Mostanában nem nagyon van időm írni, így a két héttel ezelőtti szülésfelkészítésen készített jegyzeteimet még nem gépeltem be. Szerencsére a múlt héten nem volt óra, így nem vagyok annyira elúszva, de a héten már igen, ezért muszáj mielőbb pótolnom a hiányosságaimat. A megjegyzéseimet ismét színessel jelöltem.

A téma elméletileg a férj (miért nem apa?) részvétele volt a szülésben, de igazából erről kb. 10 percet beszélt az előadó, és utána mondta, hogy kérdezzünk. Kérdések természetesen ezerszám voltak :) de sok átfedés is volt a korábban már elhangzottakkal, azokat nem írom le újra.

A férj részvétele: maximálisan támogatják, a férj mind a hüvelyi szülésnél, mind a császárnál jelen lehet, császár esetén az anyuka fejénél ül (brr... ha én pasi lennék, a császárra biztos nem mernék bemenni... sőt, a magam részéről is szívesen kihagynám...). Amikor beérkezik az anyuka a kórházba, kb. fél-egy óra az előkészítés (branül, beöntés stb.), ezalatt az apuka a folyosón várakozik, közben fel kell öltöznie speciális védőruhába (a kórházban automatából vehető meg, 2000,- Ft). A szülőszobán töltött idő nagy része vajúdás, ahol az apukának a puszta jelenléte nagyon sokat számít, egyfajta biztonságérzetet ad. A kitolási szakaszban az anyuka fejénél van, segít helyesen megtámasztani az anyuka fejét.

Ez sajnos csak ennyi volt, innentől indultak a kérdések.

1. Terhesvitamin: az orvos és a szülésznő szerint is városi legenda, hogy nagyobbak lesznek tőle a babák, ha csak az előírt adagot szedi az anyuka; sőt, inkább az volt a véleményük, hogy ezekre a vitaminokra szükség van. (Természetesen ezt én kérdeztem, de megnyugtatott a válasz, mert már többen kérdezték tőlem, hogy nem kéne-e abbahagynom.)

2. Gátmasszázs, olaj: a szülésznő szerint nem bizonyított a pozitív hatása, ha akarjuk, csináljuk nyugodtan, de ő szkeptikus volt. (Valószínűleg az utolsó hónapban elkezdem majd használni, biztos ami biztos alapon, de a dokim is eléggé lekicsinylően nyilatkozott róla.)

3. Iratok: azt mondták, hogy házassági anyakönyvi kivonatból 300 napnál nem régebbi kell (ennek a teremben többen nem örültek, mert mehetnek beszerezni újat). A születés után az orvos kiállít majd egy papírt, amit valaki (nem értettem, hogy a kórház vagy az apuka) átvisz az okmányirodába, és ott veheti majd át az apuka a baba iratait.

4. Infúzió: minden szülésnél adnak, a folyadék- és cukorpótlás miatt, meg azért is, hogy nagyobb legyen a vér térfogata. Branül minden esetben muszáj, a vénabiztosítás miatt, vészhelyzet esetére.

5. Oxytocin: feleslegesen, önmagában azért, hogy gyorsabb legyen a szülés, nem adnak, de ha orvosilag indokolt (pl. fájásgyengeség, belekakil a baba a magzatvízbe és hasonlók), akkor igen, valamint a szülés után is, azért, hogy összehúzódjon a méh. Nem kel izgulni, ez olyan anyag, ami minden nő szervezetében jelen van, és a szüléskor normális esetben megnő a szintje.

6. Gátmetszés: a szituációtól függ, előre nem lehet eldönteni (valahogy ezt sejtettem előre), és az is csak menet közben derül majd ki, hogy egyenes vagy oldalirányú lesz-e a vágás. Az orvos szerint az egyenes jobb, mert gyorsabban gyógyul, de ha fennáll a veszélye a további szakadásnak, akkor oldalirányban szoktak vágni.

7. Császármetszés: az orvos és a szülésznő szerint is jobb a természetes szülés, mint a császár. Arról, hogy valakinél indokolt-e a császármetszés, előzetesen egy orvosi team dönt. Általában ha a kezelőorvos javasolja, azt el szokták fogadni. A császármetszés során spinális érzéstelenítést adnak (ezt az agyburokba adják, szemben az epidurálissal, amit az agyburok és a csont közötti légüres térbe), aminek nincs rossz hatása a magzatra, de fájdalommentességet biztosít, és jobb, mint az altatás.

8. Őssejtlevétel: hozni kell magunkkal a dobozt, amit kaptunk az őssejtes cégtől, és szólni, amikor beérkezünk, hogy ilyet szeretnénk; innentől tudják, hogy mi a teendő. Ha valamiért nincs nálunk a doboz (mert pl. nem otthonról érkezünk), a kórházban mindegyik őssejtes cégtől van egy vagy két tartalék doboz, nem kell aggódni :)

9. Sebek: a varratszedés a gátsebből a 4. napon, császárból az 5. napon lesz, és aznap haza is lehet menni. A sebet szárazon kell tartani, de közben gyakran kell mosni is, csak utána azonnal szárazra kell törölni. A gátnak nagyon jó a vérkeringése, egy hét alatt begyógyul (nagyon remélem), a 6 hetes kontrollon már alig látszik, néhány hónap után pedig semmi nyoma nincs (ez vajon tényleg igaz?). A császármetszés a szeméremcsont felett 2 harántnyival (jelentsen ez bármit, a lényeg, hogy a bugyi vonala alatt) egy 10-12 cm hosszú vágás, aminek a nyoma nyilván megmarad, de ez függ az egyéni sebgyógyulási hajlamtól is. A hasizmokat nem vágják át, csak elhúzzák egymástól, és a későbbi sérv megakadályozása végett a végén néhány felszívódó öltéssel összevarrják. (Minél többet hallok a császárról, annál kevésbé értem, miért választ valaki programozott császárt, ha orvosilag egyébként nem indokolt. Nekem nagyon ijesztőnek tűnik az egész.)

10. Rooming in: a korábban elmondottakat azzal egészítették ki, hogy ha egész napos vajúdás után este születik meg a baba, akkor a csecsemőosztályra kerül reggelig, hogy az anyuka tudjon aludni. (Nem igazán tudom eldönteni, hogy ez jó-e vagy sem, majd a helyszínen kiderül.)

11. Etetés: amíg nincs tej, addig a babák sima vizet kapnak, tápszert nem, a babának vannak tartalékai erre az időszakra. A tej a 3-4. napon indul be, a tejbelövellés azzal jár, hogy nagyon érzékenyek és kőkemények lesznek a mellek. Azt ígérték, hogy a csecsemős nővérek segíteni fognak a szoptatásban az elején, és minden másban is, mivel a fürdetésen kívül (az a nővérek feladata) minden mást az anyuka csinál majd. (Ezt nagyon remélem, mert sok rosszat hallottam már ezzel kapcsolatban a SOTE-ról, remélem, nem lesz igaz.)

12. Szoptatás: ahhoz, hogy legyen elég tej, sok folyadékot kell inni (ezzel nekem szerencsére nem lesz bajom). Szoptatás után mindig teljesen ki kell üríteni a mellet, mert ha marad vissza tej, az becsomósodik és begyulladhat (elméletben értem, de honnan tudom, hogy teljesen kiürült-e?).

13. Hasszorító: az orvos szerint csak a nagy túlsúllyal rendelkező császáros anyukáknak ajánlott, a sebgyógyulás miatt. A szülésznő senkinek nem javasolja, mert a hasszorító alatt nem dolgoznak az izmok, és plöttyedt lesz a has. (Ez elég fura, mert épp a plöttyedt has elkerülésére olvastam, hogy jó a hasszorító, de akkor ennek még majd utána fogok járni.)

14. Látogatás: délután 4 és 6 között, a kórterembe senkinek, még az apukának sem szabad bemenni. Ha meg akarjuk mutatni a babát a látogatóknak, ki kell vinni a folyosóra, ami nem igazán szerencsés. (Ezt a szabályt részben értem, mert ha a kórteremben bent van 3 másik nő, aki esetleg szoptat, nyilván ne zavarjon ott egy férfi vagy bárki idegen; ugyanakkor a folyosó mindennek tűnt, csak higiénikusnak nem, ott ült egy csomó ember, akik előtte metróztak, dolgoztak, stb., nem igazán egy újszülöttnek való közeg szerintem. Valahogy meggyőzöm majd a családot, hogy ne nagyon akarják majd látni a kórházban a babát... bár ez elég esélytelen, hogy sikerüljön :)

15. Szülés után: a megnőtt méhnek vissza kell állnia a normális állapotába, ez alhasi görcsökkel, véres folyással jár, de ez 1-2 héten belül minimalizálódik, 6 hét alatt pedig teljesen el kell múlnia. Ezalatt a 6 hét alatt fokozottan ki van téve az anyuka a fertőzésveszélynek, ezért nem szabad nemi életet élni (azért vannak alternatívák...), medencében, kádban fürödni stb.

Ismét nagyon hasznosnak találtam szinte mindent, ami elhangzott, de azért maradtak bennem kérdések; ha valaki tapasztaltabb tud segíteni, azt megköszönném:

- terhesvitamin tapasztalatok?

- gátmasszázs, olaj tapasztalatok?

- a gátmetszés tényleg gyorsan és maradandó problémák nélkül gyógyul?

- a szülés után jobb lesz nekem a babával lenni, vagy nélküle aludni?

- SOTE I. tapasztalatok a nővérekkel?

- honnan tudom, hogy kiürült-e szoptatás után a mellem?

- hasszorító tapasztalatok?

A segítséget előre is köszönöm!