A múlt héten ismét eljutottam a SOTE felkészítő tanfolyamára (ezen a héten még nem biztos, hogy összejön). Egy 40 körüli férfi orvos készült előadást tartani, de mikor betöltött a ppt (eszerint ő volt dr. Pataki Zoltán, akinek egy korábbi, neten fellelt, nekem nagyon profinak tűnő ppt-je alapján számoltam ki a terhesség elején a tápanyagszükségletemet), érkezett egy nővérke, hogy sürgős császármetszés miatt szükség lenne rá, ezért egy fiatalabb, 30 körüli férfi orvos tartotta meg az előadást, az eredeti doki pedig futva távozott.

A kapott információn túl muszáj leírnom a személyes benyomásaimat is (dőlten, színessel), mert rendesen felhúztam magam az előadás alatt...

1. Vitaminok és ásványi anyagok: (i) fogantatás előtt célszerű feltölteni a szervezet vitaminraktárait, különös tekintettel a folsavra; (ii) az első trimeszterben a magzatnak szinte csak vitaminokra és ásványi anyagokra van szüksége, csak a 16-20. héttől kezdődően nő meg a szervezet energiaigénye, kb. 15-20%-kal; (iii) mindezek miatt ajánlott a terhesvitamin szedése (erről az én orvosomnak picit más volt a véleménye, de meggyőztem róla, hogy úgyis szednék multivitamint, és azt mondta, hogy akkor már mégiscsak jobb a terhesvitamin, ami nálam a pajzsmirigy baj miatt kizárásos alapon az Elevit).

2. Tápanyagok: (i) fehérje: 80g/nap: nagyon fontos, elsősorban halból és csirkéből, de tejet és tojást is ajánlott fogyasztani; (ii) szénhidrát: 300-400g/nap, a kalóriabevitel 58%-a: próbáljuk inkább zöldségből és gyümölcsből bevinni, elsősorban olyanból, ami az idénynek megfelelő, ugyanerről a földrajzi területről származik, és ismert forrásból vesszük (na persze, mert ez Bp. közepén olyan könnyen megoldható...), mellőzzük a cukros és a fehér lisztes ételeket; (iii) zsír: 60-70g/nap: elsősorban növényi eredetű zsiradékokból. (Ha ezt végigszámolom: 80*4+350*4+65*9=2305 kalória/nap.)

3. Optimális súlygyarapodás: (i) normál BMI esetén max. 12-15 kg (itt az előadó gúnyosan megjegyezte, hogy a saját kismamáinak el szokta mondani, hogy 12 kg feletti hízás tilos!!!); (ii) magasabb BMI esetén max. 7 kg; (iii) vagy máshogy számolva: a terhesség előtti súly 15-20%-a (itt ismét megjegyezte gúnyosan, hogy ez szerinte sok, bár a ppt-n ez szerepelt. Ez volt az a pont, ahol igazán felhúztam magam az előadón: mégis, hogy gondolja, hogy max. 12 kg hízás legyen 2300 kalória és 300-400g ch bevitel mellett? És rá is kérdeztem, hogy ha én átlagosan heti egy nap kivételtől eltekintve folyamatosan 2000 kalória és 300g ch alatt eszem, és a 22. hétre már 9 kg-t híztam - azt nem is mondtam, hogy futottam is mellette -, akkor hogy is van ez? Na erre hebegett kicsit, és azt mondta, hogy van olyan, hogy valaki az elején többet hízik - no persze, mintha nem lenne folyamatos a hízásom -, meg hogy az én magasságomhoz ez nem olyan rossz - akkor hogy is jön össze ez a korábbi gúnyolódással?)

4. A terhesség alatti elhízás következményei: (i) terhességi cukorbetegség, amit a 24. héten szűrnek (kivéve nálunk a rendelőintézetben, mert amikor bejelentkeztem volna, és mondtam, hogy a nőgyógyászom szerint szept. 6-án kellene nekem ezt megcsinálni, akkor a labor közölte, hogy ezt ők nem tudják, csak orvosi felügyelet mellett lehet, a diabetológián pedig, ahol orvosi felügyelet mellett megcsinálták volna, közölték, hogy őket nem érdekli, hogy a nőgyógyász mikorra kérte, ők a 26-28. hét között csinálják majd meg - na itt jutottam arra, hogy megyek a SOTE-ra vérvételre, holott a rendelőintézet lényegesen közelebb lett volna...); (ii) magas vérnyomás; (iii) szülés alatt vállelakadás (ha jól értettem, azért, mert nagy lesz a baba); (iv) a császármetszés időtartama hosszabb lesz és több lesz a vérveszteség; (v) mélyvénás trombózis; (vi) endometritis (méhnyálkahártya-gyulladás); (vii) lassabb sebgyógyulás. Azért, hogy ezek elkerülhetők vagy felismerhetők legyenek, a terhesgondozás során a nőgyógyász és a védőnő különböző szűrővizsgálatokat végez (pl. vizeteltvizsgálat, vérnyomásmérés stb.).

5. Higiénia: (i) fontos a bőr rendszeres tisztán tartása; (ii) a száj betegségei miatt figyelni kell a megfelelő kalcium bevitelre, a szájhigiéniára, és el kell menni fogorvoshoz; (iii) húgyúti változások: egyre gyakoribb és kisebb mennyiségű vizelés, esetlegesen vizeletcsöpögés, ami a szülés után szinte mindig elmúlik, de emiatt fokozottan ki vagyunk téve a húgyúti fertőzéseknek, ezért ha a pisilés csíp, fáj, azonnal orvoshoz kell fordulni; (iv) gátseb: varratszedés a 3-4. napon lesz, fontos a tisztán és szárazon tartása, a rendszeres betétcsere (akár 2 hétig is maradhat a méh vérzése) és a borogatás; (v) császármetszés: az 5-6. napon lesz varratszedés, itt is fontos a tisztán és szárazon tartás és a kötéscsere; (vi) ha bármelyik seb váladékozik, vérzik, duzzad, vagy lázasak leszünk, azonnal orvoshoz kell fordulni.

6. Szoptatás: (i) a kórházban mindenképpen a szoptatást preferálják (ennek nagyon örültem, a rooming-in és ez garantálhatja, hogy nem adnak majd a babának suttyomban tápszert meg cukros teát, ami nehezítheti a szoptatás kialakulását, de azért erre majd még rákérdezek); (ii) a tejbelövellés a 3-4. napig is eltarthat (ezt nem igazán értem, akkor 3-4. napig mit eszik a baba?); (iii) fontos a mellek tisztán tartása; (iv) szükséges lehet mellbimbóvédő, illetve krém, erről beszéljünk előre a védőnővel (én krémet egy barátnőmtől kaptam, azon még hezitálok, hogy vegyek-e előre mellbimbóvédőt, de talán inkább várok vele); (v) szükséges a mellszívó, mert mindig le kell fejni a maradék tejet szoptatás után.

7. Mentálhigiénia (itt picit kikapcsoltam és kevésbé jegyzeteltem): (i) fel kell készülni arra előre lélekben, hogy a szülés után megváltozik az életünk (próbálok, de az ismeretlenre nehéz felkészülni); (ii) kell a támogatás a család, elsősorban az apuka részéről, és érdemes őt is elhozni a tanfolyamra (na persze, az is mázli, hogy én ide tudok jönni 4-re több héten át, de K-nak - és gondolom, a legtöbb dolgozó embernek - nem olyan a munkarendje, hogy 4-re már oda is tud érni valahová... - mindegy, örülök neki, hogy egyáltalán van ilyen tanfolyam).

Összességében sok újat nem hallottam - köszönhetően a korábban más megismert ppt-nek. Ami nagyon rossz volt, hogy a doki kb. úgy beszélt hozzánk, mintha fogyatékosok lennénk, akik teljesen hülyék ahhoz, hogy a saját maguk és a babájuk érdekeit felfogják, és akiket legjobb lenne bezárni valahová és etetni, mert maguktól képtelenek rá értelmesen... a stílus nem volt olyan bunkó, mint a LT blogon, de a lenézés kb. hasonló volt. Nyilván én is érzékenyebb vagyok most a hormonok miatt is, meg mert magamra vettem a gúnyolódását, de akkor is úgy gondolom, hogy ezt a stílust egyetlen orvos sem engedheti meg magának a betegekkel szemben, sőt, egyetlen előadó sem a hallgatóival szemben.

Ezután viszont lehetőségünk nyílt arra, hogy megnézzük a szülőszobát, amit egy nagyon kedves nővérke mutatott meg nekünk. Az egyágyas szülőszoba kb. 10 m2-es, picike, van benne egy szék, egy ágy, egy mosdó, egy nagy labda és rengeteg műszer, de nem volt nyomasztó. Itt leszünk a vajúdás alatt, és itt történik majd a szülés is. A beöntést és a bekerüléskor szükséges vizsgálatokat, meg a branül behelyezését (brrr...) az előtérben lévő elválasztott helyiségben végzik. Ha nincs szerencsénk, akkor a vajúdást a 3 ágyas szülőszobában kezdjük, de amit felszabadul egy egyágyas (azt hiszem, 4 van belőle), átkerülünk oda.

A legmeghatóbb pillanat az volt, amikor átvonultunk a 3 ágyas szülőszobát is megnézni, ahol épp nem feküdt senki, viszont egy apuka tartotta a bepólyált, akkor született pici babáját egy melegítő asztal felett. Ő is sírt éppen, mi is kicsit megkönnyeztük, talán épp az a baba volt, akinek a császáros szüléséhez az előadónkat egy órával korábban elhívták. A baba tüneményes volt, sok-sok hajjal, és cuppogott az apukára :) Ennyire frissen született babát még soha nem láttam :) Megállapítottam, hogy bár az egész baba nagyon pöttöm, de minden relatív: ha azt nézem, nem is olyan kicsi a feje... :)