót szedek be egy nap. Korábban írtam már arról, amit a fogyókúra alatt ettem, most összeírtam, miket szedek a terhesség alatt.

1. L-thyroxin: pajzsmirigyhormon és jód. Ezt sajnos a pajzsmirigy-alulműködés miatt a terhesség előtt is szednem kellett, és utána is szednem kell majd. A terhesség annyiban változtatott rajta, hogy a korábbi 50 mikrogramm helyett most 75 mikrogrammot kell szednem minden reggel, fél órával étkezés előtt. Az endokrinológus szerint a terhesség végére fel kell majd mennünk 100 mikrogrammig, és utána fokozatosan visszaállni az 50-re. Annak ellenőrzésére, hogy elég-e, amennyit szedek belőle, kb. havonta-kéthavonta megnézik a véremben a TSH szintet, de mivel vérképet most amúgy is sűrűbben néznek, ez nem plusz teher. Érdemes rá másnak is odafigyelni, mert egy olyan kolléganőmnek is kialakult a terhesség alatt, akinek korábban soha semmi baja a pajzsmirigyével nem volt. Az endokrinológusa szerint a terhesség után el fog neki múlni, de addig neki is szednie kell a hormonpótlást. Kismamák, ha nagyon fáradékonyak lesztek hirtelen (tehát nem a terhességgel szép fokozatosan kialakuló, lassú fáradékonyság, hanem egyfajta agyonütött állapot), nézessetek TSH és hemoglobin szintet!

2. Maltofer: vaskészítmény. A terhesség közepén kezdtem extra fáradékony lenni, én a TSH szint miatt aggódtam, de az rendben volt, viszont a hemoglobin nem (115-től jó, nekem 105 volt). A dokim szerint terhességi vérszegénység. Azóta többekkel beszéltem, gyakorlatilag minden ismerősömet, aki várt már babát, ez érintette. A megoldás a vaspótlás, erre kaptam az előbbi tablettát, ami jóval komolyabb, mint pl. a Béres vastablettája (vényköteles is). Reggel és este, étkezés után kell bevenni. Meglepő módon kb. 2 napi szedés után elkezdtem magamhoz térni, látványosan könnyebben bírtam magamat. A doki meg is jegyezte, hogy sose gondolta volna, hogy ez ilyen csodagyógyszer lehet :) A következő vérvételig szedem folyamatosan, aztán meglátjuk, milyen lesz a vérképem. Esélyes, hogy a terhesség végéig szedni kell. Mellékhatása a fekete széklet (bocsi) és a székrekedés, de mivel nekem korábban is inkább ellenkező irányú problémáim voltak, most ettől csak normálissá vált. Nem terhes menstruáló nőknek is ajánlott időnként kúraszerűen valami enyhébb vaskészítményt szedni, a rendszeres vérveszteség miatt kialakuló vashiány miatt (én korábban negyedévente-félévente szedtem be egy havi Béres vas+folsav tablettát).

3. C-vitamin. Kicsit tartok az ősztől, nem szeretnék megfázni, és azt olvastam a C-vitaminról, hogy segíti a vas felszívódását is. Reggelente, a reggeli Maltofer mellé szoktam bevenni egy 500mg-os szemet, biztos ami biztos alapon.

4. Magne B6: izomgörcsökre és koncentrálásra. Én azért kezdtem szedni, mert szinte minden éjjel begörcsölt a vádlim, és a dokim és a védőnő ezt ajánlotta. Közben utánaolvastam, és a babának is jó, de nem emlékszem már rá, hogy pontosan miért. Délelőtt, munka közben szoktam bevenni egyet, mert segíti a koncentrálóképességet is.

5. Halolajkapszula: az omega-3 zsírsavak miatt. A terhesség alatt - csakúgy, mint egyébként is - kellene enni halakat, mert vannak bennük olyan zsírsavak, amik jót tesznek a babának (meg a mi koleszterinszintünknek). Mivel a halnak a szagától is rosszul vagyok, muszáj volt valahogy pótolni, ezért kezdtem el a halolajkapszulát. A védőnő is ajánlotta, és olvastam, hogy a baba agyi fejlődésének is jót tesz. Megnéztem a patikában több márkát, és érdekes módon néhányra azt írták, hogy csak az orvossal való előzetes egyeztetés után szedhető terhesen. Egy olyan márkát találtam (lehet, hogy van több is természetesen), amin az állt, hogy terhes nők is szedhetik nyugodtan, ez az Eskimo-3 halolajkapszula volt. Ebből szedek napi egyet, amikor napközben épp eszembe jut. Nem terheseknek is ajánlott lehet félévente kúraszerűen egy adag, ha nem nagyon esznek halat.

6. Elevit: terhesvitamin, multivitamin. Mivel a pajzsmirigy-gyógyszeremben már van jód, csak olyan terhesvitamint vagy multivitamint ehetek, amiben nincs. Terhesvitaminok közül az Elevitet, a Gravidát és a Femibiont ismertem, ezek közül csak az Elevitben nincs jód, ezért egyedül ezt szedhetem. Ebéd közben vagy után szoktam bevenni egyet; akkor szoktam erre rá, amikor az első trimeszterben irtózatos hányingerem lett a folsavtól, és kevésbé volt gáz, ha volt közben valami a gyomromban. A családom aggódik, hogy nem kellene-e már abbahagyni, az én hízásom miatt is, meg mert a baba is nagy, de megkérdeztem a kórházban a szülésfelkészítésen is, meg a saját orvosomat is, és mindenhol azt mondták, hogy inkább szedjem a terhesség végéig, nem ettől lesz nagy a baba. Én is nyugodtabb vagyok, ha szedem, mert így tudom, hogy ha esetleg tápanyaghiányosan is étkezek - és szerintem mindannyian úgy étkezünk, mivel kimutatták, hogy a mostani zöldségek és gyümölcsök vitamin- és ásványi anyag tartalma töredéke az 50 évvel ezelőttieknek -, a baba akkor is megkap minden szükséges tápanyagot. K. anyukája multivitamin helyett szedi, nem tudom, miért éppen ezt :) Óvatosan vele, mert valamelyik B-vitamin tartalma négyszerese a sima multivitaminban találhatónak, és ez a B-vitamin típus is felelős a megnövekedett étvágyért...

7. Kalcium pezsgőtabletta: izomgörcsökre, csontképződésre. Azért kezdtem el szedni, mert ha nem figyelek oda, akkor viszonylag kevés fehérjét eszem, és nem igazán elég a kalcium-bevitelem. Ezt mutatja az is, hogy görcsöl a vádlim, amire a magnézium mellett a kalciumot ajánlották. A dokim azt javasolta, hogy az egyiket inkább reggel, a másikat inkább este vegyem be, ezért a kalciumos pezsgőtablettát este szoktam meginni. Sajnos ezt valamiért sokszor elfelejtem, amit a vádlim 2-3 nap kihagyás után már eléggé jelez :(

"Csak" ennyi. Eléggé soknak tűnik leírva is, beszedve is, az asztalom a sok gyógyszerrel úgy néz ki, mint a nagymamámé, csak ő 80 év felett van... Tudom, hogy minden bogyónak vannak káros mellékhatásai is, de úgy gondolom, összességében a pozitív hatások dominálnak.

Van-e valami további, bogyókkal kapcsolatos javaslatotok, tapasztalatotok?

A múlt héten ismét eljutottam a SOTE felkészítő tanfolyamára (ezen a héten még nem biztos, hogy összejön). Egy 40 körüli férfi orvos készült előadást tartani, de mikor betöltött a ppt (eszerint ő volt dr. Pataki Zoltán, akinek egy korábbi, neten fellelt, nekem nagyon profinak tűnő ppt-je alapján számoltam ki a terhesség elején a tápanyagszükségletemet), érkezett egy nővérke, hogy sürgős császármetszés miatt szükség lenne rá, ezért egy fiatalabb, 30 körüli férfi orvos tartotta meg az előadást, az eredeti doki pedig futva távozott.

A kapott információn túl muszáj leírnom a személyes benyomásaimat is (dőlten, színessel), mert rendesen felhúztam magam az előadás alatt...

1. Vitaminok és ásványi anyagok: (i) fogantatás előtt célszerű feltölteni a szervezet vitaminraktárait, különös tekintettel a folsavra; (ii) az első trimeszterben a magzatnak szinte csak vitaminokra és ásványi anyagokra van szüksége, csak a 16-20. héttől kezdődően nő meg a szervezet energiaigénye, kb. 15-20%-kal; (iii) mindezek miatt ajánlott a terhesvitamin szedése (erről az én orvosomnak picit más volt a véleménye, de meggyőztem róla, hogy úgyis szednék multivitamint, és azt mondta, hogy akkor már mégiscsak jobb a terhesvitamin, ami nálam a pajzsmirigy baj miatt kizárásos alapon az Elevit).

2. Tápanyagok: (i) fehérje: 80g/nap: nagyon fontos, elsősorban halból és csirkéből, de tejet és tojást is ajánlott fogyasztani; (ii) szénhidrát: 300-400g/nap, a kalóriabevitel 58%-a: próbáljuk inkább zöldségből és gyümölcsből bevinni, elsősorban olyanból, ami az idénynek megfelelő, ugyanerről a földrajzi területről származik, és ismert forrásból vesszük (na persze, mert ez Bp. közepén olyan könnyen megoldható...), mellőzzük a cukros és a fehér lisztes ételeket; (iii) zsír: 60-70g/nap: elsősorban növényi eredetű zsiradékokból. (Ha ezt végigszámolom: 80*4+350*4+65*9=2305 kalória/nap.)

3. Optimális súlygyarapodás: (i) normál BMI esetén max. 12-15 kg (itt az előadó gúnyosan megjegyezte, hogy a saját kismamáinak el szokta mondani, hogy 12 kg feletti hízás tilos!!!); (ii) magasabb BMI esetén max. 7 kg; (iii) vagy máshogy számolva: a terhesség előtti súly 15-20%-a (itt ismét megjegyezte gúnyosan, hogy ez szerinte sok, bár a ppt-n ez szerepelt. Ez volt az a pont, ahol igazán felhúztam magam az előadón: mégis, hogy gondolja, hogy max. 12 kg hízás legyen 2300 kalória és 300-400g ch bevitel mellett? És rá is kérdeztem, hogy ha én átlagosan heti egy nap kivételtől eltekintve folyamatosan 2000 kalória és 300g ch alatt eszem, és a 22. hétre már 9 kg-t híztam - azt nem is mondtam, hogy futottam is mellette -, akkor hogy is van ez? Na erre hebegett kicsit, és azt mondta, hogy van olyan, hogy valaki az elején többet hízik - no persze, mintha nem lenne folyamatos a hízásom -, meg hogy az én magasságomhoz ez nem olyan rossz - akkor hogy is jön össze ez a korábbi gúnyolódással?)

4. A terhesség alatti elhízás következményei: (i) terhességi cukorbetegség, amit a 24. héten szűrnek (kivéve nálunk a rendelőintézetben, mert amikor bejelentkeztem volna, és mondtam, hogy a nőgyógyászom szerint szept. 6-án kellene nekem ezt megcsinálni, akkor a labor közölte, hogy ezt ők nem tudják, csak orvosi felügyelet mellett lehet, a diabetológián pedig, ahol orvosi felügyelet mellett megcsinálták volna, közölték, hogy őket nem érdekli, hogy a nőgyógyász mikorra kérte, ők a 26-28. hét között csinálják majd meg - na itt jutottam arra, hogy megyek a SOTE-ra vérvételre, holott a rendelőintézet lényegesen közelebb lett volna...); (ii) magas vérnyomás; (iii) szülés alatt vállelakadás (ha jól értettem, azért, mert nagy lesz a baba); (iv) a császármetszés időtartama hosszabb lesz és több lesz a vérveszteség; (v) mélyvénás trombózis; (vi) endometritis (méhnyálkahártya-gyulladás); (vii) lassabb sebgyógyulás. Azért, hogy ezek elkerülhetők vagy felismerhetők legyenek, a terhesgondozás során a nőgyógyász és a védőnő különböző szűrővizsgálatokat végez (pl. vizeteltvizsgálat, vérnyomásmérés stb.).

5. Higiénia: (i) fontos a bőr rendszeres tisztán tartása; (ii) a száj betegségei miatt figyelni kell a megfelelő kalcium bevitelre, a szájhigiéniára, és el kell menni fogorvoshoz; (iii) húgyúti változások: egyre gyakoribb és kisebb mennyiségű vizelés, esetlegesen vizeletcsöpögés, ami a szülés után szinte mindig elmúlik, de emiatt fokozottan ki vagyunk téve a húgyúti fertőzéseknek, ezért ha a pisilés csíp, fáj, azonnal orvoshoz kell fordulni; (iv) gátseb: varratszedés a 3-4. napon lesz, fontos a tisztán és szárazon tartása, a rendszeres betétcsere (akár 2 hétig is maradhat a méh vérzése) és a borogatás; (v) császármetszés: az 5-6. napon lesz varratszedés, itt is fontos a tisztán és szárazon tartás és a kötéscsere; (vi) ha bármelyik seb váladékozik, vérzik, duzzad, vagy lázasak leszünk, azonnal orvoshoz kell fordulni.

6. Szoptatás: (i) a kórházban mindenképpen a szoptatást preferálják (ennek nagyon örültem, a rooming-in és ez garantálhatja, hogy nem adnak majd a babának suttyomban tápszert meg cukros teát, ami nehezítheti a szoptatás kialakulását, de azért erre majd még rákérdezek); (ii) a tejbelövellés a 3-4. napig is eltarthat (ezt nem igazán értem, akkor 3-4. napig mit eszik a baba?); (iii) fontos a mellek tisztán tartása; (iv) szükséges lehet mellbimbóvédő, illetve krém, erről beszéljünk előre a védőnővel (én krémet egy barátnőmtől kaptam, azon még hezitálok, hogy vegyek-e előre mellbimbóvédőt, de talán inkább várok vele); (v) szükséges a mellszívó, mert mindig le kell fejni a maradék tejet szoptatás után.

7. Mentálhigiénia (itt picit kikapcsoltam és kevésbé jegyzeteltem): (i) fel kell készülni arra előre lélekben, hogy a szülés után megváltozik az életünk (próbálok, de az ismeretlenre nehéz felkészülni); (ii) kell a támogatás a család, elsősorban az apuka részéről, és érdemes őt is elhozni a tanfolyamra (na persze, az is mázli, hogy én ide tudok jönni 4-re több héten át, de K-nak - és gondolom, a legtöbb dolgozó embernek - nem olyan a munkarendje, hogy 4-re már oda is tud érni valahová... - mindegy, örülök neki, hogy egyáltalán van ilyen tanfolyam).

Összességében sok újat nem hallottam - köszönhetően a korábban más megismert ppt-nek. Ami nagyon rossz volt, hogy a doki kb. úgy beszélt hozzánk, mintha fogyatékosok lennénk, akik teljesen hülyék ahhoz, hogy a saját maguk és a babájuk érdekeit felfogják, és akiket legjobb lenne bezárni valahová és etetni, mert maguktól képtelenek rá értelmesen... a stílus nem volt olyan bunkó, mint a LT blogon, de a lenézés kb. hasonló volt. Nyilván én is érzékenyebb vagyok most a hormonok miatt is, meg mert magamra vettem a gúnyolódását, de akkor is úgy gondolom, hogy ezt a stílust egyetlen orvos sem engedheti meg magának a betegekkel szemben, sőt, egyetlen előadó sem a hallgatóival szemben.

Ezután viszont lehetőségünk nyílt arra, hogy megnézzük a szülőszobát, amit egy nagyon kedves nővérke mutatott meg nekünk. Az egyágyas szülőszoba kb. 10 m2-es, picike, van benne egy szék, egy ágy, egy mosdó, egy nagy labda és rengeteg műszer, de nem volt nyomasztó. Itt leszünk a vajúdás alatt, és itt történik majd a szülés is. A beöntést és a bekerüléskor szükséges vizsgálatokat, meg a branül behelyezését (brrr...) az előtérben lévő elválasztott helyiségben végzik. Ha nincs szerencsénk, akkor a vajúdást a 3 ágyas szülőszobában kezdjük, de amit felszabadul egy egyágyas (azt hiszem, 4 van belőle), átkerülünk oda.

A legmeghatóbb pillanat az volt, amikor átvonultunk a 3 ágyas szülőszobát is megnézni, ahol épp nem feküdt senki, viszont egy apuka tartotta a bepólyált, akkor született pici babáját egy melegítő asztal felett. Ő is sírt éppen, mi is kicsit megkönnyeztük, talán épp az a baba volt, akinek a császáros szüléséhez az előadónkat egy órával korábban elhívták. A baba tüneményes volt, sok-sok hajjal, és cuppogott az apukára :) Ennyire frissen született babát még soha nem láttam :) Megállapítottam, hogy bár az egész baba nagyon pöttöm, de minden relatív: ha azt nézem, nem is olyan kicsi a feje... :)

Előre elnézést a diéta miatti olvasóktól, ez egy babás bejegyzés lesz. De hátha ebben is találtok valami hasznosat :)

Várhatóan - a választott orvosom miatt, meg azért, mert ott gyakorlatilag minden van, ami baj esetén kell, biztos, ami biztos - a SOTE I. szülészeti és nőgyógyászati klinikán (Baross utca) fogok szülni. A dokitól kapott infó szerint a klinikán szerveznek szülésfelkészítő tanfolyamot, az asszisztense szerint pedig érdemes elmenni rá, mert jobban képbe kerülök mindennel. Minden csütörtökön délután 4 órától tartják, kb. egy órás, és 10-12 témát érintenek.

Kíváncsiságból múlt héten csütörtökön elmentem. Mint kiderült, ez volt a mostani tanfolyam utolsó órája, a jövő héten kezdik újra az elejétől. Épp ezért ez egy konzultációs óra volt, téma nélkül, mindenki (voltunk kb. 10-en, nők vagy párok vegyesen) kérdezhetett, bármiről, és egy fiatal doktornő és a főnővér válaszolgatott. Ezeket foglalom itt össze, próbálva egy kis rendszert adni a témáknak, egyrészt azért, hogy nekem meglegyen a későbbiekben, másrészt hátha másnak is segítséget nyújthat.

1. Mozgás a terhesség alatt: mindent lehet, ami jól esik, de a magas pulzust eredményező kardio mozgást kerülni kell. Akkor magas a pulzus, ha 140-150 fölé megy edzés közben, vagy ha 5 perc pihenő időszak után sem megy vissza 100 alá. Célszerűbb a finom mozgásokat tartalmazó edzéseket csinálni, pl. kismamatorna-videók, a futást a rázkódás miatt kellene kerülni. (Megértettem, beszereztem kismamatorna-videókat, majd beszámolok azokról is.) A strandot a fertőzések miatt inkább kerülni kellene, a nyílt vizekkel azonban nincs semmi baj (én inkább azokat is kihagyom). A hőhatást - szauna, szolárium - szintén kerülni kell.

2. Sportolás és szülés: extrém esetekben - pl. olimpikonoknál - a sport miatt feszesek a szövetek, ezért a tapasztalatok szerint a szülés nem könnyebb nekik, mint egy átlagembernek, viszont pont emiatt egy hónappal szülés után már teljesen felépülnek, mert sokkal gyorsabban regenerálódnak. Egy átlagos ember esetén, aki munka mellett sportol, ez nem merül fel, úgyhogy mozogjunk csak nyugodtan :)

4. CTG: a magzati szívhangot, és szülés alatt a fájástevékenységet méri. A betöltött 40. héttől már naponta kell CTG-re járni. Miután bekerülünk a szülőszobára, folyamatosan ránk lesz kötve.

6. Csomag a szülőszobára: tisztasági csomag, betét, eldobható bugyi, szőlőcukor, ásványvíz (enni nem szabad vajúdás közben, inni is csak kivételes esetben), hálóing (olyan, amit a szülés után fogunk viselni, a szülés alatt a kórházit kell). Én ezen kívül barátnői javaslatra viszek még hasszorítót (kell rögtön a szülés után), úszógumit vagy spéci párnát (ráülni utána, hogy ne fájjon a gátmetszés), mellszívót (hogy be tudjon indulni a tej), iratokat (normál iratokon kívül kell a terhességi kiskönyv és az orvosi papírok, valamint apasági nyilatkozat vagy házassági anyakönyvi kivonat, továbbá viszek születési tervet - erről majd ha utánaolvastam, írok még részletesebben), fényképezőgépet és K-nak valami kaját.

7. Csomag a babának: pelenka (rendes és textil), body (évszaktól függően rövid vagy hosszúujjú), sapka, kesztyű, plüsspléd a gyerekágyba, popsitörlő. Én ezen kívül barátnői javaslatra viszek még popsikrémet, cumisüveget, cumit, rugdalózót és zoknit.

8. Szülés megindulása: kétféleképpen lehetséges: (i) fájásokkal vagy (ii) magzatvíz-elfolyással. (i) Fájások: már a 36. héttől vannak ún. jóslófájások, amik nem rendszeresek, nem meghatározott időközönként jönnek, és tudunk közben mozogni, beszélni - a rendes fájások közben nem :( A rendes fájások 5-10 percenként jönnek, 30 mp-nél hosszabbak, szabályos időszakonként visszatérnek,és melegvizes zuhanyra felerősödnek (a jóslófájások gyengülnek). (ii) Magzatvíz-elfolyás: történhet egyszerre, ha a magzatburok a méhszájnál reped meg, vagy lassan, ha feljebb. Ha a magzatvíz elfolyik, azonnal kórházba kell menni, mert onnantól nem védi semmi a babát a fertőzésektől.

9. Bekerülés: a választott orvos függvénye, nem kell hozzá kerületi lakosnak lenni. Ha a terhességi kiskönyv szerint az orvosom oda tartozik, akkor a mentő oda visz, ha nem oda akar, és semmi sürgősebb probléma nem indokolja, akkor ragaszkodni kell hozzá (ha SOS probléma van, akkor a mentő a legközelebbi kórházba visz). Miután beértünk, ha van hely, az 1 ágyas szülőszobára kerülünk, ha nincs, akkor előbb a 3 ágyasba, és ha szabadul fel hely, akkor az 1 ágyasba. Miután felvettek, beöntés, majd zuhanyozás a program (gondolom, közben van egy kör a WC-n is, bár ez nem hangzott el).

10. Levegővétel: megtanítják majd vajúdás közben (azért ennek inkább előtte utánaolvasok).

11. Fájdalomcsillapítás: két módszer van: (i) fenékbe adott injekció és (ii) gerinc melletti érzéstelenítés (epidurális). (i) Injekció: elég jó a hatása, ismételhető, és a méhszájat is lazítja. (ii) Epidurális: több a szövődménye, de összesen is elenyésző ezek mértéke. A háton át a gerinc mellé bevezetnek egy kanült, és ezen át adagolható, a beszúrás kb. 10 percig tart. Ez is lazítja a méhszájat. Csak akkor kötik be, ha a tágulás max. 1-2 ujjnyi, mert különben elhúzhatja a kitolási folyamatot, mivel az anyuka nem érzi az ingereket.

12. Oxitocyn: akkor kötik be, ha a szülés elhúzódása akár az anyának, akár a babának hátrányos lehet, mivel ezzel meg tudják gyorsítani.

13. Apás szülés: a szüléshez egy hozzátartozó bejöhet, és jobban szeretik a kórházban, ha az az apuka, nem pedig a nagymama (ezt nem fejtették ki részletesen, de valahogy én is így érzem, pedig mielőtt terhes lettem volna, úgy gondoltam, jobb lenne, ha az anyám lenne bent, de most már K-t szeretném). A vajúdás alatt lelki támaszt jelent leginkább, a kitolási szakaszban pedig az anyuka fejét tartja, tehát ha nem akar, nem kell semmit sem látnia. A végén, ha akarja, átvághatja a köldökzsinórt.

14. Gátmetszés: a hüvely és a végbél közötti résznek a hüvelytől induló egyenes vagy oldalirányú bevágása. Első szülésnél szinte protokoll, csak nagyon ritkán tudnak eltekinteni tőle, de ezt csak akkor lehet eldönteni, amikor látják, hogy hogyan és mennyire feszül. Azért vágnak, hogy ne történjen szakadás, mert az egyenes vágást könnyen és gyorsan össze tudják varrni, és gyorsabban gyógyul, mint egy cakkos szakadás. Maga a gátmetszés nem fáj, mert a baba feje akkor már annyira nyomja a gátat, hogy elzsibbad, és nem érezzük. (Brr... ettől a dologtól, meg főleg az utána való gyógyulási időszaktól a hideg kiráz, főleg azért, mert van olyan ismerősöm, akit szűkebbre varrtak össze a végén, és utána komoly gondjai lettek a párjával. Utána fogok járni a gátvédelem módszerének, az intimtornának és a különböző krémeknek.)

15. Rooming in: a babát a szülés után a hasunkra fektetik, amíg apuka vagy más elvágja a köldökzsinórt, utána elviszik fürdetni és megvizsgálni, de apuka mehet vele (addig anyukát összevarrják), utána visszahozzák a babát, és kb. fél óráig együtt lehetünk hármasban. Utána átkerülünk az osztályra, 2 vagy 4 ágyas kórtermekbe, és a baba végig velünk lesz, az ágyunk mellett. Császármetszés esetén ez annyiban módosul, hogy anyuka csak másnap kapja meg a babát, mert addig a műtét miatt nem tudná ellátni.

Kb. ennyi kérdés és válasz hangzott el egy óra alatt. Számomra hihetetlenül hasznos volt, sok dolog felől (pl. rooming in) megnyugodtam, más dolgokban (pl. fájdalomcsillapítás) most már sokkal tisztábban látok. A jövő héttől indul újra a tanfolyam, konkrét témákkal. Ha tudok, megpróbálok minden alkalomra elmenni, és ha lesz erőm, ide is megírni, amit hallottam.

Több ismerősöm nem olyan szerencsés, mint mi vagyunk, és már jó ideje próbálkoznak azzal, hogy összejöjjön a baba (hozzáteszem, mindannyian 30 körül vagyunk, többnyire inkább kicsit felette). A velük való beszélgetések és a saját tapasztalataim alapján összeszedtem egy listát, hogy mire érdemes odafigyelni (jól jöhet nekem is még majd a második baba előtt). Ez természetesen nem azt jelenti, hogy amíg nincs minden pont "kipipálva", nem is érdemes próbálkozni, éppen fordítva: ha tudjuk, hogy kb. fél év múlva elkezdünk próbálkozni, érdemes lehet a lentieket végiggondolni.

1. Vérvétel. Nem csak sima teljes vérkép, hanem vas és pajzsmirigyadatokkal kiegészítve, továbbá terheléses cukor és inzulin. Jobb időben, több hónap próbálkozás előtt tudni, ha valamivel baj van, és elkezdeni kezelni (mint nálam a pajzsmirigyet), ha meg minden oké, akkor később a nőgyógyász fog örülni, hogy van egy referencia adata.

4. Vitamin. Ezzel kapcsolatban megoszlanak a vélemények, különösen azért is, mert a terhesvitaminok elég nagy étvágyat is csinálnak. A nőgyógyászom eleinte nem ajánlotta, csak magában a folsavat. A magam részéről úgy gondolom, hogy annyira hiányosan táplálkozunk nap mint nap, hogy valamilyen módon a vitamin és ásványi anyag pótlására szükségünk van. Ezt megtehetjük terhesvitaminnal, de multivitaminnal is (márkát nem tudok ajánlani, nincs sok információm ezen a téren). Ha multivitamin, akkor viszont meg kell fontolni mellé külön folsav szedését is. Egy hónap folsav után meggyőztem a nőgyógyászt, hogy úgyis szednék valamilyen multivitamint, és azt mondta, akkor viszont az legyen terhesvitamin :) Figyelmeztetés pajzsmirigybetegeknek: ha L-thyroxint szedtek, csak olyan terhesvitamin választható mellé, amiben nincs jód. Én így kötöttem ki az Elevitnél.

5. Fogyás, hízás. Nagy túlsúllyal nem ajánlott belevágni a terhességbe. Nemcsak azért, mert a túlsúly komolyan akadályozhatja a teherbeesést, de ha feljön az emberre 15-25 kg plusz (aki előtte sokat evett, az a terhesség alatt is sokat fog, hacsak nem hány ki mindent), az nagyon meg fogja terhelni a szervezetet: térdet, ízületet, szívet, tüdőt stb. Ha emellé még kiderül a vérvétel során valami (pl. inzulinrezisztencia, terhességi cukorbetegség), akkor fokozott odafigyelésre van szükség a bevitt szénhidrát vonatkozásában. Ugyanez fordítva is igaz: nagyon sovány lányok próbáljanak előtte picit "hízózni", mert ha az első trimesztert végighányják, és emiatt még fogynak (kolléganőm kb. 40 kg vasággyal, és ebből fogyott az első trimeszterben még 3 kg-t a hányások miatt), az sem nekik, sem a babának nem túl jó.

6. Egészséges étkezés. Nem részletezem, a csapból is ez folyik :) Lehetőség szerint csökkenteni a bevitt "mű" dolgokat (tartósítószer, mesterséges édesítőszer stb.). És odafigyelni arra, hogy ha lehet, fehérjét is fogyasszunk (ez megy nekem nagyon nehezen).

7. Mozgás. Összefügg az előzőekkel, valamint azzal, hogy nem szerencsés bármiféle mozgást terhesen elkezdeni, ugyanakkor a terhesség alatti mozgás kifejezetten ajánlott a szervezet és a baba oxigénellátása és az erőnlét megtartása miatt. Ha valaki már a teherbeesés előtt is pl. futott, akkor nem tilos utána sem, amíg nem okoz gondot (de az orvossal meg kell előtte beszélni), ha viszont nem, akkor nem szabad terhesen elkezdeni, mert nincsenek meg hozzá a szükséges izmok a hasfalban. Ugyanakkor az utóbbi időben ijesztgetnek azzal is, hogy aki izmos, az nehezebben fog tudni szülni, mert nehezebben fog tudni ellazulni és tágulni. Nem igazán tudom, mi legyen, mert az orvosom kifejezetten ajánlotta a mozgást. Egyelőre folytatom, amíg bírom, és később majd rákérdezek. Ha valaki ezzel kapcsolatban többet tud, írjon!

8. Dohányzás, alkohol, kávé elhagyása. Klasszikus, szerintem nem nagyon kell ragoznom. A dohányzás elhagyása mindenképpen feltétlenül javasolt, mert sem a mamának, sem a babának nem tesz jót. Az alkohollal és a kávéval kapcsolatban megoszlanak a vélemények, én a magam részéről úgy gondolom, hogy senkinek nem árt meg, ha hónapokon át kávé és alkohol nélkül él, és hagyja, hogy ezek kiürüljenek a szervezetéből. Több helyen olvastam, többen mondták, hogy "az az egy pohár még belefér". Lehet, de én inkább nem kockáztatok, az én babámról van szó, nem azokéról, akik az adott pohár piát/kávét ajánlgatják.

9. Stressz csökkentése. Úton-útfélen hallható, hogy nagyban elősegíti a teherbeesést, ha stresszmentesen élünk. Erre nagyon nem tudok nyilatkozni, nekem az idei tavasz nagyon sok munkával és feszültséggel telt, a baba mégis jönni akart :) de én alapvetően elég jól tűröm a komoly terhelést. Ha valakit ez lelkileg, idegileg jobban kiborít, és tud rajta csökkenteni (mintha az olyan könnyű volna...), próbálja meg megtenni.

10. Fogamzásgátló elhagyása. A legtöbb fogamzásgátlónak van egy kiürülési periódusa, amit érezni is lehet, hogy mikor telik le, ha elhagyjuk (fájdalmasabb menstruáció, újra megjelenő pattanások, növekvő nemi vágy és hasonlók). Azt szokták ajánlani, hogy a tervezett teherbeesés előtt 3-6 hónappal hagyjuk abba a szedését. Feltehetően a 6 hónap biztonságosabb, de e téren nem tudok nyilatkozni, mert a pajzsmirigybetegség miatt én másfél évvel korábban tettem le a gyógyszert.

11. Káros kozmetikai szerek elhagyása. Ebben nem vagyok teljesen biztos, de több helyről hallottam, hogy a parabént, vagy a parabén vegyületeit (metil-, etil- stb.) tartalmazó kozmetikai szerek nem tesznek jót sem a női, sem a férfi hormonháztartásnak. Nem tudom, ez mennyiben igaz, de nem árthat meg, ha szépen lassan lecseréljük a kozmetikai termékeinket természetesekre. A DM-ben kapható Alverde termékcsoporttal gyakorlatilag bármit tudunk helyettesíteni, és nem is drágábbak, vagy nem sokkal drágábbak, mint a megszokott termékeink (bár a kézkrémjük nekem nagyon büdös, de a többi illatával nem volt gondom). A körömlakk, körömlakklemosó és társai értelemszerűen kerülendők.

12. Vegyszerektől való tartózkodás. Ezalatt nem azt értem, hogy nem szabad Domestosszal kipucolni a WC-t (legalábbis szerintem szabad, de nem vagyok tudományos szaktekintély e téren :), hanem hogy ha lehet, ne nagyon nyúlkáljunk komoly vegyszerekhez (pl. festék, hígító), és ne is nagyon lélegezzük be.

Hirtelen ennyi jutott eszembe, de ha valakinek van még ötlete, javaslata, hozzáfűznivalója, szívesen kiegészítem a listát.