Bemutatkozás helyett

Fél év alatt megszabadultam 20+ kg-tól (UPDATE: egy év alatt 30 kg-tól), és ahelyett, hogy egy emelet megmászása után lihegnék, ma 32 perc (UPDATE: 30 perc) alatt futok 5,2 km-t. Nincs rá semmilyen csodadiéta, gyógyszer vagy recept, a képlet nagyon egyszerű: kevesebb energiát vigyél be a szervezetedbe, mint amennyi naponta elhasználsz. Hogyan? Ehhez próbálok segítséget nyújtani a saját tapasztalataim leírásával, közben remélve, hogy az írás és a nyilvánosság engem is rászorít arra, hogy ne hagyjam abba, és elérjem azt az alakot, ami után megfordulnak a pasik az utcán :) ABSZOLÚT UPDATE: 2012. december 28. napjára babát várunk :) Ennek örömére a fogyókúrát felfüggesztettem, de a kalóriaszámolást és a tápanyagarányokra való odafigyelést, valamint a megengedett mozgást továbbra is megtartom. Ennek fényében picit megváltozott az újabb bejegyzések jellege, de a blog továbbra is az egészséges étkezésről fog szólni, nem szándékozom baba-mama blogba átmenni. Elérhetőség: prettywitch@hotmail.hu

Utolsó kommentek

  • leningrad: Vissza, vissza, visssza! :) (2015.06.14. 00:48) Újrakezdés
  • PrettyWitch: @Irén Hegyi: Gratulálok, ügyes vagy! (2014.03.24. 18:47) Újrakezdés
  • Irén Hegyi: @PrettyWitch: tegnap mérlegeltem. -8 nál tartok!!! wááá :)) mondjuk az elmúlt héten 3x bicajozt... (2014.03.24. 15:25) Újrakezdés
  • PrettyWitch: @Irén Hegyi: Én azért ettem sok tejterméket, mert nem vagyok nagy húsevő, fehérje meg kellett. Meg... (2014.03.19. 20:23) Újrakezdés
  • Irén Hegyi: @Tiktak: igen, elírtam. bocsi. heti fél, az biztos. Próbáltam a PrettyWitch által leírt kórházi di... (2014.03.19. 19:11) Újrakezdés
  • Utolsó 20

Mivel még mindig egyben vagyok és itthon, folytatom a sorozatot. Már nincs olyan sok hátra :)

Ez egy nagyon hiánypótló előadás volt: egy gyerekorvos tartotta, és kicsit más szemlélettel, mint a nőgyógyászok. Hosszú távon mindenképpen hasznos lesz, úgy gondolom.

1. Születés után: az újszülöttet ellátják (a sorrend nem biztos, hogy ez): (i) meleg, 37 fokos törölközőbe teszik, megtörölgetik; (ii) stimulálják, hogy sírjon; (iii) lemérik (súly, hossz, körfogat); (iv) elvégzik az APGAR tesztet 1 és 5 perccel a szülés után, (v) szem ellátása szemcseppel, (vi) köldökcsonk ellátása; (vii) testnyílások átjárhatóságának vizsgálata: orr (az újszülött csak az orrán át vesz levegőt, ha az orra tele van, képes megfulladni akkor is, ha a szája szabad), popsi, gyomor (gyomorszondával). Ezután 2 órán át a baba apukával vagy anyukával és apukával együtt lehet a szülőszobán, majd ha császármetszés volt, akkor elviszik az újszülöttosztályra, de ezt hüvelyi szülés esetén is lehet kérni (az előadó szerint ne szégyelljünk élni a lehetőséggel).

2. Gyerekorvos: ha a szülés során bármi kockázati tényező felmerül, akkor a szülésnél gyerekorvos is jelen van.

3. Köldökzsinór: a szülés után 5-20 percig pulzál, ameddig pulzál, a baba az anyánál van.

4. Ha valami gond volt a terhesség alatt: az újszülött a koraszülött intenzívre kerül és esetleg antibiotikumot kap.

5. Látogatás: a kézmosás feltétlenül szükséges a babához nyúlás előtt! Mivel ez a látogatás során a folyosón nem oldható meg, ne adjuk ki a kezünkből a babát, ne hagyjuk, hogy a látogatók hozzá nyúljanak, megpuszilják, de a kezét semmiképpen sem, mert anyatej hiányában (és az az első pár nap még nincs) az újszülöttnek nincs saját védekező képessége. (Kérdeztem a doki asszisztensét, hogy meg lehet-e oldani a látogatást valamilyen kulturáltabb módon, ha a szobába a látogató nem jöhet be, a folyosó meg nem higiénikus. Az asszisztens azt mondta, hogy eleve tilos kivinni a babát a folyosóra, amivel maximálisan egyetértek. Ezzel az érvvel lebeszéltem mindenkit - családot, barátokat - a kórházban való látogatásról. K-val majd megpróbálunk valamit trükközni, a szobatársaktól sok fog függeni. Ez az egy dolog ritka rosszul van megoldva a SOTE I-en sajnos.)

6. Nemi szervek tisztítása: (i) kisfiú esetén: a fütyijét csak nagyon óvatosan szabad hátrahúzni, csak ameddig engedi, erőltetni nem szabad, és így kell megtisztítani; (ii) kislány esetén: a punciját elölről hátra felé kell kitörölni.

7. Pelenka: lehetőleg a kamillásat kerüljük, mert allergiás reakciót okozhat (na erről még sose hallottam), próbálgassunk többfélét, mindenkinek más jön be. Kisfiúnál figyelni kell arra is, hogy a fütyije lefelé álljon becsomagoláskor, mert a nedvszívó réteg középen és alul van (itt már kb. az egész terem derült a doki stílusán).

8. Szoptatás: (i) tejbelövellés: hüvelyi szülés esetén a 3-4. napon, császár esetén az 5. napon várható, eddig az újszülött a tartalékaiból él, ezért súlycsökkenés várható, ha ez nem haladja meg a 10%-ot, nem kell pótlás, afölött tápszer, 15% fölött intenzív osztályra kerül; (ii) szoptatás előtt mossunk kezet, folyékony antiszeptikus szappannal (meg szerintem mellet is, biztos, ami biztos); (iii) a szoptatás igény szerint történjen, de 3 óránál ne sűrűbben, mert ennyi idő kell, hogy megeméssze a pici gyomra a lenyelt anyatejet, és ne legyen hasfájós (ezzel kapcsolatban Scalával beszélgettünk, és arra jutottunk, hogy ha látszik a babán, hogy hamarabb is éhes, akkor már nyilván megemésztette, miért ne kaphatna hamarabb); (iv) ha mindkét mellből szoptatunk: az egyik ürüljön ki teljesen, és legközelebb a másikkal kezdjünk; (v) egy etetés 15 percnél ne legyen hosszabb, mert az első 5 percben szívja ki a tej 90%-át, a rákövetkező 10 percben további 5%-ot, ezután már csak játszik, és a hosszú szoptatás azt eredményezheti, hogy felázik, bereped, vérzik a mell, és az nem jó, ha a baba lenyeli a vért, meg nagyon ijesztő lehet bukásnál, kakilásnál; (vi) mérlegelés: rendszeresen csak akkor szükséges, ha az újszülött kisebb súllyal születik, vagy keveseket eszik, vagy kevés a tej (mi a védőnőtől fogunk mérleget bérelni, olcsóbb, mint a boltból, és venni nem akarok, mert utána csak rakosgatni kell; remélem, a pici olyan jó evő lesz, mint a szülei, és egy hónap méregetés után el is köszönhetünk a mérlegtől); (vii) büfiztetés: etetés után ne tegyük le azonnal, hanem várjuk meg, hogy legalább egy nagyot büfizzen, mert az evés közben lenyelt levegőnek valahol ki kell jönnie, pukizni nem tud még, és csak feszíteni fogja a hasát, ha elmarad a büfiztetés.

9. Lefejt anyatej: (i) csak akkor fagyasszuk, ha tutira kiderül, hogy a hűtő leolvadt-e menet közben; (ii) az anyatej összetétele a gyerek fejlődésével változik, ezért a lefejt tejet fél éven belül fel kell használni; (iii) az anyatej első néhány kortya cukorban gazdagabb, a közepe zsírban gazdagabb, de ez a lefejtnél keveredik, ezért sose fogja a baba úgy szeretni, mint a mellből (valakitől azt is hallottam, hogy a fagyasztott anyatej felengedés után büdös..); (iv) sima hűtőben 24 óráig tartható.

10. Édesség: ha az anyuka a terhesség alatt sok édességet eszik, a baba is édesszájú lesz (szegény picim, ezt már elrontottam neked).

11. Fürdés: napi egyszer úgy, hogy a köldökcsonkot ne érje víz.

12. Első 6 hét: az összeszokásról, ne pedig a látogatókról szóljon, a látogatókat, ha lehet, mellőzzük; ha mégis jönnek, akkor figyelmeztessük őket a "komatál" intézményére: azaz ne mi készüljünk, hanem ők hozzanak nekünk kaját (először nem is értettem, mit mond a doki, azt hittem, valami angol szakkifejezés, de úgy sem állt össze, aztán elmagyarázta, mert más is értetlenül nézett...) + kórház utáni első 5 nap: apanap: csak az apáról, az anyáról és a babáról szóljon. (Ez utóbbit egy 3 gyerekes kolléganőm is tanácsolta, először majdnem sértődés lett mindkét nagymamánál, amikor ezt elmondtam nekik, aztán rájöttek, hogy igazam van. Egyébként piszok mázlim van a saját anyukámmal és K. anyukájával is, az anyukám jön majd vidékről hozzánk 2 hétre azzal a jelszóval, hogy majd ő viszi a háztartást, én csak a babával törődjek, K. anyukája pedig - ő itt lakik a közelben - már most mondta, hogy a karácsonyi kajákra ne legyen gondom, majd ő megoldja, és szóljak, ha bármi segítésg kell. Tündériek!)

13. Légzésfigyelő: (i) a hirtelen csecsemőhalál statisztikai csúcsai 4 és 10 hónaposan vannak, ezért 1 éves korig érdemes használni; (ii) nem a légzést, hanem a mozgást érzékeli; (iii) semmit sem ér, ha nem tudjuk, hogy mi a teendő valódi riasztás esetén, érdemes ezért egy ezzel kapcsolatos tanfolyamot elvégezni (mi voltunk, ha lesz időm, írok majd arról is); (iv) a babát a hirtelen csecsemőhalál miatt érdemes inkább a hátán fektetni (Scala tanácsa emellé az volt, hogy naponta pár órára ugyanakkor érdemes hasra is fektetni, de akkor folyamatosan figyeljünk rá).

14. Sárgaság: (i) minden újszülött besárgul, a mértéke a kérdés; (ii) oka: a magzatnak másfajta vörösvértestjei vannak, mint az újszülöttnek, ezeknek ki kell cserélődnie, ami a májon keresztül történik, de még a máj is fejletlen, ezért a vérfesték a lebomlásnál felszaporodik, és a zsírban (köztük az agyban is) eltározódhat; (iii) kezelése: látható kék fény hatására elhasadnak a vérfesték molekulái, vízoldékonnyá válnak, és a baba ki tudja pisilni, ezért szokták kék fény alá helyezni az újszülötteket.

15. Cumi: újszülött korban cumival, cumisüveggel nem lehet elrontani a szopási képességet; később sem elrontja, csak a baba lusta lesz, mert a cumisüvegből könnyebben jön a tej. (Én vettem sima Aventes cumisüveget, de barátnőm szerint létezik sokkal jobb, csak az jóval drágább is, a Medela Calma, plusz ugyanennek a cégnek van egy spéci szoptatási eszköze is. Van esetleg e téren javaslatotok? Én úgy gondoltam, ha lesz tejem, pár alkalom miatt nem költenék egy vagyont cumisüvegre, ha meg nem lesz, árérünk akkor megvenni a drágábbat.)

16. Allergiák: kialakulásukban szerepet játszhat a túl steril környezet, ezért ugyan az első 6 hónapban érdemes óvatosnak lenni, de utána az immunitás kialakulása miatt "a nagyobb gyerekeknek napi egy marék homokot meg kell ennie" - szó szerinti idézet :) (na ezt az én túlaggódásom hogy fogja viselni, azt nem tudom...).

17. Levegőzés: a 2-3. héten előbb néhány percre, téli babáknál a nap legmelegebb szakaszában, nyáron fordítva, utána ezt fokozatosan növelni, és lehet menni sétálni (már alig várom, mert egyrészről mozgás, másrészről jelenleg már csak a dokihoz mozdulok ki, az is kihívás...).

18. Háziállatok: veszélyesek lehetnek a gyerekekre, még a legbarátságosabbak is: "kutya, macska nem barát". Állítólag a macska képes úgy ráfeküdni egy újszülöttre, hogy az megfulladjon. (Ezt el is hiszem, én ugyan szeretem a macskákat, de ritka féltékeny dögök tudnak lenni...)

19. Őssejt: amit levesznek, az a gyerek 4-5 éves koráig elegendő, és őssejt a szervezetből máshonnan (csontvelőből, vérből) is nyerhető, ezért akkor lehet hasznos, ha pl. testvérnek kell. (Ezt ugyan elhiszem, de nem merek kockáztatni, ez az egész őssejt dolog olyan, mint egy biztosítás: inkább fizetek, csak sose kelljen használni...)

20. Pólya: nem tesz jót a csípő fejlődésének, mert az újszülött lába még enyhe terpeszben van (csak akkor tudnám, hogy a kórházban miért pólyába teszik őket - mindegy, az a pár nap nem hiszem, hogy sokat számítana).

21. Hordozó: a doki szerint a kendő helyett inkább azt használjuk, ami tartja is a babát, de csak azután, hogy a baba tudja tartani a fejét (nem emlékszem, mivel támasztotta ezt alá, és sajna fel sem írtam).

22. Hasfájás ellen: (i) büfiztetés; (ii) mozgatni a lábát, mintha emelt térddel futna, mert ez ellazítja a popsi izmait, és könnyebben tud távozni, aminek mennie kell.

23. Köldökcsonk kezelése: (i) a maradék köldökcsonk mellett kell az alkoholos vattával a köldököt mélyen belül kitörölni; (ii ha nincs begyulladva, ez nem fáj a picinek, mert a köldökcsonkban nincsenek idegek; (iii) ha nem kezeljük megfelelően: begyulladhat, elfertőződhet, és antibiotikumot kell adni a babának; (iv) 2 hét után le kell esnie.

24. Oltások: az előadó azt javasolta, hogy a nem kötelező, de ajánlott oltásokat is kapják meg a babák, azt mondta, ő a saját gyerekeinek mindet beadta.

25. Öltöztetés: mindig egy réteggel legyen több a babán, mint ami nekünk jól esik, és azt nézzük meg, hogy a háta nem izzad-e. Az, hogy a keze hideg, félrevezető lehet, inkább a hátát nézzük.

Összességében szerintem hihetetlenül informatív előadás volt, nagyon sok nagyon hasznos tanáccsal, annyira érződött a dokin a gyerekek szeretete, a törődés, és az is, hogy nem csak mint orvos, hanem mint tapasztalt apa is beszélt. Jó lenne, ha a baba pár hónapos korában újra tartana egy előadást, az addig felmerült kérdésekről, de sajna ilyenről nem tudok :(

Tapasztalt anyukák (apukák?), van valami kiegészítésetek?

Címkék: szülésfelkészítés

29 komment

Ezt az előadást egy fiatal pszichológus hölgy tartotta. Amiket elmondott, azok egy része evidens volt, de volt jópár hasznos tanácsa is.

1. Anya-magzat kapcsolat a terhesség szakaszai során: (i) első trimeszter: az anya feladata elfogadni a babát, magát a terhességet: "mi egyek vagyunk" + testi szinten: immunszupresszió: az immunrendszer kevésbé működik, hogy ki ne lökődjön a baba; (ii) második trimeszter: a gyermek mint önálló lény elfogadása + testi szinten: megmozdul a baba; (iii) harmadik trimeszter és szülés után: felkészülés arra, hogy a gyermek elhagyja a testet, elkülönülés + testi szinten később: szoptatás.

2. Anya-magzat kommunikáció: (i) fiziológiai csatorna: a keringésen át - tapasztalat: az anya súlyos, krónikus stresszhelyzetére (tehát nem csak sima izgalomra) a vérkeringés módosul, ami kedvezőtlen a magzatra, mivel az idegrendszer ugyan nincs összeköttetésben, de a keringésen át a hormonrendszer igen; (ii) viselkedési csatorna: a hallás 4 hónapos kortól kifejlődik, érdemes beszélni a babához, énekelni, zenét hallgatni (ez nekem nem nagyon ment); (iii) láthatatlan csatorna: intuitív belső összehangolódás, később a baba szükségleteinek felismerése - végeztek egy vizsgálatot 1970-ben, és 402 anyából 360 eltalálta a gyermek nemét (én is! azért ez érdekes, pedig az ilyesmiben nem szoktam hinni). Ha ez a három fajta kommunikáció már a terhesség alatt működik, akkor lehet alkalmazni a szülés során is, és utána is, ami segíti a kötődés kialakulását és a baba szükségleteinek felismerését.

3. A kommunikáció módja: (i) a baba elképzelése; (ii) tényleges vagy belső beszéd a babával; (iii) éneklés, mondókák: az ismétlések jók arra, hogy a szívritmust stabilizálják, a babát megnyugtassák.

4. Szervezet saját fájdalomcsillapítása: endogén ópiátok felszabadítása, ennek az eredménye a szülésről az utólagos részleges "amnézia". (Ezzel kapcsolatban mik a tapasztalataitok?)

5. Háborítatlan szülés: a lényege, hogy jó, kellemes körülmények között történjen. Igaz, hogy az utóbbi időben a szülés medikalizálódott, de ennek eredményeként csökkentek az anyák és a babák halálozási mutatói. Kórházban szülés esetén nagyobb az esélye annak, hogy sem az anyánál, sem a babánál nem merül fel olyan komplikáció, amit ne tudnának időben kezelni. (Ezzel teljes mértékben egyetértek, és jó volt, hogy ezt egy pszichológus, és nem egy orvos mondta. Nagy felelőtlenségnek tartom az otthonszülést, mert nem lehet kiszámítani, hogy mikor milyen előre nem várt fejlemény következik be, és akkor jó, ha házon belül van a műtő és az összes szükséges eszköz, gyógyszer is. Azaz nem a szülésznő vs. orvos témában akarok állást foglalni, az egész más, hanem a "van műtő" vs. "nincs műtő" kérdésben. Ügy gondolom, hogy amíg ezek a körülmények otthon nem adottak - és sehol sem adottak -, addig nem szabad, hogy ez választás kérdése legyen, mert nincs jogom a saját kényelmem érdekében kockáztatni a gyermekem életét - hiszen ezt később, a megszületett gyermeknél sem tehetem meg, akkor itt miért? Elnézést, ha valakinek megbántom a világnézetét, de ez az én véleményem.)

6. Korai gyermekágyas időszak: (i) az anyaságérzet nem feltétlenül a szülés után azonnal alakul ki, nagy szerepet játszanak benne a hormonális változások, amik a gondoskodó mechanizmust beindítják (pasik ismét hátrányban); (ii) a szülés után a gyermek fokozottan stimulált, feldobott állapotban van, aminek a szerepe az újszülött védelme (korábban írtam arról, hogy ekkor történik a bevésődés, ami nagyon fontos); (iii) a szülés utáni napokban az anyuka átmeneti lehangoltságot, síráskényszert tapasztalhat, ez az ún. "baby blues", ami normális, DE ha elhúzódik, akkor átfordulhat szülés utáni depresszióba, amivel feltétlenül szakembert kell felkeresni (ezzel ismét maximálisan egyetértek, ismerőssel fordult elő, de nem vették komolyan - "csak hisztizik, kéne neki két nagy pofon" -, és nagyon nem tett jót a babával való kapcsolatának).

7. Szülés utáni (posztpartum) depresszió: (i) rizikótényezői: biológiai sérülékenység (érzékenyebb a hormonváltozásokra, pl. erősebb PMS), korábbi depresszió, veszélyeztetett terhesség (ha nincs megfelelően ellátva), problémás szülés, nem tervezett terhesség (akkor, ha később sem örül neki), stressz (párkapcsolatban, munkahelyen, de csak ha komoly), társas támogatottság hiánya, nem megfelelő életmód (alkohol, drog); (ii) tünetek: a 6. héttől is fennálló tünetek (előtte: baby blues: normális): lehangoltság, síráskényszer, reménytelenség, tartós problémák (nem egy-két eset) az újszülött ellátásával kapcsolatban, korábban fontos dolgok iránti érdeklődés elvesztése, állandó ingerültség, feszültség, alvási zavarok (12-14 óra alvás), étkezési zavarok (étvágytalanság, túlevés), szuicid vagy a magzat egészségét veszélyeztető gondolatok; (iii) fontos, hogy a családi, baráti környezet odafigyeljen, mert az anya ezeket egyrészt nem látja be, másrészt szégyelli, leplezi; (iv) ha ezek a tünetek előfordulnak, szakemberhez kell fordulni, mert teljes mértékben kezelhető!

8. Kötődés kialakítása: (i) a gyermek számára fontos a szüleivel való érzelmi és fizikai kapcsolat, mivel a kötődés biztonságérzetet ad neki, hiszen csak a szüleire számíthat, ennek alapján alakít ki egy képet magáról és a világról; (ii) ha kialakul egy biztonságos kötődés, a gyermek magabiztosabb, empatikusabb lesz, könnyebben létesít majd később kapcsolatokat; (iii) hogyan? oda kell figyelni a gyermek minden szükségletkifejezésére (mozgás, mimika, sírás stb.), és arra mindig a megfelelő válaszokat adni (nem feltétlenül felvenni, csak megnyugtatni), így a gyermek megtanul bízni a szüleiben, a környezetében; (iv) az előadó nem értett egyet dr. Spock módszerével, ami szerint hagyni kell sírni a babát, mert az előadó szerint ez azt eredményezi, hogy a baba azt érzi, hogy hiába tesz bármit, nem figyelnek rá, és később nehézségei lesznek az érzelmei kifejezésével (szerintem ez picit összetettebb: egy pici babánál a sírás valóban valamilyen igénynek a kifejezése, amire reagálni kell, de később - fogalmam sincs, mennyi idős kortól, fél év, egy év? - a sírás eszköz is lehet arra, hogy "foglalkozzatok velem", és itt nem szabad elrontani, elkényeztetni a gyereket); (v) nem feltétlenül szükséges a kötődéshez a szoptatás! ha valamiért nem tud az anyuka szoptatni, attól a kötődés még kialakítható; (vi) nem bizonyított, hogy a császármetszéses szülés rossz hatással van a kötődésre.

9. Nevelés: minden csecsemő más, a temperamentuma veleszületett tulajdonság, ezért minden babának eltérőek az igényei, a reakciói. A baba temperamentuma és a környezeti hatások együttesen formálják a gyermek személyiségét. Mindezek folytán nincs optimális nevelés, tökéletes apa/anya/gyermek, hanem az egészséges fejlődés kulcsa a jó illeszkedés (ismét úgy gondolom, hogy nagyon igaza van az előadónak). Nem lehet tökéletes gyermeket nevelni, de elrontani sem könnyű :) ezért érdemes a gyermeknevelésben az ösztönökre hallgatni, KIVÉVE ha a saját anya-gyermek kapcsolat nem volt jó.

Összességében szerintem jó és hasznos előadás volt, pár dologban nyilván evidens, de nem volt baj, hogy ezekre is külön kitértek. A szülés utáni depresszió felismerésének és kezelésének hangsúlyozása pedig szerintem nagyon fontos volt.

A kötődés, nevelés kapcsán elmondottakról ti tapasztaltabbak mit gondoltok? Érdemes olvasni hozzá valami könyvet, vagy tényleg irányítsanak az ösztönök és a józan ész?

Címkék: szülésfelkészítés

27 komment

Ez akár egy jó előadás is lehetett volna, ha az előadó követi a napi szintű jogszabályváltozásokat, de időnként úgy tűnt, hogy mi, kismamák jobban képben vagyunk a témával, mint az előadó :( Épp ezért a leírtak nem biztos, hogy teljes mértékben valósak, ne támaszkodjon senki kizárólag erre a bejegyzésre, de iránymutatásnak jó lehet.

A bejegyzés írása közben igyekeztem összeszedni azokat a linkeket, amik még segítséget jelenthetnek, az előadáson elhangzottak kiegészítéseként.

1. Adatfelvétel: bekerüléskor vagy a szülés utáni napon történik, kell hozzá a személyi igazolvány, a lakcímkártya, az orvosi papírok (és amennyire én tudom, az apuka papírjainak fénymásolata, valamint az apasági nyilatkozat vagy a házassági anyakönyvi kivonat). Ha jól értettem, az újszülött papírjainak (vagy papírjai egy részének) intézését ezen adatok alapján a kórház elindítja.

2. Születési anyakönyvi kivonat: a VIII. kerületi önkormányzat (Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat, 1082 Budapest, Baross u. 63-67.) fogja kiállítani. A következő iratok kellenek hozzá: (i) apa és anya személyi igazolványa és lakcímkártyája (nem hangzott el, hogy eredetiben vagy másolatban, szerintem az a biztos, ha aki intézi, visz minden eredetit); (ii) nyilatkozni, hogy az újszülött melyik lakcímen fog élni, ha az apáé és az anyáé eltérő; (iii) eredeti házassági anyakönyvi kivonat (az előadó szerint nem kell 300 napon belülinek lennie) vagy eredeti apasági nyilatkozat (nem kell 30 napon belülinek lennie) - ha ezek nincsenek, a baba az anya nevére lesz anyakönyvezve (én az orvosi papírok között tartom, hogy tuti ne hagyjam itthon); (iv) meghatalmazás annak, aki ügyintézni fog (az előadó szerint az apukának nem kell, szerintem az a biztos, ha adunk), beleírni, hogy ekkor és ekkor született újszülött anyakönyvi kivonatának intézésére vonatkozik, keltezés,dátum, aláírás, két tanú; (v) zárójelentés. Érdemes minél hamarabb elintézni (de 30 napon belül kötelező), mert minden további ügyintézéshez erre az iratra szükség lesz.

3. Lakcímkártya: ugyanott lehet átvenni, ahol a születési anyakönyvi kivonatot.

4. TAJ kártya: automatikusan kipostázzák az újszülött lakcímére 2 héten belül, de enélkül is felírhat az orvos recepteket.

5. Juttatások:

(i) START kötvény: automatikusan intézi az állam, általában 2 hónapon belül kipostázzák a kötvényt, egyszeri 42.500,- Ft, amihez a szülő évente max. 120.000,- Ft-ot hozzátehet (a magánnyugdíjpénztáras történet óta nem tudom, ki meri a pénzét olyan helyre tenni, amihez 18 évig nem juthat hozzá, és addig egy jogszabályváltozással bukhatja az egészet...), kamatozik, és a gyermek veheti majd fel 18 éves korában;

(ii) anyasági támogatás: a területileg illetékes államkincstári kirendeltségnél kell intézni, a nyomtatvány a Magyar Államkincstár honlapjáról (http://www.allamkincstar.gov.hu/) letölthető, az összege 2012-ben egyszeri 64.125,- Ft, az előadó szerint feltétele, hogy legalább 4 alkalommal vegyünk részt a terhesgondozáson, koraszülés esetén legalább egy alkalommal (az orvosom és a védőnőm szerint ez a feltétel megszűnt, a kórház által kiállított igazolás kell csak hozzá) (részletes infó itt olvasható róla: http://www.allamkincstar.gov.hu/maganszemelyek/anyasagi_tamogatas);

(iii) terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS): a kérelem általában a munkáltatónál nyújtható be, a szülési szabadság idejére jár (168 nap), amely 4 héttel a szülés várható időtartama előtt már megkezdhető, feltétele, hogy legyen előtte minimum 365 nap biztosítotti jogviszony, összege az előző időszak bruttó átlagjövedelmének kb. 70%-a (részletesen itt: http://www.oep.hu/pls/portal/docs/PAGE/LAKOSSAG/OEPHULAK_EBELLAT/ELLATASMO/TERHESSEGI_GYERMEKAGYI_SEGELY_2012_02.PDF);

(iv) gyermekgondozási segély (GYES): a kérelem a Magyar Államkincstárnál nyújtható be, alanyi jogon jár a gyermek 3 éves koráig, nem szükséges hozzá biztosítotti jogviszony, összege 28.500,- Ft/hó, amelyből a nyugdíjjárulékot levonják, cserébe a nyugdíjjogosultság számításánál az idejét figyelembe veszik, a gyermek 1 éves koráig nem lehet mellette dolgozni, utána heti max. 30 órás munkaviszonyban igen, a házastárs és a nagyszülő is igénybe veheti, visszamenőleg csak 2 hónapra érvényesíthető (részletesen itt: http://www.allamkincstar.gov.hu/maganszemelyek/gyermekgondozasi_segely);

(v) gyermekgondozási díj (GYED): a munkáltatónál intézhető, az OEP finanszírozza, összege az előző időszak bruttó átlagkeresetének 70%-a, de 2012-ben maximum 132.200,- Ft, amit még levonások terhelnek, a gyermek 2 éves koráig jár, szükséges hozzá 365 nap előzetes biztosítotti jogviszony, az előadó szerint lehet mellette napi 4 órás munkát végezni (az én tudomásom és a link szerint nem) (részletesen itt: http://www.oep.hu/pls/portal/docs/PAGE/LAKOSSAG/OEPHULAK_EBELLAT/ELLATASMO/GYERMEKGONDOZASI_DIJ_2012_02.PDF);

(vi) gyermekápolási táppénz: a szülő táppénzre mehet, ha a gyermek beteg, az összege a fizetés 70%-a (részletesen itt: http://www.oep.hu/pls/portal/docs/PAGE/LAKOSSAG/OEPHULAK_EBELLAT/ELLATASMO/GYERMEKAPOLASI_TAPPENZ_2012_02.PDF);

(vii) családi pótlék: a Magyar Államkincstártól kell igényelni, összege változó a gyerekek számától és attól függően, hogy egyedül neveli-e valaki a gyereket, egy gyerek esetén, ha nem egyedül nevelik, 2012-ben 12.200,- Ft/hó (részletesen itt: http://www.allamkincstar.gov.hu/maganszemelyek/csaladi_potlek);

(viii): családi adókedvezmény: kivételesen nem a születés után jár, hanem már a terhesség 91. napjától kérhető, a munkáltatónál (vagy ha jól gondolom, önadózás esetén visszaigényléssel az adóbevallás kitöltésekor) (részletesen itt: http://www.nav.gov.hu/data/cms215412/2012adoeloleg_nyilatkozat_csaladi_kedvezmeny.pdf);

(ix) nem hangzott el az előadáson, de a védőnőm jelezte, hogy bizonyos önkormányzatok egyszeri támogatást nyújtanak a gyermek születése után, ami különböző módokon igényelhető, javaslom, hogy ennek mindenki járjon utána a saját településén/kerületében.

Az előadás után bemehettünk a szülőszobát megnézni, én újra bementem :) Egy nagyon kedves szülésznő mindent végigmutogatott, ránk szánt vagy egy órát, és nagyon megnyugtató volt pl. látni, hogy mennyire vékony és hajlékony az a műanyag, amit a branüllel bevezetnek a vénába, azóta attól kevésbé félek :) A következők lehetnek informatívak másoknak is:

1. Előkészítés: branül, borotválás (a gátmetszés miatt kell, hogy tiszta legyen a terület), beöntés (segíti a fájásokat, nem jön széklet a nyomásnál, lehet utána zuhanyozni) - ezek mindig lesznek, nem hagyhatók ki (olvastam, hogy egyes helyeken pl. nem kötelező a beöntés, itt igen).

2. Köldökzsinórvér levétel esetén nincs azonnali hasratevés, hanem előbb leveszik, és csak utána.

3. Babacsomag: legyen benne textilpelenka, kesztyű, sapka, takaró, cumisüveg (a cumisüveg a barátnőm listáján nem szerepelt, miért kell? és mellszívót vigyek be vagy ne?).

4. Nővérek: általában elfoglaltak, nem tudják, hogy ki az, aki első babás, és segítségre lenne szüksége, ezért kérdezzünk, kérjünk segítséget, és akkor kapunk is gond nélkül (ezt már más is mondta, hogy alapból nem segítenek, de kérés esetén nagyon kedvesek; nekem általában nincs gondom azzal, hogy kinyissam a számat, ha problémám van, remélem, itt se lesz).

5. Pozíció: jó, ha a gravitáció is segít, ezért ha lehet, ne feküdjünk, hanem inkább a labdán üljünk, ami azért is jó, mert szétnyitja a szeméremtestet.

6. EDA: a klinikán éjjel-nappal van bent aneszteziológus, szóval bármikor kérhető, és úgy kötik be, hogy lehet vele sétálni; a fájdalom kb. 90%-át veszi el (hurrá!).

7. Fürdetés: a nővérek végzik.

8. Neonatológus: szintén állandóan van a klinikán, ha szülés közben bármi fellép, akkor azonnal megnézi a kicsit, ha nincs gond, akkor csak másnap (ez mintha egy másik előadáson nem így hangzott volna el, hanem úgy, hogy azonnal megnézi neonatológus is a kicsit, de majd ezt ellenőrzöm, ha odajutok).

9. Gátvédelem: mindig van, azt jelenti, hogy a szülésznő egyik feje a baba fején van, a másik keze meg a gáton, és így engedi kifelé a babát, de sajnos a gátmetszés az esetek nagy százalékában így sem kerülhető el, de ne aggódjunk miatta, mert nem fog fájni, mivel a baba addigra annyira nyomni fogja, hogy teljesen el lesz zsibbadva (ezt már más is mondta, eléggé hihetőnek hangzik, nem is az itteni fájdalomtól félek, hanem attól, hogy hogyan varrják össze és hogyan fog gyógyulni, de a dokimnak - az eddigi vizsgálatok alapján - elég ügyes keze van, csak nem lesz gond...).

10. Szülésznő választása: szakmailag mindenki jó, a választott szülésznő is ugyanolyan kórházi dolgozó, mint akit akkor kapunk, ha nem választunk, ilyen szempontból tehát mindegy. Arra lehet jó, hogy ha választunk, akkor végig csak velünk foglalkozik, műszakoktól függetlenül, ha nem, akkor több szülés jut egy szülésznőre, de ugyanazzal az anyukával ugyanaz a szülésznő dolgozik ekkor is, egészen a váltásig. Én végül választottam, árat is kérdeztem, de nem akarta megmondani, máshonnan viszont kiderítettem, de nem írnám ide le, ha valakit érdekel, e-mailben megmondom.

Címkék: szülésfelkészítés

16 komment

Rendesen lemaradtam ezekkel a bejegyzésekkel, de nem igazán volt időm megírni. Most viszont már jobban ráérek, és nekem sem árt, ha átismételem, úgyhogy felveszem a fonalat ott, ahol abbahagytam.

Úgy látszik, a családközpontú szülészet témája örökzöld és újra előjön, vagy csak összekeverték az előadók, hogy mit is kell tartaniuk... na mindegy. Ezt az órát ismét az a doki tartotta, akire nagyon kiakadtam a kalóriaszámolásos előadás kapcsán, de most teljesen normális volt. Úgy látszik, anno kifogtam egy nagyon pikírt napját.

Mivel pár dolog már korábban is elhangzott, csak a lényeges újdonságokat írom le. A megjegyzéseimet újra színessel jelölöm.

1. Koraszülés: ha a szülés a 37. hét előtt van; ekkor a baba a koraszülött intenzívre kerül, nem lesz együtt az anyukával (ezt már megúsztam!).

2. Kórházi tartózkodás időtartama: hüvelyi szülés esetén 3 nap, császár esetén 4 nap, szövődmény esetén több, DE úgy számolnak, hogy 18 óra után más másnap van :) szóval ha 19.30-kor születik a baba, akkor gyakorlatilag a 3 nap = 4 nap (pont úgy hangzik, mint valami akciós szállodai ajánlat...).

3. A fájdalom okai: (i) tágulási szakaszban a méhnyak tágulása és a méh összehúzódása; (ii) kitolási szakaszban a hüvely tágulása, a medencefenék, a gát feszülése. Mindkettő természetes folyamat, gondoljunk rá úgy, mint a menstruációra, ne pedig úgy, mint fájdalomra, mivel ha stresszreakciót vált ki, akkor az fokozott energiafelhasználással jár, hamarabb kifáradunk, gyengülnek a méhösszehúzódások, és megnyújthatja a szülés időtartamát. (Ez a tanács - bár nem tudom, mennyire betartható - kifejezetten tetszett.)

4. Gyógyszer nélküli fájdalomcsillapító eljárások: (i) pszichoprofilaxis: a felkészülés, a folyamat ismerete, az apa jelenléte csökkenti a félelmet és a szorongást (ez oké, egyedül szerintem teljesen be lennék sz.rva), (ii) aktív hozzáállás: ne hagyjuk el magukat, légzőgyakorlatok stb. DE hátránya lehet, hogy az orvosi segítséget nehezebbé teheti (a légzőgyakorlatokat mindenképpen meg fogom próbálni, de azt nem tudom, hogy mennyire hagyom el magam, hajlamos vagyok a legkisebb fájdalomra is nagyon rosszul reagálni); (iii) egyéb, a klinikán nem alkalmazott módszerek: TENS (elektrostimuláció), vízben szülés, hipnózis, akupunktúra - mivel ezekkel kapcsolatban kontrollált vizsgálati eredmények még nincsenek, ezért nem vezették be a klinikán (azért a vízben szülés érdekes lehet: mi van olyankor a vérrel?).

5. Gyógyszeres fájdalomcsillapító eljárások: (i) kábító fájdalomcsillapító, izomlazító injekció: 3-4 órán át hat, gyorsítja a méhszáj tágulását, de hányingert, aluszékonyságot, fájásgyengeséget is okozhat; (ii) gázkeverék: egyelőre nem alkalmazzák a klinikán; (iii) spinális érzéstelenítés: császár esetén, a 2-3. vagy a 3-4. csigolya közé adják be, a fekvés szögével szabályozható, hogy a test mely része lesz érzéketlen, hátránya, hogy a kismama aktív közreműködését lehetetlenné teszi, mert mozgásképtelenséget okoz; (iv) epidurális érzéstelenítés: egy tűvel az epidurális térbe bevezetnek egy csövet, ezen keresztül adagolható 2-4 óránként, csak akkor adható, ha megfelelő a tágulás, mert különben leállíthatja a folyamatot, előnye a fájdalommentesség (én tuti kérni fogom, ha lehet, már jeleztem is a dokimnak, aki azt mondta, hogy legyek nyugodt, amikor látja, hogy szükséges, ő maga fogja felajánlani), hátránya a viszonylagos ágyhoz kötöttség (ha nem fáj, nem érdekel, hogy nem tudok közben sétálni), további hátránya, hogy a kitolási szak meghosszabbodik, a nyomási reflex csökken (ez nem jó hír, de ha nem fáj, vagy nem nagyon, akkor nem bánom, ha fél órával tovább tart).

6. Tájékoztatás: bármilyen fájdalomcsillapítást is alkalmazzanak, előtte részletesen írásban és szóban is tájékoztatni fognak (na igen, ez az Eütv. alapján kötelező is, de kérdés, hogy az adott állapotban fel fogom-e fogni, ezért is kell, hogy K. velem legyen), és a tű beszúrása előtt helyi érzéstelenítés is lesz Lidocainnal, szóval remélhetőleg a tű bevezetését nem lehet majd érezni (hurrá!).

7. Az apa részvétele a szülésnél: (i) nem kell mindenáron az apukát rábeszélni, csak ha tényleg motivált és szeretné (ezt én picit máshogy gondolom, szerintem kell, hogy legyen velem valaki, aki támogat és bátorít a vajúdási szakaszban - a kitolásiban már mindegy lesz szerintem -, és bár korábban azt gondoltam, hogy az anyukám vagy K. anyukája legyen ez a személy, mióta terhes vagyok, el nem tudom képzelni, hogy ne K. legyen ott velem); (ii) apuka abban tud segíteni, hogy fogja a kezünket, simogat, biztat, segít a légzőgyakorlatokban, masszíroz (igen, én is pont ezeket várom el), mivel az ilyen támogatás meggyorsíthatja a szülést; (iii) az apák értelemszerűen nincsenek olyan szoros kapcsolatban a magzattal, ezért be kell őket is vonni a folyamatba, át kell venniük a felelősséget; (iv) kb. 3 dl vér egy normális szülésnél is elfolyik, erre legyen felkészülve.

8. Szülés megindulása: első szülésnél általában 9-12 órás vajúdással jár, ezért nem kell feltétlenül átszáguldani a városon :) A legtöbb szülés a hormonszint változása miatt este, éjjel vagy hajnalban indul meg, az orvosok legnagyobb örömére :)

Címkék: szülésfelkészítés

9 komment

Mostanában nem nagyon van időm írni, így a két héttel ezelőtti szülésfelkészítésen készített jegyzeteimet még nem gépeltem be. Szerencsére a múlt héten nem volt óra, így nem vagyok annyira elúszva, de a héten már igen, ezért muszáj mielőbb pótolnom a hiányosságaimat. A megjegyzéseimet ismét színessel jelöltem.

A téma elméletileg a férj (miért nem apa?) részvétele volt a szülésben, de igazából erről kb. 10 percet beszélt az előadó, és utána mondta, hogy kérdezzünk. Kérdések természetesen ezerszám voltak :) de sok átfedés is volt a korábban már elhangzottakkal, azokat nem írom le újra.

A férj részvétele: maximálisan támogatják, a férj mind a hüvelyi szülésnél, mind a császárnál jelen lehet, császár esetén az anyuka fejénél ül (brr... ha én pasi lennék, a császárra biztos nem mernék bemenni... sőt, a magam részéről is szívesen kihagynám...). Amikor beérkezik az anyuka a kórházba, kb. fél-egy óra az előkészítés (branül, beöntés stb.), ezalatt az apuka a folyosón várakozik, közben fel kell öltöznie speciális védőruhába (a kórházban automatából vehető meg, 2000,- Ft). A szülőszobán töltött idő nagy része vajúdás, ahol az apukának a puszta jelenléte nagyon sokat számít, egyfajta biztonságérzetet ad. A kitolási szakaszban az anyuka fejénél van, segít helyesen megtámasztani az anyuka fejét.

Ez sajnos csak ennyi volt, innentől indultak a kérdések.

1. Terhesvitamin: az orvos és a szülésznő szerint is városi legenda, hogy nagyobbak lesznek tőle a babák, ha csak az előírt adagot szedi az anyuka; sőt, inkább az volt a véleményük, hogy ezekre a vitaminokra szükség van. (Természetesen ezt én kérdeztem, de megnyugtatott a válasz, mert már többen kérdezték tőlem, hogy nem kéne-e abbahagynom.)

2. Gátmasszázs, olaj: a szülésznő szerint nem bizonyított a pozitív hatása, ha akarjuk, csináljuk nyugodtan, de ő szkeptikus volt. (Valószínűleg az utolsó hónapban elkezdem majd használni, biztos ami biztos alapon, de a dokim is eléggé lekicsinylően nyilatkozott róla.)

3. Iratok: azt mondták, hogy házassági anyakönyvi kivonatból 300 napnál nem régebbi kell (ennek a teremben többen nem örültek, mert mehetnek beszerezni újat). A születés után az orvos kiállít majd egy papírt, amit valaki (nem értettem, hogy a kórház vagy az apuka) átvisz az okmányirodába, és ott veheti majd át az apuka a baba iratait.

4. Infúzió: minden szülésnél adnak, a folyadék- és cukorpótlás miatt, meg azért is, hogy nagyobb legyen a vér térfogata. Branül minden esetben muszáj, a vénabiztosítás miatt, vészhelyzet esetére.

5. Oxytocin: feleslegesen, önmagában azért, hogy gyorsabb legyen a szülés, nem adnak, de ha orvosilag indokolt (pl. fájásgyengeség, belekakil a baba a magzatvízbe és hasonlók), akkor igen, valamint a szülés után is, azért, hogy összehúzódjon a méh. Nem kel izgulni, ez olyan anyag, ami minden nő szervezetében jelen van, és a szüléskor normális esetben megnő a szintje.

6. Gátmetszés: a szituációtól függ, előre nem lehet eldönteni (valahogy ezt sejtettem előre), és az is csak menet közben derül majd ki, hogy egyenes vagy oldalirányú lesz-e a vágás. Az orvos szerint az egyenes jobb, mert gyorsabban gyógyul, de ha fennáll a veszélye a további szakadásnak, akkor oldalirányban szoktak vágni.

7. Császármetszés: az orvos és a szülésznő szerint is jobb a természetes szülés, mint a császár. Arról, hogy valakinél indokolt-e a császármetszés, előzetesen egy orvosi team dönt. Általában ha a kezelőorvos javasolja, azt el szokták fogadni. A császármetszés során spinális érzéstelenítést adnak (ezt az agyburokba adják, szemben az epidurálissal, amit az agyburok és a csont közötti légüres térbe), aminek nincs rossz hatása a magzatra, de fájdalommentességet biztosít, és jobb, mint az altatás.

8. Őssejtlevétel: hozni kell magunkkal a dobozt, amit kaptunk az őssejtes cégtől, és szólni, amikor beérkezünk, hogy ilyet szeretnénk; innentől tudják, hogy mi a teendő. Ha valamiért nincs nálunk a doboz (mert pl. nem otthonról érkezünk), a kórházban mindegyik őssejtes cégtől van egy vagy két tartalék doboz, nem kell aggódni :)

9. Sebek: a varratszedés a gátsebből a 4. napon, császárból az 5. napon lesz, és aznap haza is lehet menni. A sebet szárazon kell tartani, de közben gyakran kell mosni is, csak utána azonnal szárazra kell törölni. A gátnak nagyon jó a vérkeringése, egy hét alatt begyógyul (nagyon remélem), a 6 hetes kontrollon már alig látszik, néhány hónap után pedig semmi nyoma nincs (ez vajon tényleg igaz?). A császármetszés a szeméremcsont felett 2 harántnyival (jelentsen ez bármit, a lényeg, hogy a bugyi vonala alatt) egy 10-12 cm hosszú vágás, aminek a nyoma nyilván megmarad, de ez függ az egyéni sebgyógyulási hajlamtól is. A hasizmokat nem vágják át, csak elhúzzák egymástól, és a későbbi sérv megakadályozása végett a végén néhány felszívódó öltéssel összevarrják. (Minél többet hallok a császárról, annál kevésbé értem, miért választ valaki programozott császárt, ha orvosilag egyébként nem indokolt. Nekem nagyon ijesztőnek tűnik az egész.)

10. Rooming in: a korábban elmondottakat azzal egészítették ki, hogy ha egész napos vajúdás után este születik meg a baba, akkor a csecsemőosztályra kerül reggelig, hogy az anyuka tudjon aludni. (Nem igazán tudom eldönteni, hogy ez jó-e vagy sem, majd a helyszínen kiderül.)

11. Etetés: amíg nincs tej, addig a babák sima vizet kapnak, tápszert nem, a babának vannak tartalékai erre az időszakra. A tej a 3-4. napon indul be, a tejbelövellés azzal jár, hogy nagyon érzékenyek és kőkemények lesznek a mellek. Azt ígérték, hogy a csecsemős nővérek segíteni fognak a szoptatásban az elején, és minden másban is, mivel a fürdetésen kívül (az a nővérek feladata) minden mást az anyuka csinál majd. (Ezt nagyon remélem, mert sok rosszat hallottam már ezzel kapcsolatban a SOTE-ról, remélem, nem lesz igaz.)

12. Szoptatás: ahhoz, hogy legyen elég tej, sok folyadékot kell inni (ezzel nekem szerencsére nem lesz bajom). Szoptatás után mindig teljesen ki kell üríteni a mellet, mert ha marad vissza tej, az becsomósodik és begyulladhat (elméletben értem, de honnan tudom, hogy teljesen kiürült-e?).

13. Hasszorító: az orvos szerint csak a nagy túlsúllyal rendelkező császáros anyukáknak ajánlott, a sebgyógyulás miatt. A szülésznő senkinek nem javasolja, mert a hasszorító alatt nem dolgoznak az izmok, és plöttyedt lesz a has. (Ez elég fura, mert épp a plöttyedt has elkerülésére olvastam, hogy jó a hasszorító, de akkor ennek még majd utána fogok járni.)

14. Látogatás: délután 4 és 6 között, a kórterembe senkinek, még az apukának sem szabad bemenni. Ha meg akarjuk mutatni a babát a látogatóknak, ki kell vinni a folyosóra, ami nem igazán szerencsés. (Ezt a szabályt részben értem, mert ha a kórteremben bent van 3 másik nő, aki esetleg szoptat, nyilván ne zavarjon ott egy férfi vagy bárki idegen; ugyanakkor a folyosó mindennek tűnt, csak higiénikusnak nem, ott ült egy csomó ember, akik előtte metróztak, dolgoztak, stb., nem igazán egy újszülöttnek való közeg szerintem. Valahogy meggyőzöm majd a családot, hogy ne nagyon akarják majd látni a kórházban a babát... bár ez elég esélytelen, hogy sikerüljön :)

15. Szülés után: a megnőtt méhnek vissza kell állnia a normális állapotába, ez alhasi görcsökkel, véres folyással jár, de ez 1-2 héten belül minimalizálódik, 6 hét alatt pedig teljesen el kell múlnia. Ezalatt a 6 hét alatt fokozottan ki van téve az anyuka a fertőzésveszélynek, ezért nem szabad nemi életet élni (azért vannak alternatívák...), medencében, kádban fürödni stb.

Ismét nagyon hasznosnak találtam szinte mindent, ami elhangzott, de azért maradtak bennem kérdések; ha valaki tapasztaltabb tud segíteni, azt megköszönném:

- terhesvitamin tapasztalatok?

- gátmasszázs, olaj tapasztalatok?

- a gátmetszés tényleg gyorsan és maradandó problémák nélkül gyógyul?

- a szülés után jobb lesz nekem a babával lenni, vagy nélküle aludni?

- SOTE I. tapasztalatok a nővérekkel?

- honnan tudom, hogy kiürült-e szoptatás után a mellem?

- hasszorító tapasztalatok?

A segítséget előre is köszönöm!

Címkék: szülésfelkészítés

17 komment

A legutóbbi alkalommal - ami jó rég volt, mert az azutánira, ami a terhesség élettanáról szólt, sajnos a munkám miatt nem tudtam elmenni - az órát Tápainé Bajnay Márta, a SOTE I. vezető gyógytornásza tartotta. Három témáról volt szó: (i) az apák jelenléte a szülőszobában; (ii) terhestorna; (iii) légzőgyakorlatok. Nagyon hasznos volt mindhárom, megpróbálom a lényegét átadni, néha beszúrva az előadó kiszólásait, amiken elég jókat derültünk :)

I. Apák jelenléte a szülőszobában (igazából sokminden másról is szólt)

1. A családbarát szülészet jellemzői: (i) apák beengedése a szülőszobába; (ii) rooming-in: az anya és az újszülött közös szobában való elhelyezése; (iii) szülésfelkészítő tanfolyamok; (iv) terhestorna; (v) légzőgyakorlatok. Lassan megvalósul mindenhol Magyarországon, de egyes elemeit, mint pl. a felkészítés, nemigen használják ki az emberek (ezt tanúsíthatom, vagyunk kb. 8-10-en a tanfolyamon, pedig ingyenes; mondjuk eléggé korai a kezdés). Amikor "divatba jött", minden szülésnél bent voltak az apák (előadó: "és unták magukat"), mára ez kezd megfordulni.

2. Méhszáj kinyílása: 270 méhösszehúzódás alatt, ami 12-16 órán át tart, de csak az utolsó 1-1,5 óra a kőkemény fájdalom. Az idő elteltével a méhösszehúzódások ereje és időtartama nő, a szünetek időtartama csökken. Az orvosok számolása: egyujjnyi - kétujjnyi - háromujjnyi - négyujjnyi - tűnőfélben lévő - eltűnt (ez hatujjnyi volt, ha jól értettem). Az utolsó két kategóriánál fáj már nagyon.

3. Fontos, hogy mindig tudjuk, mi és miért történik velünk, mert akkor nem félünk az ismeretlentől (ezzel maximálisan egyetértek); ezért kell a felkészítés.

4. A szülés két részre osztható: (i) vajúdás: hosszú ideig tart, fájdalmas, türelmet igényel, tudni kell lazítani (autogén tréninggel, agykontrollal, jógával, légzéssel stb.); (ii) kitolás: rövid ideig tart, nem fájdalmas (annyira), de komoly, nagy fizikai erőt igényel. Mindegyikhez másfajta taktika kell.

5. Az apa jelenléte több okból fontos: (i) biztonságérzetet ad a nőnek; (ii) kiszolgál: vizet hoz, WC-re kísér stb.; (iii) közvetít a nő és a szülőszobai személyzet között (tapasztalták, hogy a nők ebben az állapotban jobban hallgatnak arra, amit a partnerük mond, mint amit a szülésznő, ezért érdemes az apáknak megismételni, amit a személyzet mondott); (iv) születés után imprinting: Kondrad Lorenz kimutatta, hogy a gyereknek sokkal szorosabb a kapcsolata azokkal, akik a születésekor jelen vannak - ez három dologgal még fokozható: (a) érintés: az újszülöttet az anya hasára fektetik, ekkor az apa simogassa a hátát; (b) szemkontaktus: az újszülött kb. 20 cm-re élesen lát, és a szülés utáni 1-2 órában nagyon éber állapotban van (utána napokig kicsit kómás), ezért ekkor kell a szemébe nézve beszélni hozzá; (c) verbális kontaktus: a baba ismeri azoknak a hangját, akikét az anyaméhben sokat hallotta: az anyukáét biztosan, de az apáét is, ezért érdemes még magzat korában beszélni hozzá, és rögtön a születés után is.

6. Ne kényszerítsük bele se mi az apát, se az apa saját magát a szülőszobai jelenlétbe, ha ez számára valamiért zavaró (előadó: "a köldökzsinór élőszövet, hozzáértőnek se jó érzés elvágni, hát még az apukának"). Lehetséges az is, hogy csak a vajúdásra vagy csak a kitolásra menjen be az apuka, vagy csak a szülés utáni 1-2 óra pihenésre. Ezt nem kell előre eldönteni, elég ott. Ha viszont bemegy, nagyon fontos, hogy ő is felkészüljön rá, és mindig tudja, hogy mi történik, és mikor mit kell tenni; erre is jó a felkészítő tanfolyam (a szept. 13-i óra kifejezetten az apák szülésnél való részvételéről fog szólni, remélem, K. el tud jönni a munkából hamarabb, hogy ezen ő is ott legyen).

II. Terhestorna

1. A SOTE-n hétfőn és csütörtökön 10 órától tartják, egy órás. (Egyszerűen nem értem, miért nem lehet legalább az egyik időpontot munkaidőn kívülre tenni. Nem mintha akkor járnék ide, mert messze van, de az elv a lényeg.) Az előadó ajánlotta a saját magánóráit is, amik a http://www.tornastudio.hu/ honlapon érhetők el, és ahol már vannak esti időpontok is - na tessék, piaci rés :)

2. A terhestornának nem az a lényege, hogy megőrizzük az alakunkat (előadó: "bármit teszünk, a hasunk úgyis megnő"), hanem hogy a szervezetet érő terhelés okozta panaszokat és tüneteket kordában tudjuk tartani. A terhestorna céljai a következők: (i) keringés javítása, lábdagadás és visszértágulat megelőzése; (ii) a gerinc és medence helyes tartása, a hát- és nyakfájás megelőzése, csillapítása; (iii) minimális izomerősítés a mell, a gát és a medencefenék környékén DE a terhesség alatt végzett gátizomtorna vérbőséget és ezáltal vetélést vagy koraszülést okozhat, ezért kerülendő; (iv) a koordináció megőrzése egyensúlygyakorlatokkal (előadó: "hogy a metróhoz menet ne essünk le a lépcsőn" - milyen igaza van, nekem itthon a lépcsőházban sikerült leesni...).

3. Az előadó nem támogatja a DVD-kre történő tornázást (pedig neki is van, és nekem tetszett), hanem szerinte hasznosabb, ha csoportban, felügyelettel csináljuk. Ezzel elvben egyetértek, de a gyakorlatban nekem nem vált be. A tornaDVD-kről egyébként eléggé rossz véleménye volt, azt mondta, hogy olyannak, akinek semmilyen előképzettsége nincsen, nem lenne szabad ilyeneket készítenie (azt hiszem, sejtem, kire célzott).

III. Légzőgyakorlatok

1. A hasüreg zárt rendszer, amit felülről a rekeszizom határol. Mivel nő a méh, ez nyomásnövekedést eredményez a hasüregben, ennek az következménye a vizeletelcsöppenés és a szelek, de ezek a szülés után el fognak múlni.

2. Vajúdás alatt: az a cél, hogy csökkentsük a méhre nehezedő nyomást, mert ezáltal a görcsölő méhre ható erő csökkenni fog, és csökken a fájdalom. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy megemeljük a rekeszizmot, amit kilégzéssel lehet megtenni. A méhösszehúzódás alatt - ami 50-60 mp - "h" hangréssel, sóhajszerűen minél lassabban kell lélegezni (lehetőleg kilégzés hosszabb, mint belégzés, de a belégzés is hosszú), közben ellazítani mindent, főleg a combot és a feneket. Ha már nagyon intenzív a fájdalom, de még nem kezdődhet meg a kitolás, a fájás középső harmadában felületes apró ki-be légzéssel lehet lebegtetni a rekeszizmot, DE nem hiperventilláció!

3. Kitolás alatt: a méhösszehúzódás ugyanolyan, de most az a cél, hogy nyomjuk meg a méhet, ezért a rekeszizmot rá kell nyomni a méhre, amit úgy lehet megtenni, ha bent tartjuk a levegőt minél tovább, a méhösszehúzódás teljes időtartama alatt. Ha nem elég a levegő végig - várhatóan nem lesz -, gyors ki-be légzéssel kell levegőt cserélni. Ezt nem szabad előre gyakorolni, mert koraszülést okozhat!!!

Nem tudom, mennyire volt ez így világos leírva, de ott helyben elmondva nagyon érthető volt. Ha valakit jobban érdekel, a gyógytornász DVD-jén erről is részletesen beszél, és bemutatja a légzéseket. Engem meggyőzött, mert racionális, érthető magyarázatát adta a légzésnek. Természetesen a szülés közben is el fogják mondani mindezeket, de nekem könnyebb úgy, ha előre tudom, mikor mi fog történni, és mit kell majd csinálnom.

Címkék: szülésfelkészítés

1 komment

A múlt héten ismét eljutottam a SOTE felkészítő tanfolyamára (ezen a héten még nem biztos, hogy összejön). Egy 40 körüli férfi orvos készült előadást tartani, de mikor betöltött a ppt (eszerint ő volt dr. Pataki Zoltán, akinek egy korábbi, neten fellelt, nekem nagyon profinak tűnő ppt-je alapján számoltam ki a terhesség elején a tápanyagszükségletemet), érkezett egy nővérke, hogy sürgős császármetszés miatt szükség lenne rá, ezért egy fiatalabb, 30 körüli férfi orvos tartotta meg az előadást, az eredeti doki pedig futva távozott.

A kapott információn túl muszáj leírnom a személyes benyomásaimat is (dőlten, színessel), mert rendesen felhúztam magam az előadás alatt...

1. Vitaminok és ásványi anyagok: (i) fogantatás előtt célszerű feltölteni a szervezet vitaminraktárait, különös tekintettel a folsavra; (ii) az első trimeszterben a magzatnak szinte csak vitaminokra és ásványi anyagokra van szüksége, csak a 16-20. héttől kezdődően nő meg a szervezet energiaigénye, kb. 15-20%-kal; (iii) mindezek miatt ajánlott a terhesvitamin szedése (erről az én orvosomnak picit más volt a véleménye, de meggyőztem róla, hogy úgyis szednék multivitamint, és azt mondta, hogy akkor már mégiscsak jobb a terhesvitamin, ami nálam a pajzsmirigy baj miatt kizárásos alapon az Elevit).

2. Tápanyagok: (i) fehérje: 80g/nap: nagyon fontos, elsősorban halból és csirkéből, de tejet és tojást is ajánlott fogyasztani; (ii) szénhidrát: 300-400g/nap, a kalóriabevitel 58%-a: próbáljuk inkább zöldségből és gyümölcsből bevinni, elsősorban olyanból, ami az idénynek megfelelő, ugyanerről a földrajzi területről származik, és ismert forrásból vesszük (na persze, mert ez Bp. közepén olyan könnyen megoldható...), mellőzzük a cukros és a fehér lisztes ételeket; (iii) zsír: 60-70g/nap: elsősorban növényi eredetű zsiradékokból. (Ha ezt végigszámolom: 80*4+350*4+65*9=2305 kalória/nap.)

3. Optimális súlygyarapodás: (i) normál BMI esetén max. 12-15 kg (itt az előadó gúnyosan megjegyezte, hogy a saját kismamáinak el szokta mondani, hogy 12 kg feletti hízás tilos!!!); (ii) magasabb BMI esetén max. 7 kg; (iii) vagy máshogy számolva: a terhesség előtti súly 15-20%-a (itt ismét megjegyezte gúnyosan, hogy ez szerinte sok, bár a ppt-n ez szerepelt. Ez volt az a pont, ahol igazán felhúztam magam az előadón: mégis, hogy gondolja, hogy max. 12 kg hízás legyen 2300 kalória és 300-400g ch bevitel mellett? És rá is kérdeztem, hogy ha én átlagosan heti egy nap kivételtől eltekintve folyamatosan 2000 kalória és 300g ch alatt eszem, és a 22. hétre már 9 kg-t híztam - azt nem is mondtam, hogy futottam is mellette -, akkor hogy is van ez? Na erre hebegett kicsit, és azt mondta, hogy van olyan, hogy valaki az elején többet hízik - no persze, mintha nem lenne folyamatos a hízásom -, meg hogy az én magasságomhoz ez nem olyan rossz - akkor hogy is jön össze ez a korábbi gúnyolódással?)

4. A terhesség alatti elhízás következményei: (i) terhességi cukorbetegség, amit a 24. héten szűrnek (kivéve nálunk a rendelőintézetben, mert amikor bejelentkeztem volna, és mondtam, hogy a nőgyógyászom szerint szept. 6-án kellene nekem ezt megcsinálni, akkor a labor közölte, hogy ezt ők nem tudják, csak orvosi felügyelet mellett lehet, a diabetológián pedig, ahol orvosi felügyelet mellett megcsinálták volna, közölték, hogy őket nem érdekli, hogy a nőgyógyász mikorra kérte, ők a 26-28. hét között csinálják majd meg - na itt jutottam arra, hogy megyek a SOTE-ra vérvételre, holott a rendelőintézet lényegesen közelebb lett volna...); (ii) magas vérnyomás; (iii) szülés alatt vállelakadás (ha jól értettem, azért, mert nagy lesz a baba); (iv) a császármetszés időtartama hosszabb lesz és több lesz a vérveszteség; (v) mélyvénás trombózis; (vi) endometritis (méhnyálkahártya-gyulladás); (vii) lassabb sebgyógyulás. Azért, hogy ezek elkerülhetők vagy felismerhetők legyenek, a terhesgondozás során a nőgyógyász és a védőnő különböző szűrővizsgálatokat végez (pl. vizeteltvizsgálat, vérnyomásmérés stb.).

5. Higiénia: (i) fontos a bőr rendszeres tisztán tartása; (ii) a száj betegségei miatt figyelni kell a megfelelő kalcium bevitelre, a szájhigiéniára, és el kell menni fogorvoshoz; (iii) húgyúti változások: egyre gyakoribb és kisebb mennyiségű vizelés, esetlegesen vizeletcsöpögés, ami a szülés után szinte mindig elmúlik, de emiatt fokozottan ki vagyunk téve a húgyúti fertőzéseknek, ezért ha a pisilés csíp, fáj, azonnal orvoshoz kell fordulni; (iv) gátseb: varratszedés a 3-4. napon lesz, fontos a tisztán és szárazon tartása, a rendszeres betétcsere (akár 2 hétig is maradhat a méh vérzése) és a borogatás; (v) császármetszés: az 5-6. napon lesz varratszedés, itt is fontos a tisztán és szárazon tartás és a kötéscsere; (vi) ha bármelyik seb váladékozik, vérzik, duzzad, vagy lázasak leszünk, azonnal orvoshoz kell fordulni.

6. Szoptatás: (i) a kórházban mindenképpen a szoptatást preferálják (ennek nagyon örültem, a rooming-in és ez garantálhatja, hogy nem adnak majd a babának suttyomban tápszert meg cukros teát, ami nehezítheti a szoptatás kialakulását, de azért erre majd még rákérdezek); (ii) a tejbelövellés a 3-4. napig is eltarthat (ezt nem igazán értem, akkor 3-4. napig mit eszik a baba?); (iii) fontos a mellek tisztán tartása; (iv) szükséges lehet mellbimbóvédő, illetve krém, erről beszéljünk előre a védőnővel (én krémet egy barátnőmtől kaptam, azon még hezitálok, hogy vegyek-e előre mellbimbóvédőt, de talán inkább várok vele); (v) szükséges a mellszívó, mert mindig le kell fejni a maradék tejet szoptatás után.

7. Mentálhigiénia (itt picit kikapcsoltam és kevésbé jegyzeteltem): (i) fel kell készülni arra előre lélekben, hogy a szülés után megváltozik az életünk (próbálok, de az ismeretlenre nehéz felkészülni); (ii) kell a támogatás a család, elsősorban az apuka részéről, és érdemes őt is elhozni a tanfolyamra (na persze, az is mázli, hogy én ide tudok jönni 4-re több héten át, de K-nak - és gondolom, a legtöbb dolgozó embernek - nem olyan a munkarendje, hogy 4-re már oda is tud érni valahová... - mindegy, örülök neki, hogy egyáltalán van ilyen tanfolyam).

Összességében sok újat nem hallottam - köszönhetően a korábban más megismert ppt-nek. Ami nagyon rossz volt, hogy a doki kb. úgy beszélt hozzánk, mintha fogyatékosok lennénk, akik teljesen hülyék ahhoz, hogy a saját maguk és a babájuk érdekeit felfogják, és akiket legjobb lenne bezárni valahová és etetni, mert maguktól képtelenek rá értelmesen... a stílus nem volt olyan bunkó, mint a LT blogon, de a lenézés kb. hasonló volt. Nyilván én is érzékenyebb vagyok most a hormonok miatt is, meg mert magamra vettem a gúnyolódását, de akkor is úgy gondolom, hogy ezt a stílust egyetlen orvos sem engedheti meg magának a betegekkel szemben, sőt, egyetlen előadó sem a hallgatóival szemben.

Ezután viszont lehetőségünk nyílt arra, hogy megnézzük a szülőszobát, amit egy nagyon kedves nővérke mutatott meg nekünk. Az egyágyas szülőszoba kb. 10 m2-es, picike, van benne egy szék, egy ágy, egy mosdó, egy nagy labda és rengeteg műszer, de nem volt nyomasztó. Itt leszünk a vajúdás alatt, és itt történik majd a szülés is. A beöntést és a bekerüléskor szükséges vizsgálatokat, meg a branül behelyezését (brrr...) az előtérben lévő elválasztott helyiségben végzik. Ha nincs szerencsénk, akkor a vajúdást a 3 ágyas szülőszobában kezdjük, de amit felszabadul egy egyágyas (azt hiszem, 4 van belőle), átkerülünk oda.

A legmeghatóbb pillanat az volt, amikor átvonultunk a 3 ágyas szülőszobát is megnézni, ahol épp nem feküdt senki, viszont egy apuka tartotta a bepólyált, akkor született pici babáját egy melegítő asztal felett. Ő is sírt éppen, mi is kicsit megkönnyeztük, talán épp az a baba volt, akinek a császáros szüléséhez az előadónkat egy órával korábban elhívták. A baba tüneményes volt, sok-sok hajjal, és cuppogott az apukára :) Ennyire frissen született babát még soha nem láttam :) Megállapítottam, hogy bár az egész baba nagyon pöttöm, de minden relatív: ha azt nézem, nem is olyan kicsi a feje... :)

Címkék: terhesség baba szülésfelkészítés babatervezés

14 komment

Előre elnézést a diéta miatti olvasóktól, ez egy babás bejegyzés lesz. De hátha ebben is találtok valami hasznosat :)

Várhatóan - a választott orvosom miatt, meg azért, mert ott gyakorlatilag minden van, ami baj esetén kell, biztos, ami biztos - a SOTE I. szülészeti és nőgyógyászati klinikán (Baross utca) fogok szülni. A dokitól kapott infó szerint a klinikán szerveznek szülésfelkészítő tanfolyamot, az asszisztense szerint pedig érdemes elmenni rá, mert jobban képbe kerülök mindennel. Minden csütörtökön délután 4 órától tartják, kb. egy órás, és 10-12 témát érintenek.

Kíváncsiságból múlt héten csütörtökön elmentem. Mint kiderült, ez volt a mostani tanfolyam utolsó órája, a jövő héten kezdik újra az elejétől. Épp ezért ez egy konzultációs óra volt, téma nélkül, mindenki (voltunk kb. 10-en, nők vagy párok vegyesen) kérdezhetett, bármiről, és egy fiatal doktornő és a főnővér válaszolgatott. Ezeket foglalom itt össze, próbálva egy kis rendszert adni a témáknak, egyrészt azért, hogy nekem meglegyen a későbbiekben, másrészt hátha másnak is segítséget nyújthat.

1. Mozgás a terhesség alatt: mindent lehet, ami jól esik, de a magas pulzust eredményező kardio mozgást kerülni kell. Akkor magas a pulzus, ha 140-150 fölé megy edzés közben, vagy ha 5 perc pihenő időszak után sem megy vissza 100 alá. Célszerűbb a finom mozgásokat tartalmazó edzéseket csinálni, pl. kismamatorna-videók, a futást a rázkódás miatt kellene kerülni. (Megértettem, beszereztem kismamatorna-videókat, majd beszámolok azokról is.) A strandot a fertőzések miatt inkább kerülni kellene, a nyílt vizekkel azonban nincs semmi baj (én inkább azokat is kihagyom). A hőhatást - szauna, szolárium - szintén kerülni kell.

2. Sportolás és szülés: extrém esetekben - pl. olimpikonoknál - a sport miatt feszesek a szövetek, ezért a tapasztalatok szerint a szülés nem könnyebb nekik, mint egy átlagembernek, viszont pont emiatt egy hónappal szülés után már teljesen felépülnek, mert sokkal gyorsabban regenerálódnak. Egy átlagos ember esetén, aki munka mellett sportol, ez nem merül fel, úgyhogy mozogjunk csak nyugodtan :)

3. Magzatmozgás: a 30. héttől számolni kell, abban a napszakban, amikor a baba aktív: baloldalra fekvés, kéz a hason, és egy óra alatt hányszor érzem, hogy megmozdul a baba. Ha 10-nél kevesebb, vagy ha nem mozog annyit, mint máskor, azonnal be kell menni a kórházba.

4. CTG: a magzati szívhangot, és szülés alatt a fájástevékenységet méri. A betöltött 40. héttől már naponta kell CTG-re járni. Miután bekerülünk a szülőszobára, folyamatosan ránk lesz kötve.

5. Szülésznő: érdemes választani, mert az orvos csak akkor van velünk, amikor valami történik, a vajúdás alatt nem, de a szülésznő igen. Azért is érdemes, mert az utolsó hetekben a CTG-hez nagy segítséget tud nyújtani. Azt javasolták, hogy a dokival megbeszélve a 24-25. héten válasszunk.

6. Csomag a szülőszobára: tisztasági csomag, betét, eldobható bugyi, szőlőcukor, ásványvíz (enni nem szabad vajúdás közben, inni is csak kivételes esetben), hálóing (olyan, amit a szülés után fogunk viselni, a szülés alatt a kórházit kell). Én ezen kívül barátnői javaslatra viszek még hasszorítót (kell rögtön a szülés után), úszógumit vagy spéci párnát (ráülni utána, hogy ne fájjon a gátmetszés), mellszívót (hogy be tudjon indulni a tej), iratokat (normál iratokon kívül kell a terhességi kiskönyv és az orvosi papírok, valamint apasági nyilatkozat vagy házassági anyakönyvi kivonat, továbbá viszek születési tervet - erről majd ha utánaolvastam, írok még részletesebben), fényképezőgépet és K-nak valami kaját.

7. Csomag a babának: pelenka (rendes és textil), body (évszaktól függően rövid vagy hosszúujjú), sapka, kesztyű, plüsspléd a gyerekágyba, popsitörlő. Én ezen kívül barátnői javaslatra viszek még popsikrémet, cumisüveget, cumit, rugdalózót és zoknit.

8. Szülés megindulása: kétféleképpen lehetséges: (i) fájásokkal vagy (ii) magzatvíz-elfolyással. (i) Fájások: már a 36. héttől vannak ún. jóslófájások, amik nem rendszeresek, nem meghatározott időközönként jönnek, és tudunk közben mozogni, beszélni - a rendes fájások közben nem :( A rendes fájások 5-10 percenként jönnek, 30 mp-nél hosszabbak, szabályos időszakonként visszatérnek,és melegvizes zuhanyra felerősödnek (a jóslófájások gyengülnek). (ii) Magzatvíz-elfolyás: történhet egyszerre, ha a magzatburok a méhszájnál reped meg, vagy lassan, ha feljebb. Ha a magzatvíz elfolyik, azonnal kórházba kell menni, mert onnantól nem védi semmi a babát a fertőzésektől.

9. Bekerülés: a választott orvos függvénye, nem kell hozzá kerületi lakosnak lenni. Ha a terhességi kiskönyv szerint az orvosom oda tartozik, akkor a mentő oda visz, ha nem oda akar, és semmi sürgősebb probléma nem indokolja, akkor ragaszkodni kell hozzá (ha SOS probléma van, akkor a mentő a legközelebbi kórházba visz). Miután beértünk, ha van hely, az 1 ágyas szülőszobára kerülünk, ha nincs, akkor előbb a 3 ágyasba, és ha szabadul fel hely, akkor az 1 ágyasba. Miután felvettek, beöntés, majd zuhanyozás a program (gondolom, közben van egy kör a WC-n is, bár ez nem hangzott el).

10. Levegővétel: megtanítják majd vajúdás közben (azért ennek inkább előtte utánaolvasok).

11. Fájdalomcsillapítás: két módszer van: (i) fenékbe adott injekció és (ii) gerinc melletti érzéstelenítés (epidurális). (i) Injekció: elég jó a hatása, ismételhető, és a méhszájat is lazítja. (ii) Epidurális: több a szövődménye, de összesen is elenyésző ezek mértéke. A háton át a gerinc mellé bevezetnek egy kanült, és ezen át adagolható, a beszúrás kb. 10 percig tart. Ez is lazítja a méhszájat. Csak akkor kötik be, ha a tágulás max. 1-2 ujjnyi, mert különben elhúzhatja a kitolási folyamatot, mivel az anyuka nem érzi az ingereket.

12. Oxitocyn: akkor kötik be, ha a szülés elhúzódása akár az anyának, akár a babának hátrányos lehet, mivel ezzel meg tudják gyorsítani.

13. Apás szülés: a szüléshez egy hozzátartozó bejöhet, és jobban szeretik a kórházban, ha az az apuka, nem pedig a nagymama (ezt nem fejtették ki részletesen, de valahogy én is így érzem, pedig mielőtt terhes lettem volna, úgy gondoltam, jobb lenne, ha az anyám lenne bent, de most már K-t szeretném). A vajúdás alatt lelki támaszt jelent leginkább, a kitolási szakaszban pedig az anyuka fejét tartja, tehát ha nem akar, nem kell semmit sem látnia. A végén, ha akarja, átvághatja a köldökzsinórt.

14. Gátmetszés: a hüvely és a végbél közötti résznek a hüvelytől induló egyenes vagy oldalirányú bevágása. Első szülésnél szinte protokoll, csak nagyon ritkán tudnak eltekinteni tőle, de ezt csak akkor lehet eldönteni, amikor látják, hogy hogyan és mennyire feszül. Azért vágnak, hogy ne történjen szakadás, mert az egyenes vágást könnyen és gyorsan össze tudják varrni, és gyorsabban gyógyul, mint egy cakkos szakadás. Maga a gátmetszés nem fáj, mert a baba feje akkor már annyira nyomja a gátat, hogy elzsibbad, és nem érezzük. (Brr... ettől a dologtól, meg főleg az utána való gyógyulási időszaktól a hideg kiráz, főleg azért, mert van olyan ismerősöm, akit szűkebbre varrtak össze a végén, és utána komoly gondjai lettek a párjával. Utána fogok járni a gátvédelem módszerének, az intimtornának és a különböző krémeknek.)

15. Rooming in: a babát a szülés után a hasunkra fektetik, amíg apuka vagy más elvágja a köldökzsinórt, utána elviszik fürdetni és megvizsgálni, de apuka mehet vele (addig anyukát összevarrják), utána visszahozzák a babát, és kb. fél óráig együtt lehetünk hármasban. Utána átkerülünk az osztályra, 2 vagy 4 ágyas kórtermekbe, és a baba végig velünk lesz, az ágyunk mellett. Császármetszés esetén ez annyiban módosul, hogy anyuka csak másnap kapja meg a babát, mert addig a műtét miatt nem tudná ellátni.

Kb. ennyi kérdés és válasz hangzott el egy óra alatt. Számomra hihetetlenül hasznos volt, sok dolog felől (pl. rooming in) megnyugodtam, más dolgokban (pl. fájdalomcsillapítás) most már sokkal tisztábban látok. A jövő héttől indul újra a tanfolyam, konkrét témákkal. Ha tudok, megpróbálok minden alkalomra elmenni, és ha lesz erőm, ide is megírni, amit hallottam.

Címkék: terhesség baba kismamatorna szülésfelkészítés babamozgás

28 komment