Bemutatkozás helyett

Fél év alatt megszabadultam 20+ kg-tól (UPDATE: egy év alatt 30 kg-tól), és ahelyett, hogy egy emelet megmászása után lihegnék, ma 32 perc (UPDATE: 30 perc) alatt futok 5,2 km-t. Nincs rá semmilyen csodadiéta, gyógyszer vagy recept, a képlet nagyon egyszerű: kevesebb energiát vigyél be a szervezetedbe, mint amennyi naponta elhasználsz. Hogyan? Ehhez próbálok segítséget nyújtani a saját tapasztalataim leírásával, közben remélve, hogy az írás és a nyilvánosság engem is rászorít arra, hogy ne hagyjam abba, és elérjem azt az alakot, ami után megfordulnak a pasik az utcán :) ABSZOLÚT UPDATE: 2012. december 28. napjára babát várunk :) Ennek örömére a fogyókúrát felfüggesztettem, de a kalóriaszámolást és a tápanyagarányokra való odafigyelést, valamint a megengedett mozgást továbbra is megtartom. Ennek fényében picit megváltozott az újabb bejegyzések jellege, de a blog továbbra is az egészséges étkezésről fog szólni, nem szándékozom baba-mama blogba átmenni. Elérhetőség: prettywitch@hotmail.hu

Utolsó kommentek

  • leningrad: Vissza, vissza, visssza! :) (2015.06.14. 00:48) Újrakezdés
  • PrettyWitch: @Irén Hegyi: Gratulálok, ügyes vagy! (2014.03.24. 18:47) Újrakezdés
  • Irén Hegyi: @PrettyWitch: tegnap mérlegeltem. -8 nál tartok!!! wááá :)) mondjuk az elmúlt héten 3x bicajozt... (2014.03.24. 15:25) Újrakezdés
  • PrettyWitch: @Irén Hegyi: Én azért ettem sok tejterméket, mert nem vagyok nagy húsevő, fehérje meg kellett. Meg... (2014.03.19. 20:23) Újrakezdés
  • Irén Hegyi: @Tiktak: igen, elírtam. bocsi. heti fél, az biztos. Próbáltam a PrettyWitch által leírt kórházi di... (2014.03.19. 19:11) Újrakezdés
  • Utolsó 20

03.
november

Előzmények

PrettyWitch  |  2 komment

A blog indításakor nem volt kedvem az előzményeket leírni, de azt hiszem, lassan időszerű lesz, úgyhogy megpróbálom röviden összefoglalni.

Soha nem voltam sovány, még általános iskolában sem, amikor pedig versenyszerűen úsztam (azaz minden hétköznap reggel és este edzés, ami napi min. 6 km úszást jelentett). Az egyetemet 63-69 kg között fejeztem be (nem emlékszem pontosan), ami 170 cm-hez szerintem átlagos: nem csinos, de még nem is kövér. Ezután elkezdtem dolgozni, gyakran napi 16 órában, sokszor hétvégén is, ülőmunkát, és 3 év alatt feljött kb. 20 kg. Ekkor elkezdtem fogyózni: szétválasztós, káposztaleves, 6 után nem evés, Norbi stb. Persze jo-jo hatás mindegyik után lett, úgyhogy feljött a további évek alatt még 10 kg, ami hol lement, hol visszajött. 83 kg alatt az egyetem utáni 2. évtől kezdve soha nem voltam.

Amikor már kezdett teljesen kilátástalan lenni minden, az Anyukám a kezembe adta ezt a könyvet: http://www.libri.hu/konyv/tudatos-fogyas.html Elolvastam, és arra jutottam, hogy én ezt már mind tudom, de a gyógyszeres dolog (Reductil) nekem újdonság, elmegyek a Szent Imre Lipid Ambulanciára, és felíratom. (Persze, megint a könnyebb utat választottam.) A Reductil hatására fogytam 10 kg-t, majd amikor kivonták a forgalomból (árt a szívnek, milyen meglepő, remélem, nem lett bajom tőle), visszajött 15 kg. Na ekkor jutottam oda, hogy nekem ez egyedül nem megy, vagy a fejemben van baj, vagy a testemben, de ehhez nekem már segítség kell.

Hosszas várakozás után befeküdtem egy hétre a Szent Imre Lipid részlegére - amivel egyébként a való életben nem nagyon dicsekszem, mert eléggé cikinek érzem, hogy már olyan kövér voltam, hogy ide jutottam - , és innentől kezdve minden megfordult. A kórházban szembesítettek azzal, hogy az elhízásom már nemcsak esztétikai probléma, hanem sok-sok nagyon komoly betegség (pl. infarktus, cukorbetegség stb.) előszobája is, amibe már be is léptem, de kb. 10-15 kg fogyással most még visszafordulhatok. Azért ez elég megrázó volt... Az csak kicsit zavart, hogy "nem vagyok sovány", végül is sose voltam (de persze 69 kg és 98 kg között van némi árnyalatnyi különbség...), és a pasim, bár nem igazán örült neki, de elviselte ezt az állapotomat is (még az egyetem alatt, azzal az alkattal ismert meg, szóval tudta, hogy tudok én jól is kinézni), de az, hogy 10 év múlva akár a lábamat is levághatják, 31 évesen eléggé sokkoló volt ahhoz, hogy megérlelődjön az elhatározás. Ekkor voltam 98 kg. Huh, leírtam. Lehet, hogy egyszer - ha majd olyanok is olvassák a blogot, akik ismernek - ezt innen gyorsan törölni fogom, mert ma már nagyon-nagyon szégyellem.

Folytatva, a kórház alatt az egy hétben elhangzott egy csomó hasznos infó a kalóriaszámolásról, receptekről, trükkökről, részben az orvosom és a dietetikus nővér részéről (isteni a rétes receptje!), részben a "kollégáktól", akik közül többen már visszatérő "vendégek" voltak. Az egyik pasi 220 kg-ról 150 kg-ra fogyott addigra le (és persze folytatta), egy nő pedig 150 kg-ról 75 kg-ra, ő már lassan a végére ért, és hasplasztikára készült. Ezeket összeszedtem, leírtam, és egyszer majd itt is meg fogom írni. Emellett beállították a pajzsmirigyhormon gyógyszeremet is, mert az már a Lipid Ambulanciára vitt vérképemből kiderült, hogy nincs rendben, Nyilván ez is segített a fogyásban, de önmagában ez azért kevés lett volna.

Ez volt idén tavasszal. Azóta - 2 hónap kihagyással, ami a nyár és némi családi probléma miatt merült fel - számolom a kalóriákat, és próbálom nem túllépni a napi 1200 kalóriát. Ha én főzök, lemérek minden összetevőt, és kiszámolom a készétel kalóriatartalmát (általában ezt a kalóriatáblázatot használom: http://www.kaloria.extra.hu/), ha pedig nem, akkor olyan helyekről igyekszem kaját rendelni, ahol kiszámolják a kalóriát a készételre, pl. Cityfood, de a Teletálnak és a Gastroyalnak is vannak ilyen ételei, vagy pl. McDonalds (grillcsirkés wrap), Wasabi (600 kcal alatti rizses és tésztás kaják).

Szerencsére lett is eredménye: 4 hónap alatt leadtam 23 kg-t, csak a kalóriaszámolós diétával, mozgás nélkül (ezzel a súllyal nem mertem semmit se csinálni, meg időm se nagyon volt), majd a nyári 2 hónap kihagyással visszajött összesen 3 kg (!). Ezen mondjuk meglepődtem, máskor, más diéták után kb. a másfélszerese jött volna vissza. Az igaz, hogy eddigre az ízlésem is megváltozott, és a mennyiségekre már tudattalanul is figyeltem, meg arra is, hogy lehetőség szerint pl. ne sült krumplit egyek köretnek.

Ősszel vissza kellett mennem egy újabb 1 hetes befekvésre, ahol mindenki el volt ájulva a fogyásomtól :) én meg csak annyit tudtam mondani, amikor kérdezték, hogy mi volt a trükköm, hogy betartottam, amit a tavasszal a kórházban tanultam :) Szerencsére szinte minden eredményem visszatért a normális határok közé, a koleszterin mondjuk még mindig picit magas (pedig csirkemellet eszek leginkább, a disznót nem is nagyon szeretem), de az is csökkent. A pajzsmirigybaj sajnos maradt, de állítólag azt nem az elhízás okozta, hanem részben fordítva.

Azóta fogytam újabb 4 kg-t, bár ez most sokkal lassabban és nehezebben megy, gondolom, azért, mert arányaiban már kevesebbről indulok. A diétát igyekszem tartani, de nem mindig sikerül, ezért indult ez a blog (meg emiatt is: http://prettywitch.blog.hu/2011/10/13/motivacio_94 ).

A diéta mellett elkezdtem futni is, 80 kg alatt már nem kellene, hogy nagy bajt csináljon. Jó lenne visszanyerni az egyetemi formámat, izmaimat és állóképességemet, amikor az átlagos pasiknál is jobban bírtam a túrázást, síelést, úszást, szinte bármilyen mozgást. És persze az se lenne rossz, ha újra olyan fenekem lenne, mint amikor a pasim megismert: ha odafigyeltem, nem tudott belecsípni :)

A blogon igyekszem rögzíteni a napi étkezéseket és a receptjeimet is. Egyszer majd összeszedem a trükköket is, amiket kitapasztaltam vagy tanultam, meg azt is, hogy hol és miket vásárolok, de most nincs hozzá kedvem :(

Még egy dolog: bár én Pados doktorra és csapatára esküszöm, de érdemes elolvasni - az elejétől! - ezt a blogot (http://lifetilt.blog.hu/) is, meg az ott hivatkozott további blogokat is (egyszer majd azokat is összegyűjtöm), és kiszemezgetni a hasznos infókat. Vagy csak feldühödni Bence/Tamás stílusán, és úgy dönteni, hogy csakazértis! :) Nem értek egyet sem a stílussal, sem mindenben az ott írtakkal, de a lényeggel igen: csak mi tudunk magunkon változtatni, csodaszer, csodatevő nincs. És arra bárki képes, hogy ésszel egyen, még ha mozogni nincs is ideje vagy ereje vagy kedve. Én mondjuk az ott írt diétákat nem tudnám betartani (ha 3 napig nem ehetek édességet, bármilyen diétától kikészülök, és a falat kaparom), de vannak, akiknek sokat segített. És a legutóbbi kezdeményezése, a Slim3 mindent visz, kívánom mind neki, mind a csajoknak, hogy sikerüljön, amit elterveztek.

Ennyi "dióhéjban", ha eszembe jut majd még valami lényeges dolog, majd még írok.

Címkék: előzmények

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://prettywitch.blog.hu/api/trackback/id/tr793299465

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

thatsme 2011.11.04. 09:43:45

Meglepődtem, ahogy olvastam ezt a bejegyzést. Nagyon nagy dolgot vittél véghez! Nincs abban semmi szégyellnivaló, hogy hány kiló voltál, meg hogy segítséghez kellett fordulnod, mert a fogyás egyedül csak rajtad múlt! Egyszerűen csak gratulálni tudok hozzá, mert azt hiszem, én soha nem fogok tudni 20 kg-t leadni (pedig gimis koromban voltam 57).
A barátod tényleg egy rendes srácnak tűnik, becsüld meg :) de gondolom azért neki is sokkal jobb így, hogy lefogytál :)

PrettyWitch 2011.11.04. 18:16:05

@thatsme: Köszi szépen, de még nem értem a végére, habár most már látszik a fény az alagút végén :)
Nem kell mindenkinek ennyit leadni, én nagyon sokról indultam... most vagyok kb. annyi, mint más akkor, amikor elkezdi ezt az egészet.
És bár lassult a fogyásom, de kitartok és nem állok meg itt, mert most már szinte kilónként érzem, hogy jobban nézek ki - természetesen a pasim is élvezi :) és azért, ahogy kitartott mellettem (és itt kevésbé a kilókon van a hangsúly, inkább a napi 16 órás melón), természetesen megbecsülöm, amit időnként ki is szoktam mutatni :)