Nincs időm blogolni, és a héten nem is lesz. De van, amiket muszáj elmondanom, ha csak röviden, akkor is:

- 4 napja nem írom, hogy mit eszek, de amit eszek, annak kb. 90%-a szénhidrát. Köszönhető ez 1. K. szülinapjának; 2. a Vivicitta előtti nap tanácsra szénhidrátban gazdag étkezésének; 3. a Vivicitta örömére (meg Leni bűnös sugallatára) rendelt pizzának; és 4. a rövid eszemnek, hogy mára elfelejtettem kaját rendelni, időm meg persze nem volt, úgyhogy egész nap azt a ropit és sütit ettem, ami az értekezleten ki volt téve elénk.

- Az előbbiek eredménye: +1,5 kg. Le fog menni előbb-utóbb nyilván, de nem örülök neki. Pláne nem húsvét előtt, ahol megint oda nem figyelve fogok étkezni. Kéne egy kis fegyelem, nagyon elengedtem magam így 70 kg alatt. Nem kell biztatás, össze fogom szedni magam, ez csak amolyan "note-to-self" volt.

- Mindezekből kifolyólag (meg az időhiány miatt) táblázatok nincsenek. Ha lesz energiám, a csupacsokitortát (abszolút nem diétás recept!) valamikor leírom, csak a magam kedvére, hogy máskor könnyen megtaláljam a receptet (mindig minden receptet elkavarok, ami nem gépen van). Lesznek táblázatok is, de csak a holnapi naptól. Majd. Valamikor. Ha nem kell két helyen határidős melókat csinálni, itthon meg takarítani.

- Lefutottam a Vivicittát (12 km), 1 óra 20 perces idővel. Lenivel együtt futottunk, és a fantasztikus stratégiánknak köszönhetően (nekünk olyan is volt, ahogy azt a Lánchídon megállapítottuk) végig egyforma sebességgel, a pulzusmérő alapján. Lehet, hogy ez így inkább edzés volt, mint verseny, de én csak kb. a 9. és a 10. km. között mertem elhinni, hogy végig fogom tudni csinálni. Nekem ez volt a legnagyobb kihívás. Sose futottam még ennyit (a két szigetkör csak 10,7 km), és volt bennem némi félsz, hogy képes vagyok-e rá.

- Találkoztam a "futós csajokkal". A többiek már nagyrészt mindent leírtak a találkáról, én is csak felsőfokon tudok róla beszélni. Mondjuk engem nem lepett meg, hogy jó fejek, sejtettem már a szövegeikből is :) Remélem, a csapat továbbra is megmarad. Most épp tervezgetünk egy váltófutást, amiben a futáson túl az sem lenne semmi, hogy szinte akár 2 csapatot is ki tudnánk állítani lassan. Remélem, összejön... A találkán kaptam Annától eredeti svájci csokit, diétázónak való módon étcsokit, majd beosztom, köszönöm! És kaptam Thatsme-től egy nagyon szuper csini farmert (csak még nem kapok benne levegőt, de nyárra remélhetőleg pont jó lesz,) meg egy felsőt, ami már most is jó. Neki is köszönöm! Jó volt veletek, csajok :)

- És nemcsak jó, de szerintem nyitott csapat is vagyunk, úgyhogy ha valaki érdeklődne, vagy szívesen csatlakozna a futásokhoz - amik alatt sokszor észre sem vesszük a távolságot és a tempót, mert valakinek mindig van valami érdekes mesélnivalója -, azt szeretettel várjuk!

Most picit eltűnök, ha húsvétkor lesz időm, írok újra. Legyetek sokkal okosabbak, odafigyelőbbek és kitartóbbak, mint én!