Újabb hét telt el. Azt hiszem, most már sikerült egy kicsit értelmesebben étkeznem, és a hetet végre nem hízással zártam :)

Szombat: 74,6 kg. Ahogy korábban írtam, jobban örülnék, ha 73-mal kezdődne még egy kicsit.

Ebédre rendelt gyros tálat ettem tzatzikivel és egy pitával, amit küldtek hozzá. A pontos értékeiről fogalmam nincs, a Cityfood mennyiségét viszont ismerem, így azt választottam ki a MFP által felkínált lehetőségek közül, és mivel a rendelt adag elég nagy volt, dupla mennyiséggel számoltam (a fehérje adatok egész biztosan nem jók, aránytalanul sok, de a kalória kb. rendben van). A vacsorára nagyon nem vagyok büszke, egy ősrégen kapott bonbonnak végül nem tudtam ellenállni :( de ennek fejében a normális vacsorát kihagytam.

Vasárnap: 74,5 kg. Az előző napi kalóriamennyiséggel ez oké.

Azt hittem, ez a nap elég jól sikerült, mert semmi nagyon káros nem volt benne, a tápanyagarány mégsem az igazi. Sajnos ahhoz, hogy a megfelelő fehérje mennyiséget elérjem, muszáj előre terveznem és kitalálni, mivel is vihetem be.

Hétfő: 74,1 kg. Alakul :)

Ez a napom elég sűrű volt, vérvétellel indult, utána másik munkahely, majd találka két barátnővel, akikkel elmentünk ebédelni a Szerájba. Nagyon szeretem az ottani ételeket, főleg a salátáikat. Most ettem egy gyros szendvicset és két fél adag salátát. Mivel a salátákra nincs adatom, a biztonság kedvéért két szendviccsel számoltam. Vacsorára csak gyümölcsöt akartam enni, de sajnos ez azzal járt, hogy nem sokkal később már szédültem, ezért tartottam egy utóvacsorát is. Nem tudok egyszerre minden feltételnek megfelelni: ha jó a kalóriatartalom, akkor időnként megszédülök :(

Kedd: 74,2 kg. Végülis a stagnálás sem rossz.

Ezt a napot előre elterveztem, látszik is a javuló tápanyagarányon. Titti említette valamelyik nap a kacsacombot, amit én is piszkosul megkívántam, pedig ilyen mostanában hússal nem fordult elő. Úgy gondoltam, hogy nem foglalkozom azzal, hogy zsíros, ha nem lesz tőle hányingerem, mire megsül, és meg tudom enni, már jól jártam. Szerencsém volt a kacsával, nem kellett nagyon sokáig pucolni (azt nagyon utálom), és a sülő kacsaszagtól sem fordult fel a gyomrom, a kész husit pedig kifejezetten kívántam (amúgy semmi extra az elkészítése: kitokozni, bevagdosni, besózni, egy éjszakára hűtőbe, tepsibe vizet, lefedve sütni kb. 2 órán át, utána rápirítani). A kész kacsacombot nem tudtam, hogy milyen adatokkal számoljam - hiszen a zsír kisült belőle, de nem tudom, mennyi -, végül találtam egy linket, aminek úgy döntöttem, hiszek: http://fatsecret.com/calories-nutrition/usda/duck-leg-meat-and-skin-%28young-duckling-bone-in-cooked-roasted%29?portionid=57419&portionamount=100.000

Az ebédre annyira büszke voltam, hogy le is fotóztam. Eredetileg párolt káposztát akartam készíteni köretnek, de a káposzta belseje romlott volt, így mirelit zöldséget melegítettem hozzá. Az uborka ennél kicsit több lett a végén.

Este elmentem Teleszkóppal futni, aki annyira tündéri volt, hogy bár tudott volna 10 perccel jobb kört futni (38 perces kört mentünk), végig maradt velem, és szórakoztatott. Menet közben mértünk egyszer pulzust is, ami 168 lett, így a második felére visszavettünk picit a tempóból és én megpróbáltam csendben maradni :) A végére ez lement 156-ra. A kismamatornát vezető edző szerint 144 fölé ne menjünk. Majd legközelebb még óvatosabb leszek, vagy beszerzek egy pulzusmérő övet.

Futás után beugrottunk a boltba, és én ezerrel megkívántam a cukros üdítőket, elsősorban a light kólát (hm, light kóla mint cukros üdítő... de az érzés kb, ilyen volt). Ezt úgy képzeljétek el, hogy hihetetlen erőfeszítést kívánt tőlem az, hogy ne kapjak le egy 2 literes flakont a polcról, és igyam ki az utolsó cseppig még ott a boltban, mindenki előtt, úgy, hogy kétoldalt folyik le a lé... Így sem jártam még korábban... Végül "áttereltem" magam a 100%-os narancslére, amit hősies erőfeszítéssel nem bontottam fel hazáig (kb. minden lépésnél ezen járt az agyam), és itthon hígítva ittam belőle 3 decit, összesen 1 liter vízzel.

Szerda: 74,6 kg. Ilyenkor sosem értem a rendszert: a futással együtt minimum tartani kellett volna a súlyomat.

Reggelire váltottam, a sovány sonkának újabban a szagát sem bírom, a sajt viszont egész jól lement, pedig régebben - épp a nagy kalória- és zsírtartalma miatt - igyekeztem kerülni a sajtokat. Ebédre Tomisz javaslatára vöröslencséből főztem főzeléket - levesnek indult, de nagyon hamar szétfőtt, amire nem számítottam -, és a túrós-meggyes torta változataként, Titti ötletén felbuzdulva csináltam túrós-barackos krémet. A két receptet egy külön posztban feltettem. Ezzel elvoltam vacsorára is.

Este Teleszkóp helyett Thatsme-t boldogítottam a futás közbeni mély hallgatásommal :) de ő is nagyon aranyos és türelmes volt. 40 perces körünk lett, amit furcsállottam, mert jobbnak éreztem, mint az előző napit. Lett volna még bennem erő gyorsabban futni, de amikor félkörnél megint 168 lett a pulzusom, nem mertem gyorsabban menni. A végére lement 150-re, már majdnem jó :)

Csütörtök: 73,8 kg. Végre megint 73, lassan utolérhetne már a "hivatalos" súly is :) Tuti biztos, hogy a hajszálnyi csökkenés a futás miatt van, jó lenne folytatni, amíg bírom.

Napközben ügyintézős rohanás volt (többek között szereztem biztonsági övhöz övterelőt), meg másik munkahely (mire jó, ha az egyiken épp szabin vagyok...), így ebédre megint gyros lett. Kész csoda, hogy még nem untam és utáltam meg, de ez valamiért mindig lecsúszik. Vettem utána egy kis sült tejberizst is, mert sejtettem, hogy sokáig nem jutok újra ételhez. A mennyiség kb. szerintem 300g volt (mérni nem tudtam, ha valakinek van rá adata, súgjon), a kalóriatartalom egy random tejberizs adata. Este 6 körül már nagyon örültem, hogy bűnöztem, mert már ekkor látszódott, hogy még vagy 2 óráig nem tudok enni. Végül este fél 9 körülre értem haza, ekkor már kezdtem nagyon kidőlni fizikálisan. Vacsorára - szintén Tomisz javaslatára - barna zsömlét ettem tzatzikivel, meg a maradék túrós krémet. A nap végi fehérjeadatra egész büszke vagyok :)

Péntek: 74,3 kg. Nem mintha érteném a rendszert, de nagyon ezen sem bánkódtam.

Reggelire lefeleztem az egyébként normális adagomat, mert nagyon megkívántam a maradék narancslevet. Tápanyagarányban sokkal rosszabb, de nagyságrendekkel felüdítőbb kezdés volt, mintha csak normálisan reggeliztem volna. C-vitamin hiány? Vajon a terhesvitaminban van elég?

A mai nap a pakolásról, készülődésről szólt. Eredetileg akartam valamit főzni, de amikor még 1 óra körül sem jutottam el odáig, hogy elmenjek a boltba hozzávalókért, akkor feladtam, és rendeltem gyrost. Csak most, a poszt írása közben tűnt fel, hogy ez a héten már a sokadik gyros volt :) Most két szendvicset rendeltem, egyrészt mert belefért a kalóriatartalomba, másrészt mert estig újra nem nagyon lesz lehetőségem enni. A desszert szárított alma volt (nem cukros). Az ebéd így elég brutális lett, de nem fogok ezen görcsölni.

És jól sejtettem, vacsora megint este 9 körül volt. Ehettem volna közben, mert itthon voltam, de annyira elment az idő mindennel, hogy nem gondoltam uzsonnára, 6 körül viszont el kellett mennem. Mire hazaértem, megint hullafáradt voltam, de legalább mindent elintéztem, amit akartam. (NB: a bankkártyámhoz kapcsolódó biztosítás a terhesség 14. hete után nem érvényes. Még jó, hogy óvatos vagyok és rákérdeztem. Így aztán kötöttem külön utazási biztosítást is. De basszus...)

Holnap indulunk nyaralni, egy hét kikapcsolódás, munka és számítógép nélkül. Nem lesz mérés, nem lesz kalóriaszámolás, és odafigyelés is csak annyiban, hogy lehetőleg ne muffint egyek aranygaluskával :)

Mindenkinek szép jövő hetet kívánok!