Fantasztikus 3 nap van mögöttem a hosszú hétvége után, csak felsőfokon tudok beszélni róla. Családi kirándulást szerveztünk Passauba és környékére. Volt benne minden: városnézés, kirándulás, hegyre felkaptatás és lesétálás, 36 km-es biciklitúra és 16 km-es gyalogtúra hegyen-völgyön át. Mindez az 50+ éves szüleimmel és a testvéremmel (az ő barátnője és K. most egyéb elfoglaltságaik miatt nem jöttek). Túl azon, hogy gyönyörű időnk volt, és a táj meseszép, millió kalóriát égettünk, de pótoltuk is :) Svédasztalos reggeli, péksüti ebéd elfogyasztva a napi túra legszebb pontjain, majd vacsora a helyi sörfőzde saját kocsmájában, igazi jó helyi ételekből (tudnak a bajorok jó kaját csinálni, csak meg kell találni a megfelelő helyet).
Mivel ha minden jól megy, lassan (=várhatóan a következő fél évben) elérem az általam kitűzött célt (=65 kg), nem volt kedvem ahhoz, hogy ebben a 3 napban a diétával foglalkozzak. Nem is tettem. Viszont nem akarok veletek kiszúrni, úgyhogy nem részletezem, miket ettem össze - nem ettem ész nélkül, de azért megkóstoltam, amit kívántam. Eredmény: +2,5 kg, azaz vasárnap reggel 72,0 kg. Annyira nem rázott meg, mert sejtettem, hogy ami gyorsan jött, az gyorsan el is megy, és igazam is lett: ma (csütörtök) reggel 69,6 kg. Azaz ami 3 nap alatt "feljött", az 4 nap alatt ki is ürült. Tanulság: nem tragédia, ha néha elengedjük magunkat, csak időben álljunk meg.
Miután ilyen jól megágyaztam a kalórialimitem emelésének, vasárnaptól kezdődően 1400 kalóriát tűztem ki célul magam elé. Volt, amikor összejött, volt, amikor nem. Az 1200 kalória után ez a +200 kalória valami hihetetlen szabadságot ad, amit persze nem mindig helyesen töltök ki :) De jöjjenek a táblázatok :)
Vasárnap: 72.0 kg.
Szokás szerint hétvégi megcsúszás volt, ezért a reggeli jelképes lett, és az ebéd volt egy bőséges reggeli. Vacsorára Ketketéktől tanult almás csirkét csináltam (csirkemell összevágva, alma összekockázva, só, fűszerek, mindez bele egy sütőzacskóba, és fél-egy óra sütés), én gombával ettem, K. sült krumplival. Nagyon finom lett, de legközelebb olyan tepsiben sütöm majd, amit könnyű pucolni, mert persze az alma leve kifolyt a zacskóból... :( Minden szép is lett volna, ha nem rontom el a nap végét a datolyával, amit persze azért vettem, hogy majd szétcsomagolom, és akkor nem fogok belőle sokat enni egyszerre. Nem jött össze. Soha többet nem veszek datolyát, nem az én akaraterőmnek való :(
Hétfő:70,8 kg. Alakul :)
Ebédre az előző napi maradékot ettem, édességnek két cerbona szelettel. Tudom, hogy egy is elég lett volna, de nem volt :( Sőt még uzsonnára is ettem egyet, de ami nagyobb baj, hogy datolyát is. A vacsora már megfelelő volt. Még jó, hogy emeltem a kalórialimiten, és végeredményben a tápanyagösszetétel sem lett rossz, de azért értelmesebben is összehozhattam volna ezt a napot.
Kedd: 70,4 kg. Továbbra is elégedett vagyok a tendenciával.
Talán ez a kép több információt hordoz, mint az előző, mutatja ugyanis azt is, hogy milyen kalória- és tápanyaglimiteket állítottam be magamnak (1400 kalória, 45% szénhidrátból, 40% fehérjéből és 15% zsírból - abszolút semmi tudományos alapja nincs, próbáltam nagyjából azt követni, amit a kórházban mondtak), és hogy ebből mi teljesült. Remélem, olvasható lett nektek is. Itt pl. látszik, hogy hajszálnyit túlszaladtam a célon, és a zsír több lett, mint amennyit terveztem. A Vitálkonyhás ételeknél továbbra is csak a kalória és a szénhidráttartalmat tudom, a fehérét és a zsírt én próbáltam meg saccolni. Az ebéd után megevett csoki nagyon nem kellett volna, de nem bírtam ellenállni, amikor megkínáltak. Vacsorára vittem K-nak McDonalds-os kaját, és ha már ott voltam, magamat is kényeztettem egy salátával. A McDonalds honlapján szereplő adatok szerint a csirkés cézár saláta egyáltalán nem sok kalória - más kérdés, hogy az szinte mind zsírból van, a cézár öntetben, ami a csokival együtt összehozta a napi zsír limit túllépését. Tud valaki valami finom, de kevésbé zsíros öntetet erre a salira? Én sajnos a cézár öntetet imádom :(
Szerda: 70,1. Örülünk :)
Ebédre Titti javaslatára spagettiszószt csináltam. Valami olyan kaját kerestem - ha már főzök -, ami nekem is és K-nak is jó. A spagettiszósz a következő lett: olajspray-n megpirított hagyma és darált csirkemell (ez sem ízlett, olyasmi volt, mint korábban a darált pulyka - most már tényleg csak darált sertéshússal fogom csinálni az ilyen kajákat, és nem foglalkozom a koleszterinnel), hozzá paradicsomlé és paradicsom, meg fűszerek. Én tészta helyett olajspray-n megsütött zöldségekkel ettem, ezek egész jók lettek. Desszertnek Shapeshifter ötletén felbuzdulva light lekváros abonettet ettem, ami egyáltalán nem érződött diétás kajának, máskor is fel fogom dobni vele a napot. Uzsira répát rágcsáltam - ez egyébként nagy ötlet, tartsatok a hűtőben mindig néhányat, egy perc megpucolni, jó érzés elropogtatni, nem sok kalória, és nem lesz utána olyan nem jó a gyomrom, mint az alma után - meg egy proteinszeletet, mert estére futást terveztünk. Az összkalória azért lett ilyen kevés, mert a futás után már enni se maradt erőm...
Futás: Gasztronácival (http://loseismorethanhesitate.tumblr.com/) mentünk a Margitszigetre, azzal a szándékkal, hogy két kört futunk. Ezzel nem lett volna gond, ha (a) én az utóbbi két hétben futottam volna akár egy métert is; (b) mi ketten nem pont fordítva működtünk volna: én az elején vagyok gyors és a végén lassú, ő fordítva. Ha hozzájárul, kiteszem ide az adatokat külön táblázatban is.
A lényeg annyi, hogy az első körön 6:50 körüli km-eket futottunk, a második körön 6:30 körülieket... Szerintem még sosem futottam gyorsabb második kört, mint elsőt (nem véletelnül). Az utolsó 2 km-en már csak a túlélés volt a cél, akkortól már nem is tudtam beszélgetni, de valahogyan beértem. A végeredmény: 2 Margitsziget kört (10,7 km) 1:10:04 alatt futottam le, amiből az első kör 36:25 volt. Most egy darabig nem vágyom két kör futásra. Na persze muszáj lesz, mert április 1-jén Vivicitta, ahol a 12 km-es távot céloztam be magamnak. Most már nem vagyok annyira biztos benne, hogy ez jó ötlet volt...
Csütörtök: 69,6 kg. Újra 70 kg alatt, ez nagyon megnyugtató. Igazából ha 70 kg alatt tudnék maradni, már elégedett lennék magammal. Na persze a cél a 65 kg továbbra is (főleg, ha megnézem Ketket képeit), de nem török össze akkor sem, ha soha nem érem el.
Valószínűleg a tegnapi kalóriadeficit miatt reggel éhen akartam halni, ezért a szokásos reggeli mellé megettem még egy cerbona szeletet is (nem kattantam rá ennyire, csak mostanában ez volt kéznél). És még egyet ebédre is. A többi étkezésem szerintem rendben volt, olyannyira, hogy a szénhidrát limitemet el sem értem :)
Este futottunk Lenivel. Én nagyon nem akartam menni, mert lusta vagyok alapvetően, de Leni rábeszélt, és jól tette. Az előző napi futástól piszkosul megfájdult újra a csípőm (aki hülye, így jár), holnapra kiderül, hogy egy újabb erőltetés segített-e rajta, vagy fel se tudok majd kelni az ágyból. Arra számítottam, hogy egy lassú, kényelmes kört megyünk majd, ehhez képest stabil 6:30-as km-ekkel 34 perc alatt futottuk körbe, végig beszélgetve. És én még abban bíztam, hogy Leni pulzusmérője miatt majd lóghatok kicsit... ez már a múlté :) Nem ez a tempós futás volt ma estére minden vágyam, de utólag örülök, hogy elmentem, mert a futás mellett dumálni is nagyon jó volt újra.
Kíváncsi vagyok, mi lesz a holnap reggeli mérés eredménye...
Utolsó kommentek