Bemutatkozás helyett

Fél év alatt megszabadultam 20+ kg-tól (UPDATE: egy év alatt 30 kg-tól), és ahelyett, hogy egy emelet megmászása után lihegnék, ma 32 perc (UPDATE: 30 perc) alatt futok 5,2 km-t. Nincs rá semmilyen csodadiéta, gyógyszer vagy recept, a képlet nagyon egyszerű: kevesebb energiát vigyél be a szervezetedbe, mint amennyi naponta elhasználsz. Hogyan? Ehhez próbálok segítséget nyújtani a saját tapasztalataim leírásával, közben remélve, hogy az írás és a nyilvánosság engem is rászorít arra, hogy ne hagyjam abba, és elérjem azt az alakot, ami után megfordulnak a pasik az utcán :) ABSZOLÚT UPDATE: 2012. december 28. napjára babát várunk :) Ennek örömére a fogyókúrát felfüggesztettem, de a kalóriaszámolást és a tápanyagarányokra való odafigyelést, valamint a megengedett mozgást továbbra is megtartom. Ennek fényében picit megváltozott az újabb bejegyzések jellege, de a blog továbbra is az egészséges étkezésről fog szólni, nem szándékozom baba-mama blogba átmenni. Elérhetőség: prettywitch@hotmail.hu

Utolsó kommentek

  • leningrad: Vissza, vissza, visssza! :) (2015.06.14. 00:48) Újrakezdés
  • PrettyWitch: @Irén Hegyi: Gratulálok, ügyes vagy! (2014.03.24. 18:47) Újrakezdés
  • Irén Hegyi: @PrettyWitch: tegnap mérlegeltem. -8 nál tartok!!! wááá :)) mondjuk az elmúlt héten 3x bicajozt... (2014.03.24. 15:25) Újrakezdés
  • PrettyWitch: @Irén Hegyi: Én azért ettem sok tejterméket, mert nem vagyok nagy húsevő, fehérje meg kellett. Meg... (2014.03.19. 20:23) Újrakezdés
  • Irén Hegyi: @Tiktak: igen, elírtam. bocsi. heti fél, az biztos. Próbáltam a PrettyWitch által leírt kórházi di... (2014.03.19. 19:11) Újrakezdés
  • Utolsó 20

Az előző bejegyzés folytatása.

Végül még egy fontos dolog, ami megfogalmazódott bennem az utóbbi napokban. Vagyunk jópáran, fiúk és lányok egyaránt, akik egy éve még azt sem tudtuk, mi fán terem az egészséges étkezés, a kalória, a fehérje/szénhidrát/zsír arány; az 5 km-es futás a "sportemberek" kiváltsága volt és így tovább. Ma meg itt osztjuk az észt, magyarázzuk másoknak, hogyan kellene élni, enni, mozogni, és persze mindenki a saját abszolút bevált, nagyon tuti módszerére esküszik, ami jobb, mint bárki másé. Holott egy éve még pont olyan kövérek és tudatlanok voltunk, mint azok, akik most kövérek és tudatlanok. Az, hogy megcsináltuk (én még nem!), nyilván komoly fegyvertény és érv, de ettől nem vagyunk jobb emberek, mint az, aki ma olyan, mint mi egy éve. Csak mi egy évvel korábban kapcsoltunk. Azt már hozzá sem teszem, hogy elég nagy szegénységi bizonyítvány - akár férfi, akár nő részéről -, ha valaki a másik embert pusztán csak a külseje alapján tekinti valamilyennek. Pláne, ha saját magát is ennek alapján definiálja. (Nyilván nem arra gondolok, ha épp fel akarok szedni egy pasit/csajt, hanem arra, ha valakit lenézek azért, mert kövér, vagy mert egészségtelen ételeket eszik. Csak azért, mert én MÁR nem vagyok ilyen.)

És azt is elfelejtjük, hogy nem vagyunk egyformák, nincs két tökéletesen egyformán működő szervezet, két teljesen azonos ízlésvilág, életstílus. Miután az alapvető elvek gyakorlatilag azonosak (anyagcsere alatti kalóriabevitel minőségi kajákból, normális mennyiségű fehérjével, lehetőleg nem sok szénhidráttal és zsírral + mozgás), ezen elveket kellene józan paraszti ésszel teljes körűen személyre szabni - nemcsak a kajákban, hanem pl. abban is, ha valakinek terhes a kalóriaszámolás, de elvan a kötött étrenddel, vagy utál futni, de úszni nem, vagy nem akar táplálékkiegészítőket enni, meg ilyenek. De ez csak akkor működik, ha a "célszemély" maga is tisztában van az igényeivel, elvárásaival, határaival, képességeivel, és azokat meri is vállalni. Ha valaki nem tud édesség nélkül létezni (khm...), akkor annak - bármennyivel is hatékonyabb lenne - nem szabad olyan étrendet összeállítani, amiben nincsen egyáltalán semmilyen édesség, mert vagy nem fogja tudni betartani, vagy betartja ugyan, de nagyon meg fogja szenvedni. Ugyanez igaz a rántott húsra is (nagyon jó mirelit, sütőben sütős rántott húsok vannak!), vagy a spagettire (csökkentett kalóriatartalmú tészta + darált csirke + paradicsomszósz heti egyszer bele kell férjen), vagy bármi egyébre. Gyakorlatilag - a sült szalonna jellegű ételeken túl - nincs olyan étel, amit némi ötleteléssel ne lehetne diétássá varázsolni. Akkor minek éljen valaki halon és natúr csirkén, ha utálja? Na persze, ha nagyon elszánt, vagy csak egy rövid program erejéig diétázik, az más, de ha valaki hónapokra tervezi a diétát - mert pl. nemcsak a fenekén lévő fél centi zsírt akarja lefaragni, hanem már egészségügyi kockázatot jelent a túlsúly -, akkor értelmes, finom és betartható diétát kell kitalálni.

Összegezve: mindenkinek mástól lesz egy diéta működőképes, ami nem feltétlenül azonos azzal, ami valaki másnak korábban már bevált. Ha valaki komolyan le akar fogyni - nem pedig csak az ikszedik eredménytelen fogyókúrájába akar belekezdeni -, akkor végig kell gondolnia, hogy mire és hogyan képes, végigolvasni azoknak az írásait, akik már megcsinálták, átszűrni a kapott információkat saját magában, és kitalálni, hogy hogyan kellene belevágni. Ez nem két perc, legalább egy napot, de inkább többet rá kellene szánni, jegyzetelve. Ezen információk birtokában azonban aki rendelkezik némi logikával, és a matematikai alapműveleteket is ismeri, az gond nélkül meg tudja tervezni a saját személyre szabott étrendjét, ami várhatóan nem lesz elsőre tökéletes, és menet közben majd némi alakításra fog szorulni, de minden bizonnyal betarthatóbb lesz, mint ha csak fogna egy étrendet valahonnan, és azt követné betűről betűre.

Csak azt nem értem, hogy ha ez ennyire egyszerű - mert az, nem? - akkor miért várnak mégis sokan arra, hogy az étrendjüket más állítsa össze? Miért nem hiszik el, hogy maguk is képesek rá?

(És még mielőtt valaki kombinálni kezdene: semmi bajom a lifetilttel, mert nagyon sokakat nagyon jó irányba indított el. Azt nem értem, ha valaki nem használja a fejét.)

Címkék: kritika

17 komment