Bemutatkozás helyett

Fél év alatt megszabadultam 20+ kg-tól (UPDATE: egy év alatt 30 kg-tól), és ahelyett, hogy egy emelet megmászása után lihegnék, ma 32 perc (UPDATE: 30 perc) alatt futok 5,2 km-t. Nincs rá semmilyen csodadiéta, gyógyszer vagy recept, a képlet nagyon egyszerű: kevesebb energiát vigyél be a szervezetedbe, mint amennyi naponta elhasználsz. Hogyan? Ehhez próbálok segítséget nyújtani a saját tapasztalataim leírásával, közben remélve, hogy az írás és a nyilvánosság engem is rászorít arra, hogy ne hagyjam abba, és elérjem azt az alakot, ami után megfordulnak a pasik az utcán :) ABSZOLÚT UPDATE: 2012. december 28. napjára babát várunk :) Ennek örömére a fogyókúrát felfüggesztettem, de a kalóriaszámolást és a tápanyagarányokra való odafigyelést, valamint a megengedett mozgást továbbra is megtartom. Ennek fényében picit megváltozott az újabb bejegyzések jellege, de a blog továbbra is az egészséges étkezésről fog szólni, nem szándékozom baba-mama blogba átmenni. Elérhetőség: prettywitch@hotmail.hu

Utolsó kommentek

  • leningrad: Vissza, vissza, visssza! :) (2015.06.14. 00:48) Újrakezdés
  • PrettyWitch: @Irén Hegyi: Gratulálok, ügyes vagy! (2014.03.24. 18:47) Újrakezdés
  • Irén Hegyi: @PrettyWitch: tegnap mérlegeltem. -8 nál tartok!!! wááá :)) mondjuk az elmúlt héten 3x bicajozt... (2014.03.24. 15:25) Újrakezdés
  • PrettyWitch: @Irén Hegyi: Én azért ettem sok tejterméket, mert nem vagyok nagy húsevő, fehérje meg kellett. Meg... (2014.03.19. 20:23) Újrakezdés
  • Irén Hegyi: @Tiktak: igen, elírtam. bocsi. heti fél, az biztos. Próbáltam a PrettyWitch által leírt kórházi di... (2014.03.19. 19:11) Újrakezdés
  • Utolsó 20

A múlt hét előtti hét végére kicsit magam alá kerültem. A munka mennyisége fix, abbahagyhatnám hamarabb, de azzal nagyon megszívatnám a kollégáimat, és a fáradtságon túl semmilyen fizikai problémát nem okoz (nem fáj a hasam, csak a hátam kicsit). A babának a szülésznő szerint nem ártok vele, szépen fejlődik, szóval nem kockáztatok feleslegesen. Csak magamat hajtom a végkimerülésig...

A múlt hét előtti héten csütörtökön és pénteken sikerült reggel 7-kor elmennem itthonról és este 8-9 között hazaérni úgy, hogy közben nem volt igazán 10 perc megállás sem. Ez van, ha az ember két helyen dolgozik :( Én alapvetően elég jól bírom a terhelést és a stresszt, de be kellett látnom, hogy van az az állapot, amikor ez nem megy.

Hiába hangzik el mindenhol, hogy a terhesség fáradékonysággal jár, valahogy tavasszal, amikor a munkákat elvállaltam, ezt nem igazán vettem komolyan. Tudtam, hogy jobban terhelhető vagyok, mint az átlag (köszönhetően az egyetem utáni első munkahelyemnek, ahol 3 éven át előbb napi 10-12, majd 12-16 órákat dolgoztam), és úgy gondoltam, hogy ezen a terhesség sem fog változtatni. Hülye voltam, belátom...

A terhesség, a munka és a vérszegénység együtt azt eredményezte, hogy délutánra már hulla fáradt vagyok, estére pedig teljesen kikészülök. Ebben az állapotban - ha nem eszek szénhidrátot - képtelen vagyok talpon maradni, pláne képtelen vagyok bármiféle szellemi tevékenységre. Azt pedig hadd ne fejtsem ki, mennyi önuralmam marad, amikor 5-kor megyek a másik helyre kicsit szédelegve, félig kábán, és megérzem a fornettis illatát...

Tudom, hogy amit leírtam, mind csak kifogásnak tűnhet, de az adott helyzetben nem igazán érdekelt másnak a véleménye. Csak annyi, hogy végig tudom-e csinálni a napot úgy, hogy nem esek össze a metróban.

Mindezek eredményeként így, a 30. hét után feladtam azt, hogy egészségesen, a súlyomra odafigyelve étkezzek. Abbahagytam a MFP vezetését, abbahagytam a szénhidrátok mellőzését, és tartottam pár olyan napot, amikor kakaós csigát ettem fornettivel és pizzával. És érdekes módon másnapra megnőtt az energiaszintem, és sokkal jobban bírtam ugyanazokat a fárasztó napokat. Azóta próbálok úgy enni, mint egy átlagember: nem számolok, külön nem figyelek arra, amit eszek, és nem állok ellen annak, amit kívánok. A mennyiségeket próbálom kordában tartani, de csak ránézésre, nem pedig mérve.

Elnézést kérek, ha valakinek csalódást okoztam. Magamnak mindenképpen, mert utálok szembesülni a határaimmal, a korlátaimmal, de képtelen vagyok arra az önfegyelemre, amit a kalóriaszámolás igényel - különösen akkor, amikor a sikerélményt legfeljebb az jelenti, hogy "nem is híztam olyan sokat" - amit nekem a kalóriaszámolással és a rendszeres mozgással együtt sem sikerült elérni. Ja, mozgás sincs 3 hete, energia és idő hiányában... örülök, ha az emeletre fel tudok még menni. Én már nem leszek fitt kismama...

Úgyhogy mostantól heti összegezések az étkezésekről nem lesznek. Azt, hogy hogyan változom, a centiknél továbbra is leírom. Szülés és szoptatás után pedig visszaállok majd a régi kalóriaszámolásra, hogy leadjam a feljött felesleget. De most nem megy...

Címkék: terhesség 30.hét

30 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://prettywitch.blog.hu/api/trackback/id/tr724864577

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lulo74 2012.10.24. 10:05:17

Kedves PrettyWitch!
Akkor most gyorsan verd ki a csalódás szót a fejedből!!!
Ha jól számolok, legalább másfél éve csinálod ezt a szigorú rendszert, hatalmas sikereket értél el, hihetetlen ösztönző módon élted az életedet, és nagyon örülök, hogy sikerült valószínűleg még épp időben ezek szerint szüneteltetni ezt...határokat nem terhesen kell feszegetni, nem lehet több bőrt lehúzni magadról! Muszáj megállni egy kicsit, igazán adhatsz magadnak szabadságot, és ahogy olvasom, nagyon is szükségetek van rá!
Szóval kitartás, élvezd egy kicsit az életet, engedd el magadat, hogy később legyen mit összeszedned :)

fiúsmama 2012.10.24. 14:13:27

Szia!
Ne aggódj, lesz ez még így se! Csak kellő lazasággal állj a dolgokhoz(szerintem sok mindenhez), ha a ch segít túllendülni a holtpontokon, akkor örömmel és jóízűen edd meg. Akkor ártasz a legtöbbet ha ezt úgy (t)ennéd, hogy bűntudatot és csalódást érzel. Én is igyekszem egészséges ételeket adni a gyerekeimnek, férjemnek, volt amikor osztályoztuk a kajákat (pl. brokkoli ízből 1-es, egészségből 10-es, kinder pingui fordítva). Mégis időről időre be kell látnom, hogy a férjem és különösen az egyik gyerekem lételeme a mákos guba, madártej és hasonló típusú ételek összessége. Ez van. Tudod hány elméletet adtam én már fel a gyerekneveléssel kapcsolatban...Úgy készülj, hogy te is feladsz majd néhányat amiről most még esetleg úgy gondolod, hogy na te úgy biztos, hogy nem fogod csinálni. Persze, vannak a katonatiszt típusú anyák,szülők, akik aztán tényleg ragaszkodnak az elveikhez, elméletükhöz, nyilván úgy is lehet, de én nem ezt a vonalat képviselem.
Én alapvetően elég fittnek tartom és tartottam magam a terhesség alatt is, de az nst-s időszakban már gyakorlatilag sírva álltam meg egy-egy mozgólépcsővel nem rendelkező metróállomáson. Vagy az utolsó hetekben nem egyszer fordult elő, hogy sírva csaptam be magam mögött az ajtót, mert már sokkal kevesebbet bírtam és nem csináltam(csak az utolsó hónapban nem dolgoztam), viszont a srácoknak az nem volt annyira fontos, hogy minden az élére legyen állítva. Nehezen viseltem. Jó, hogy ők már erre nem emlékeznek :).
Egyébként pont ma eszembe is jutottál, hogy még pár nap és azt mondhatod, hogy jövő hónapban szülni fogsz. Izgi :))

PrettyWitch 2012.10.24. 18:29:02

@Lulo74: Nem akartam én határokat feszegetni, csak egészségesen étkezni a terhesség alatt. Egy gépnek talán menne, nekem nem ment. Én is arra jutottam, amit te tanácsolsz, hogy most ki kell lépni ebből a rendszerből, mert összességében többet fogok ártani magamnak, magunknak, mint amennyit használ az egészséges étkezés. És abban is milyen igazad van - eszembe sem jutott -, hogy most van még lehetőségem picit "felelőtlennek" lenni, később úgysem lesz egyszerű az élet :)

Jó lenne a munkát is leépíteni kicsit, de nem igazán tehetem meg, sokaknak ártanék vele. Maradt a számolgatás feladása, de egyelőre ez is sokat segített.

Köszönöm a biztatást!

PrettyWitch 2012.10.24. 18:36:56

@fiúsmama: Az anyám szerint is egy dolgot kéne megtanulnom a szülésig még nagyon: a lazítást. Neki sem ment, tapasztalatból beszélt...

Érdekes módon a gyerekneveléses elméletek kapcsán már régóta azt gondolom, hogy csont nélkül betartani sem egyiket, sem másikat nem lehet, akkor inkább nem is állítok magam, magunk elé ilyen korlátokat. Emiatt nem is nagyon olvasgattam semmit sem a témában, pedig lehet, hogy hasznos lenne. Úgy gondoltam, majd hozza az élet magával, és inkább azokra a hibákra koncentrálok, hogy elkerüljem, amit ismeretségi körben láttam.

A tömegközlekedéses sírást nagyon át tudom érezni, ma reggel negyedórát álltam a buszmegállóban, hidegben, és majdnem elsírtam magam én is :( Lassacskán át fogunk szokni arra, hogy K. hoz és visz a munkába, csak olyan közel van, hogy eddig feleslegesnek éreztem... de lassacskán minden méternek örülök, amit nem kell megtennem. Ha belegondolok, hogy tavaly ilyenkor kezdtük a csajokkal a futásokat a Margitszigeten... de nem szabad ahhoz hasonlítani a mostani állapotot, muszáj magamat mindig erre emlékeztetnem. Miért esik ennyire nehezemre felfogni, hogy a terhesség ezekkel a korlátokkal jár?

Nagyon szurkolok annak, hogy ne legyen koraszülés, egyelőre semmi erre utaló jel nincs, de szerintem az utolsó trimeszterben szinte mindenkinek felmerül ez a fejében.

Tiktak · http://feleakkora.blog.hu/ 2012.10.24. 20:21:55

Legyél nagyon büszke arra, ami eddig véghez vittél! Az ismeretségi körömben nincs és nem is volt (magamat is beleértve) olyan kismama, aki ennyire figyelt volna a kalóriákra, pláne a tápanyagok minőségére és összetételére.

A harmadik trimeszterben már minden nehezebben és lassabban megy, hamar kifáradsz. Ebben a pörgős világban ezt nehéz lehet elfogadni (nekem is nehezen ment). Ja, és mire belejön az ember már vége is van. :)

PrettyWitch 2012.10.24. 20:29:20

@Tiktak: Sokmindent éreztem a bejegyzés írása közben, büszkeséget nem, de majd megpróbálom átértékelni a dolgokat :)

Egyszerre várom, hogy vége legyen a 3. trimeszternek, és szurkolok, hogy töltsük ki az időt.

MaManjana 2012.10.24. 20:45:15

PrettyWitch, nekem is először az jutott eszembe, hogy a meló mennyiségét kéne csökkentened, aztán láttam, hogy nem akarsz gondot okozni a kollégáidnak. Ez szép. De: most az jön, hogy a baba rohamos növekedésnek fog indulni. Magad is meg fogsz lepődni, de az utolsó hetekben nagyon meg fognak lódulni. Én csak arra kérlek, hogy azért a melót se csináld végkimerülésig, mert megbosszulja magát (pláne két helyen). Már most, szép lassan kezdd el leépíteni, amit lehet, az utolsó hetekben pedig pihenj egy kicsit, mert szülés után garantáltan nem fogsz, jó ideig. Kitartás még erre a 10 hétre, és igenis légy büszke magadra!

PrettyWitch 2012.10.24. 20:57:18

@MaManjana: November közepéig nagy a hajtás, utána szépen lassan lecseng. Az még 3-4 hét. Ülőmunka. Ki kéne bírnom :( de ha fizikai problémákat fog okozni (egyelőre csak a fáradtság van), akkor mindenki meg fogja érteni, ha közlöm, hogy utánam az özönvíz. Csak nem szeretném addig szarban hagyni a többieket és az ügyfeleket, amíg annyi "csak" a bajom, hogy fáradt vagyok.

November végétől nem dolgozok. Ha a baba tényleg december végén jön (remélem), akkor lesz egy hónapom pihenni. Bár már épp elkezdtem tervezni, hogy karácsonyra megsütöm életem első bejglijét, de a barátnőm rámszólt, hogy ne essek újra ugyanabba a hibába, és felejtsem el a bejglisütést mindenórás terhesen :)

Ciklon X 2012.10.25. 08:19:01

Soha ne add fel! :) Látod? Itt vagyok. :)
Néha tarts egy töltőnapot, de a legfontosabb most a kisbabád, utána ráérsz diétázni. :)

PrettyWitch 2012.10.25. 08:44:56

@Ciklon X: :)
Most muszáj volt megállni, de utána folytatni fogom, ígérem :)

fiúsmama 2012.10.25. 13:27:57

@PrettyWitch: Szerintem bejglisütés nyugodtan mehet, több részletben elkészítve. Úgysem fogsz tudni a fenekeden üldögélni decemberben.
1. mák (dió?)megdarálása előző nap
2. töltelékek elkészítése mondjuk délelőtt, utána pihenés
3. tészta elkészítése, utána 1 óra pihenés
4. összeállítás, sütés.
50 dkg lisztből nem olyan melós munka ez, mint amilyen sikerélményt tud okozni ;)

PrettyWitch 2012.10.25. 13:40:11

@fiúsmama: Hm, és ha a darálást K-ra bízom, akkor még inkább kivitelezhető :) A töltelék pedig nálunk főzött, úgyhogy annak amúgy is hűlnie kell.

Csak elkérem anyukámtól a receptet :)

fiúsmama 2012.10.25. 13:50:20

Nálunk is főzött (illetve forrázott). Mákdarálásra kitalálhatnának már valamit, de még inkább a krumpli reszelésre (tócsni, sztrapacska)
Most viszont kelbimbót sütöttem ez egyszerűbb, csak nem annyira népszerű a gyerekeim körében, azt hiszem, hogy fel kell ezekhez nőni.

PrettyWitch 2012.10.25. 13:57:50

@fiúsmama: A kelbimbóhoz még nekem is nőni kell :) de a spenótot szeretem :)

Titti_ · http://tittiolvastar.blogspot.hu/ 2012.10.25. 15:25:00

Nem baj, hogy szünetelteted a számolgatást, tápanyag arány erőltetést, sőt! Kell a lazulás, meg a ch:)
Azért próbálj meg nem minden reggel kakaós csigát enni brióssal, és nem felrúgni mindent amit eddig csináltál, és visszatérni a régi rossz szokásokhoz.
Én már csak a sok meló miatt aggódom, remélem átvészeled még ezt a pár hetet munkaügyileg, aztán lazsálhatsz otthon Boszi módra:D Azt is kb olyan lehet, mint másnak a teljesen betöltött katonás napirend;))

PrettyWitch 2012.10.25. 18:35:19

@Titti_: Ha végre itthon leszek nyugiban, ígérem, visszamegyek tinibe, és csak pihenni és szórakozni fogok :)

Lauranna 2012.10.25. 23:03:43

szerintem ez eggyáltalán nem feladás, mindenkinek kell egy kis szünet/regeneráció, ez hatványozottan igaz egy kismamára. csak edd amit megkívánsz/jólesik, nem véletlen, hogy épp akkor épp azt kívánod. Csak legyetek mindketten egészségesek, a munkához pedig soksok erőt és kitartást...

PrettyWitch 2012.10.26. 07:19:28

@Lauranna: Köszönöm szépen, szükségem lesz rá...

Zenóbia 2012.10.26. 20:58:32

Hát nem tudom, nekem a legutolsó a csalódás lenne, ami eszembe jut, szerintem is inkább nagyon büszkének kéne lenne magadra! De tényleg, annyira kitartó vagy és hihetetlen önfegyelemmel csinálsz mindent, talán még túl sokkal is. Épp te írtad nekem a múltkor, hogy lazítani is tudni kell néha, így most én is ezt kívánom neked, hogy amikor végre leteszed a munkát, akkor tényleg engedd el magad teljesen és ne foglalkozz semmivel, csak magaddal és a babával. :) mert hát ti vagytok most a lényeg, nem más. :)

PrettyWitch 2012.10.27. 07:36:41

@Zenóbia: Amikor megtartottam az első olyan lazítós szombatot, hogy reggeltől estig semmi hasznosat - se munkát, se házimunkát, egyszerűen semmit - sem csináltam, csak feküdtem és sorozatokat néztünk, akkor te jártál közben a fejemben :)

Az a bosszantó, hogy önfegyelemmel és odafigyeléssel együtt is sokat híztam, és óhatatlanul felvetődött, hogy ha így is sok, akkor minek szenvedjek vele ennyit? Úgyhogy előbb volt egy pár sütievős nap, mostanában próbálok odafigyelni, hogy normális kajákat is egyek, és lehetőleg este ne sokat. Nem mindig jön össze, de már nem érzek miatta lelkiismeret-furdalást.

Scala 2012.11.07. 14:28:18

@PrettyWitch: A sofőrszolgálatot beszéld meg K-val, egyre jobban fog esni, a legvégéig szükséged lesz rá, jobb, ha most belerázódik.
Mi egyszer a szülész előtti várakozás alatt vesztünk össze azon, hogy én mennyi programot leszerveztem, és oda kell fuvaroznia. Mire a szülész csak annyit mondott, hogy egy biztos, az újszülöttet ő hazaviszi, ha a konfliktus miatt nem tartunk rá igényt, asszonyt hagyja a férjemnek, nem ússza meg ilyen könnyen. :-)))

Scala 2012.11.07. 14:31:12

@MaManjana: Tényleg aludj Boszika, a terhesség alatt, a legvégén meg pláne! Én a 36. héttől 10-12 órákat aludtam, és milyen jól jön most, amikor csak 5 jön össze, az is két részletben.
Most alszik a lédi, de olyan nehezen jött ez össze, hogy felpörgettem magam gesztenyepürével és sütőtökkel, étcsokival, és nem tudom lehajtani a fejem. Pedig akkor kéne aludnom, amikor ő is.

Scala 2012.11.07. 14:36:43

@PrettyWitch: Bejgli! STOP! elmondok egy történetet: én november 20-án születtem, asszem 26-ra voltam kiírva (de anyám már annyi mindent mondott pontatlanul, hogy nem biztos). Anyu szeptemberben, szilva szezon nekiállt szilvás gombócot készíteni, tudjátok, amikor a tésztát is otthon gyúrod. Szépen be is keményedett feszült a méhe, megijedt rendesen, az apám üvöltve beparancsolta az ágyba, hogy az egész nem ér annyit, hagyja abba azonnal. Elment az orvosához és kapott gyógyszert (? lehet csak Mg-t), nehogy korábban jöjjek, mint kellene.
És ő két hónappal, vagy két és fél volt a szülés előtt!
Szóval nagyon felejtsd el a főzést-sütést karácsonyra, pláne, olyat készíteni, amiben nincs rutinod - anyukámnak se volt a szilvás gombóchoz.
A legjobb bejglit az Augusztnál lehet szerintem kapni, esküszöm, hogy én veszek neked több rúddal, ha megígéred, hogy nem találsz ki több ilyen hülyeséget! :-)
Puszi!

Scala 2012.11.07. 14:40:09

@fiúsmama: Érdekes, én takarítani akartam folyton, rendezni. Vasalni a kis ruhákat, berendezni a szekrénybe. :-)
Főzni az egész terhesség alatt eszembe se jutott (20. hétig a szagok miatt is). Pedig tudok és szeretek főzni...

Scala 2012.11.07. 14:44:27

@PrettyWitch: Pontosan ezt kell csinálni: fekvés, evés, ivás, sorozatok! :-) Élvezd ki, mert jó lesz rá visszagondolni. :-)

Érdekes amúgy, mert én is ettem már édességet a harmadik trimeszterben, de a nagy nekibuzdulás a nutellás croissant-nak a 36. héttől jött, azaz a 3. tri vége és a szülés közti időszakban. Hízni nagyon nem híztam tőle, az is fura, csak a baba, ő is csak az utolsó két-három hétben. :-)

PrettyWitch 2012.11.07. 17:18:55

@Scala: A dokid marha jó fej lehet :)

K. egyre többet fuvaroz, szépen lassan alakul ez is. Amikor bírom, igyekszem sétálni is, legalább ennyit mozogjak naponta.

Aludnék, ha tudnék, de nem megy. És amikor felébredek (pisilni), és nem tudok visszaaludni, és még bosszankodom is rajta, az nagyon szar :(

Bejgli: majd meglátom, hogy leszek karácsony körül. Az biztos, hogy aszaltszilvásat veszek a Vanilinben, azt ajánlom nektek is. Ha nagyon jól érzem magam, és nem tudok mit kezdeni magammal, lehet, megpróbálom megcsinálni sok apró részletben anyukám bejglijét, azt nem nagyon kell gyúrni, és isteni a tölteléke :) De az is lehet, hogy kapok tőle karácsony előtt :)

Scala 2012.11.08. 10:23:57

@PrettyWitch: Édes a doki, igen. :-)
Már napok óta túlhordásban voltam, amikor - látta, hogy enyhén, de kezdünk kiborulni - elküldött minket moziba. Kikereste a műsort és elmondta mit érdemes megnézni, de legfőképpen az Életrevalókat érdemes. Ezt a filmet febr. óta meg akartam nézni, de akkor hányingerem volt hónapokig a képernyőtől, utána meg már csak a Vörösmartyban adták. Egy barátnőm háromszor látta moziban, és a lelkemre kötötte, hogy nézzem meg. Nagyon jó, maradandóan szép film! Teljesen feltöltött. De ezt már írtam mailben. Végül amúgy a tékába visszairatkoztunk, és dvd-n nyomtuk.
Na ekkor beszéltünk arról, hogy a várandósság alatt maffia sorozatot néztünk (The Sopranos), úgyhogy ha a gyerek végre kijön, lehet olyasmit fog mondani, amire egyáltalán nem számítunk...
Erre mondja a doki, hogy például azt, hogy "Egyszer majd mi is kérünk tőled egy szívességet..." :-)))

PrettyWitch 2012.11.08. 18:07:54

@Scala: :)

Ajaj, amilyen sorozatokat mi mostanában néztünk, annak alapján a baba vagy sci-fi őrült, vagy sorozatgyilkos lesz :)

Scala 2012.11.08. 20:11:51

@PrettyWitch: Nekem is lelkiismeret-furdalásom volt, de még nem látom, hogy lett volna hatása... Reméljük nem.
Különben olyanokra számíthatunk, hogy "Give me my milk, You miserable cocksucker!"
Na de egy lady sose mondana ilyet! :-)))
Nem is fog!

PrettyWitch 2012.11.08. 20:16:55

@Scala: De ha mond, akkor tudhatod, hogy penge lesz angolból :)))