Ezt most muszáj azonnal leírnom: lefutottam a Margitszigetet 30 perc 20 másodperc alatt!

A korábbi legjobb eredményem 31:59 volt, néhány hónappal ezelőtt. Azóta csak a csajokkal voltam futni, egyedül nem, mert velük sokkal jobb, nem unalmas, nem akarok 100 méter után meghalni, és nem azt várom, hogy mikor állhatok meg végre. Most mindez újra előjött: a parkolótól indultam, a kukánál (kb. 300 méter) már azt éreztem, hogy ez nekem nem fog menni, a Palatinusnál már alig vártam, hogy abbahagyhassam, a Margit híd előtt úgy éreztem, nekem nem fog menni a másik fele. Aztán valahogy összekaptam magam, az evezősöknél még előztem is, de az állatkert előtt megfájdult a hasam, és onnantól már csak az akarat vitt előre.

Egyszerűbben: egyedül nagyon szar futni, legalábbis én nagyon utálok. De bennem volt, hogy ha Teleszkóp meg tudja csinálni 28 perc alatt, akkor nekem is tudnom kell 30 perc körül futni. Hogy a kettőnek semmi köze egymáshoz? Én is tudom, de a bennem lévő kisördög csak nem hagyott békén, amióta mondta :) Az a versenyszellem, vagy nevezzük ambíciónak, ami az élet több területén igen meghatározó az életemben, végre először most kijött a mozgásban is. Köszi, Teleszkóp, hihetetlenül motiváló volt a tudat, hogy te megcsináltad!

És nagy-nagy ölelés a csajoknak is: Leninek, Thatsme-nek és Debrának. Ha nem futnánk együtt több hónapja, egész biztos, hogy nemhogy javítani nem tudok, de vagy el se indulok, vagy ha igen, akkor se sikerült volna 35 percen belül. Remélem, most nem szúr ki velem sem a csípőm, sem a térdem, és jövő héten tudok veletek menni, mert - az előbb írtak miatt - nem szeretnék egyedül futni többet. Pláne nem sötétben.

Még egy dolog: a motiváció, hogy mi is vett rá arra, hogy vasárnap délután felkeljek és elmenjek futni. Egyrészt az, hogy a mostanra már nagyjából rendszeressé vált heti kétszeri futásból nekem ezen a héten egy volt csak, szerdán, mert megfájdult utána a térdem. Másrészt az, hogy olvasom a csajoknál, hogy ki mennyit mozgott, és elszégyelltem magam, hogy én fasorban se vagyok hozzájuk képest, pedig nekem többet kell leadni, mint nekik. Végül az, hogy megírtam az előző bejegyzést, és átolvasva rendesen lelkiismeret-furdalásom volt amiatt, hogy mennyire nem tartottam be a diétában a saját szabályaimat sem. Úgyhogy ha olvasna olyan, aki még nem blogol, innen üzenem, hogy jobb elkezdeni, legfeljebb letörlöd utána. Ha nem kezdtem volna el írni, a lányokat sem ismertem volna meg, amit nagyon-nagyon sajnálnék.

És újra: 30:20!!! El se hiszem :) Bocsi, ez nem nagyképűsködés akar lenni, hanem gyerekes lelkendezés :) És csak halkan jegyzem meg, hogy ha majd még egy kicsit edzettebb leszek, akkor lehet, hogy meg fogom tudni csinálni 30 percen belül. Az már runtilten "B" csoport, még ha csak éppenhogy is :)

Runtilt: azt hittem, jan, 22-én lesz, és végre el is döntöttem, hogy megyek. Később olvastam, hogy jan, 29-én lesz, ami sajnos nekem nem megy, mert apukám és nagymamám szülinapja pont aznap van, és már karácsonykor megbeszéltük, hogy akkor megyünk haza az öcsémmel legközelebb. Azért ezt most sajnálom :(