Már régóta ki akartam próbálni, hogy tudok-e itthon jó muszakát készíteni, amennyire lehet, diétásan. Amikor Görögországban ettünk, nekem nagyon ízlett, de olyan finomat itthon azóta sem kaptam.
Mivel a boltban épp lehetett darált marhahúst venni, már semmi nem akadályozott meg abban, hogy belevágjak a kísérletbe.
A neten millió különböző receptet olvastam, ezekből próbáltam összehozni, ami nekem a legszimpatikusabb volt.
Összetevők:
A táblázat annyi pontosításra szorul, hogy a hús viszonylag zsírszegény darált marhahús volt (ilyen a MFP-ban nem volt) és az olaj olívaolaj.
Elkészítés:
A padlizsánt megmostam, levágtam a két végét, és hosszában egy cm-nél kicsit vékonyabb lapokra vágtam (nem karikára, mert így haladósabb). Besóztam, borsoztam, tepsiben sütőpapírra tettem, majd megkentem a tetejét olívaolajjal (egy ek. elég volt hozzá), és betettem sülni (elektromos sütő, alsó-felső sütés, 200 fok). A krumplit megpucoltam, szintén hosszanti szeletekre vágtam (vastag sült krumpli vastagságúra), és elkezdtem sütni teflon serpenyőben, olaj nélkül, de rá kellett jönnöm, hogy így az életben nem leszek kész, ezért lyukacsos tepsiben (az Aldiban vettük, kifejezetten krumplisütőnek árulták, és elég jól be is vált) betettem a padlizsán fölé a sütőbe. Amikor a padlizsán kész lett - amit egyszer közben megfogattam -, átváltottam légkeverésesre, és a krumplit is készre sütöttem.
Közben a hagymát a maradék egy ek. olívaolajon megpirítottam, folyamatosan vizet adagolva hozzá, majd beletettem a darált marhahúst is, és azt is megpirítottam. Amíg ezek összepirultak, meghámoztam a paradicsomot (lobogó vízbe beledobni a paradicsomot, fél percig forgatva benne hagyni, majd kiszedve gyönyörűen lehúzható a héja), összevágtam, és hozzáadtam a megpirult húshoz. Ezt követte a fűszerezés, amit szokás szerint K. csinált; csak annyi rémlik, hogy ment bele szerecsendió, fahéj, fokhagyma, meg természetesen víz, és az egészet összefőztem addig, amíg a hús meg nem puhult, majd elfőztem a leve nagy részét kavargatás mellett.
Egy tepsibe beleborítottam az összes sült krumplit, rá a padlizsán felét, arra az összes szószt és arra a maradék padlizsánt. A legtöbb recept szerint a tetejére besamelt kellene tenni, de mivel az a legkevésbé sem passzol a diétába, és egy helyen olvastam, hogy működhet bryndzával is, én a tetejére joghurtban elkevert bryndzát tettem (Ez nem annyira volt jó ötlet.)
Az egészet kb. 40 percig összesütöttem 200 fokon, az első 20 percben légkeveréssel, a maradékban csak alsó sütéssel, mert kezdett megégni a teteje.
Ez lett az eredmény:
Én szeretek jót és sokat enni, úgyhogy én ezt négyfelé osztottam, és egy adagot ettem belőle, ami 600 kalória volt (kicsit sok egy diétás ebédnek, de talán beilleszthető). aminek örültem még, hogy több fehérje volt benne, mint szénhidrát :)
Mivel ez volt az első alkalom, hogy ilyet készítettem, vannak bizonyos dolgok, amiket legközelebb máshogy csinálnék:
1. Sokkal több padlizsánt (kb. kétszer ennyit) is elbírna, mert a padlizsán sülés közben nagyon összeesik.
2. A krumplival kár serpenyőben szenvedni, simán megsül a sütőben.
3. Én nem éreztem, hogy annyira különleges lenne a marhahústól, szóval aki szereti, kipróbálhatja darált csirkével is. Én már többször megjártam a darált szárnyasokkal, úgyhogy ha kapok, maradok a marhánál, de valószínűleg disznóból sem rossz, csak kevésbé egészséges.
4. A tetejére a bryndza nem igazán passzolt, és le is folyt. K. ötlete az volt, hogy legközelebb próbáljuk meg a joghurtba belereszelt fetasajtot. Besamelt nem szeretnék készíteni (az úgy indul, hogy végy egy csomó vajat és olvaszd meg... nemcsak hizlal, de a szagát sem bírom).
Nektek van jól bevált muszaka receptetek?
Utolsó kommentek